Néhány hete, előző számunk ugyanezen oldalán írtunk arról a felmérésről, mely a fiatalok olvasási szokásait vizsgálta nagyvárdi diákok körében. A kutatás tapasztalatairól szóló nyilvános beszélgetésen is szó esett arról, hogy a leggyakrabban emlegetett példa a fiatalok irodalmi érdeklődése és a nekik ajánlott olvasmányok közötti szakadék illusztrálására kétszáz éve született klasszikusunk, Jókai Mór írásművészete.
Úgy hozta a véletlen, hogy néhány nappal később a Partiumi Keresztény Egyetem – részben fiatalok által megtöltött – aulájában vetítették le az alkotók a Jókai Erdélyben című filmet. Következő oldalainkon az alkotókkal a vetítés után készített nyilvános beszélgetésünk szerkesztett leiratát olvashatják, ami akár egyfajta válaszként, gesztusként is értelmezhető Jókai fent említett „olvashatatlanságára”.
Persze, nem ilyen egyszerű, fekete-fehér kérdés ez, hiszen, bár vitathatatlan, a nagy regényíró hatása messze nem mérhető a korábbi korokhoz, a Jókai film főszereplője, szakértője, T. Szabó Levente és a rendező Maksay Ágnes érvényes érvekkel szólt arról, miként lenne érdemes az író élete és műve újrafelfedezését elősegíteni. Az egyik ilyen, említett lehetőség az ismert, tanított művek mellett olyan Jókai-könyvek olvasása, megismerése, mint amilyen A XX század regénye, amihez Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban a művet bemutató, június közepéig látogatható izgalmas kiállítás megtekintése is segítséget jelent.
Vagy éppen arra az időszerű témára irányítani a figyelmet, hogy Jókai a korát megelőzően tudatos környezetvédőként is megnyilvánult. Szóval, nem feltétlenül poros, nem feltétlenül unalmas, idejétmúlt, csak kell a megfelelő látószög, szakmai háttér, olvasói kíváncsiság, s megtörténhet az újrafelfedezés. Ebben egyaránt szerepe lehet a kulturális intézményeknek, a közoktatásnak, valamint a (kulturális) sajtónak. Nyilván ezek minőségi működéséhez, hatékonyságához szükséges ezek működőképességének a megőrzése határon innen és túl. Biztos vagyok benne, hogy a politikai változások, a jövőbeni szakpolitikák a továbbiakban még inkább az értékek teremtését, megőrzését szolgálják majd, akár új lendülettel, új formákban is.
A szerk.
