MEGOSZTOM

Gheorghe Vidican versei

a város árnyéka (umbra orașului)

szomorúak a kísértetek
egyensúlyuk vesztve
céltalan sétálnak a város árnyékán át
levetkőztetik a fák árnyékát
a lámpák fénye zsugorítja arcuk
a város árnyéka
gyengéd mozdulatokkal
enyhíti szenvedésük
lélegzetükben
rövid szárnycsapások
a bűntudattal teli homokóra
egy fiatal lány mosolyába
rejti sóhaját
saját öregségét pogatja
a város árnyéka
szilárd támaszát
anyám könnyében leli


egy repülés árnyéka (umbra unui zbor)

egy sas szárnyából
matematikailag kiszámítható
egy repülés árnyéka
emlékekkel ruházod fel virtuálisan
itt jön képbe a mesterséges intelligencia
ellenőrzi a repülési koordinátákat
a sebességet mellyel repül
szigorúan válogatja az utasokat
nem kell a földönkívüliek
árnyékára hasonlítaniuk
az első repülés lényege a szépség
emlékekkel teli bőröndben kerestetik
az első repülés kapitánya


az ártatlan árnyéka (umbra inocentului)

az ártatlan árnyéka
kavicsokkal dobálja
a kisasszony bentlakásának ablakát
a fiatalság veleje tördeli ajkait
áll mozdulatlan
várva hogy
mi virágzik majd ki körmei alatt
az illúziók halandóknak valók
mormolja magában
az ártatlan árnyéka
a vágy mozdulatlanságában
nyeli el a nap fényét
kifundálva az illuzió visszavágásra való jogát
hallgatva a fiatalság elnyúlt, bátortalan hangját
az ablak nyikorgásába beköszöntött a este
az ártatlan árnyéka
egy hahotázó nevetésen csüng


a dél árnyéka (umbra amiezii)

szomjasan kanyarog az ösvény
a fény sűrűje felé
csenddel teli
a dél árnyéka
puskapor zavarja meg az újonc álmát
lágy akár az anya suttogása
a szomjúság végigfolyik az ösvény szélein
a kudarc miatti örök félelemben él
bohócként viselkedik
visszhangja kőtömbbé vált
mely összegyűjti összes kudarcait
a dél árnyéka
egy tűzlépcső
amin fel-le járnak
egy hangyaboly
a pillanat csontvázára tekeredett ösvény
újabb árnyékokra bomlik
ott
pihennek emlékeink

Kemenes Henriette fordításai
MEGOSZTOM

határvonal; látóhatár; zöld; hársfa (Orlando Balaș versei)

határvonal (borderline)

azt hiszem amit átéltem
arról nem szabad beszélni,
a megélt dolgokról, melyek ugyanolyan fontosak
mint a meg nem éltek.

a szavak mintha egy eljövendő örömről szólnának.
a mi legbelső boldogságunkról, megélt örömünkről, arról ami elmúlt
ami néma mint egy porcelánbaba
ajkai közt egy véres rózsával.

a szavak a mi villámból szőtt bundánk
megyünk sérthetetlenül kinyújtott kézzel
és vajon hogyan is élhetnénk meg azt
hogy arról beszéljünk amit szerettünk?



látóhatár (linia orizontului)


arról amit szeretünk
nem lehet hallgatni
megélt dolgok ugyanolyan fontosak
mint a meg nem éltek

a szavak arra vannak ami bennünk él
az elmúlt élet, a megálmodott élet
oly néma akár egy vérző rózsa 
egy vizeken lebegő nő ajkai között

a szavak a mi villámfényeink
csórén, vértjeink nélkül állunk kitárt kezekkel
és tudnánk-e vajon nem beszélni
arról ami él és mi szeretjük?


zöld (verde)

gyerekeim egy zöld iskolába járnak
ami évről évre megkapja
a természetvédelemért kiírt
versenyek zöld zászlaját

mert mi egy zöld országban élünk
ahol az emberek természetbarátok
akárcsak minden ember ezen
a civilizált földkerekségen

gyermekeim évről évre részt vesznek
az ökológiai nevelésprogramon
közönség előtt énekelnek a természetről
újrahasznosított anyagból varrt ruhákban

fényképeszkednek az iskola zöld faliújságjának
zöld sapkában és zöldre festett lájbiban
zöld műanyag öntőzőből locsolják
a zöld műanyag facsemetéket

mert mi öntudatos polgárai vagyunk
a zöld országnak amiben élünk
egy zöld műanyag világ közepette


hársfa (teiul)

a szomszédok döntöttek kivágják a hársfát
mert megül rajta a por, a pókháló s a madarak
mert beárnyékol mindent
mert ágai az ablakon dobolnak

most már boldogok
nem potyog piszok a hársról az autókra
már nem csivitelnek éjjel a madarak
már nem terjeng az illat
ami úgy zavarta az érzékeny idegeket

végre már több a fény is
melynél én is jobban írhatnék 
ha nem homályosítaná el a szememet
a kíméletlenül ragyogó napfény

Fordította Molnár Judit

Orlando Balaș író (1971, Nagyvárad). Némettanár a Nagyváradi Egyetemen, német nyelvkönyve 16 kiadást ért meg. Legutóbbi kötetei: Terra 2.0 (versek), Incomod (drámák), mindkettő a temesvári Brumar kiadó gondozásában, 2021.