MEGOSZTOM

Testvérvárosunk, Güllen

Dürrenmatt a múlt század közepén írott, a szerzőnek világhírt hozó műve kihívás rendezőnek és színészeknek egyaránt. Kihívás, mert sok helyütt, sokat játsszák, de meglátásom szerint azért is, mert a 21. század 20-as éveiben „elmehetne” – ez lenne a könnyebb út – a divatos „metoo” retorika felé. Továbbá kézenfekvő lehetett volna a világjárvány, de ebbe sem futott bele az előadás. Novák Eszter bravúrosan kikerülte a csapdákat, egyetemes társadalmi problémákra fókuszál, azt vizsgálja, hogyan „vásárolható meg” az egyén, hogyan jut el az egyén és a közösség a minimális erkölcsiség feladásához. 

Irodalomtörténeti elemzések szerint a darab a szimbolizmus mesterpéldája, mások viszont a groteszk elemeit hangsúlyozzák. Novák előadása a szimbolizmus felé hajlik, kevés groteszk elemmel, de ami érvényessé és kortárssá teszi az előadást az, hogy főszereplővé emelte a város népét, amely bedarálja az egyént. Képmutató és korrumpálható emberek mozognak egyszerre és szinte egyformán a színpadon, akiknek a morál csupán szépen hangzó, kirekesztésre alkalmas szlogen. Aki másképpen gondolja, nincs helye közöttük, hallgatni kell, vagy elmenni. Semmitől sem riadnak vissza a „közös jó” érdekében, a gyilkosságtól sem.  

Klára és Alfréd fiatalkori szerelme negyven év után torkollik tragédiába. A fiatal lány teherbe esett, hamis vádak alapján kiközösítették, elűzték Güllen városának „tisztességes” lakói. A poklok útján járva emelkedett a világ leggazdagabb asszonyává. Játékszernek tekinti a férfiakat, napokig, órákig tart egy házassága, megvásárol mindent és mindenkit, de lelke mélyén az a szerelemes lány maradt, akit elkergettek városából. Claire Zachanassianként (Fábián Enikő) tér vissza a városába. Módszeresen készült élete legnagyobb és talán utolsó tettére: főkomornyikká tette a bírót, aki elítélte, továbbá kasztrálta, megvakította, szolgájává tette az ellene tanúskodó két férfit, felvásárolta, elszegényítette Güllent, már csak régi szerelme maradt és persze a közösség, amely kivetette magából. A fiatalságáért és talán egyetlen szerelméért jött ebbe a poros városkába, akit végül magával visz, igaz koporsóban.

Alfred Ill (ifj. Kovács Levente) fölött is eljárt az idő, a sorsával meghasonult férfi alig emlékszik a fiatalkori kalandra, noha úgy tesz, mintha sosem feledte volna Klárát. Pénzért vette feleségül a gazdag lányt, most pénzért veszik el az életét a jó gülleniek. Van az a pénz, amiért korrumpálni lehet politikust, rendőrt, papot, szatócsot, értelmiségit, fiatalt és időset, mindenkit. Elhallgattatják, majd ő is meghasonul. Ezt tudja Claire és megvannak hozzá a milliói. A pénz tette mérhetetlenül boldogtalanná, a pénz az egy életen át várt bosszújának eszköze. A közösség egy pillanatra Alfred Ill mellé áll, hogy aztán egyenként és együtt, a valamivel jobb életért elforduljanak tőle, mintegy feláldozzák a tárgyi javak oltárán. A férfi előbb bízik, majd kiábrándul az emberekből, s amikor családja is a megalkuvás sárga cipőjében parádézik, s a pap is fegyvert ragadott, megadja magát. 

Sokatmondó, ahogy a városka egyre jobban öltözött lakói őrülten vásárolnak, a háttérben pedig megjelenik egy fényben úszó város. Ez lenne a jövő azok számára, akik a csodában reménykedve révedtek a múltba. A szebbik felébe persze. 

A színpadkép, a díszlet rideg, fémből készült elemek ereszkednek alá, és emelkednek fel pontosan érzékeltetve a jelenetek helyszínét és azt is, hogy ez a város bárhol lehet, akár itt a Partiumban, Erdélyben. Novák ezt hangsúlyozza is, amikor a lakossági gyűlésen, fórumon – nevezzük tetszés szerint – résztvevőket a közönség soraiba ülteti. A Polgármester (Kardos M. Róbert) és a többiek erkölcsről, jólétről, szép jövőről, összetartásról, a város nagy szülöttének jótékonyságáról szónokolnak. A sajtót ügyesen kiteszik, Alfred Illt zárt ajtók mögött, közösen kivégzik. A piszkos munkáról nem kell tudomást szerezzen a világ. Ebben a városban erkölcsös, a közjót szolgáló, tisztes polgárok élnek.

A váradi előadásban Claire/Klára nem elsősorban Illen, hanem a közösségen áll bosszút. Gúnyos mosollyal figyeli, hogyan vetkőznek ki önmagukból, hogyan alakítják kedvük szerint a törvényt és a morált. 

Fábián Enikő Claire Zachanassinja sokkal inkább keserű, mint gonosz. Szerepet játszik, az excentrikus milliomos nőt mutatja, de mélyen, az eltitkolt énje az a megalázott, elárult lány, akit elkergettek a szülővárosából. Visszajött, hogy elvigye magával a sohasem feledett szerelmet, akivel, ha életében nem, legalább holtában együtt lehet. Szép, ahogyan visszaemlékezik, ahogy zokogva búcsúzik az ifjúságától. 

Ifj. Kovács Levente Illje beletörődőtt sivár életébe, megszokta, hogy szava nincs a családban, nem tartozik a város elitjéhez. Boldogulni próbál a szatócsbolttal. Nem törődik múlttal, a jövő sem ígér semmi jobbat, mint a jelen. Talán ő is szerette a lányt, talán a család, a közösség nyomására vette el feleségül a szatócsbolt tulajdonosának a lányát, de felelősséget nem vállalt, elfogadta, hogy cimborái hamisan vádolják szerelmét. Ifj. Kovács remekül érzékelteti, ahogy Alfred szinte első perctől tudja, sorsa megpecsételődött. Próbálja magát meggyőzni, hogy polgártársai nem fordulnak ellene, hogy aztán lassan, fájdalmasan ébredjen rá vétkére és elfogadja az ítéletet. Nem küzd az életéért, nem megy el. Büntet ő is: az embereket, a jó güllenieket, akik az erkölcs és közjó nevében emberi éltet áldoznak.

Kardos M. Róbert a Polgármester szerepében ugyanazzal a hangsúllyal dicsér és vádol, ugyanazokkal a szlogenekkel ígér és vádol. Kardos M. politikusa, mintha néha szégyenlené, amit tennie kell, de megteszi, mert ezt várják el tőle. 

Dimény Levente Papja tudja, hogy nem vállalhatna közösséget azzal, ami történik, és történni fog, de új harang került a templomra. Szuggesztív, ahogy a pap imádkozik: őszinte is meg nem is, hiszi a mindenható erejét, de reméli, hogy a vélt közjó felülírja a demiurgos törvényeit.

Hunyadi István Tanárja klasszikus filozófusok szavaival próbál ellenállni, ám szavait senkisem érti igazán. Az alkoholból nyer bátorságot, hogy a nyilvánosságot figyelmeztesse arra, ami valójában történik. A nyilvánosságot, viszont nem érdekli, a sajtó a valóság helyett a szenzációt keresi. Hunyadi értelmiségije elhallgat, feladja a küzdelmet és felhúzza a megalkuvás sárga cipőjét. 

A korábbi férjeket, polgárokat, szolgákat, riportereket alakító művészeket név szerint illene megdicsérni játékukért. Mindegyik külön egyéniség, rövid partitúráikban emberi történeteket jelenítenek meg. Általuk válik hitelessé a főszereplők drámája, az út, amely valahol a távoli múltban kezdődött és elvezetett a tragédiáig. Meg vannak győződve a maguk igazáról, nem kutatnak okokat, nem vesznek tudomást a felelősségükről. Mennek, amerre terelik őket, kitörni nem mernek, de nem is akarnak. 

Nagyváradi Szigligeti Színház – Szigligeti Társulat

Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása

Fordító: Kurdi Imre

Rendező: Novák Eszter

Dramaturg: Kárpáti Péter

Zeneszerző: Selmeczi György

Díszlettervező: Zeke Edit

Jelmeztervező: Kiss Zsuzsanna

Szereplők: Fábián Enikő (Claire Zachanassian, szül. Klára Wascher), ifj. Kovács Levente (Alfréd Ill), Kardos M. Róbert (Polgármester), Dimény Levente (Plébános), Hunyadi István (Tanár), Molnár Júlia (Rendőr), Firtos Edit (Alfréd Illné), Dobos Imre (Inas), Hajdu Géza, Szabó Eduárd, Scurtu Dávid, Csatlós Lóránt, Kiss Csaba, Balogh Attila, Kocsis Gyula, Szotyori József, Tóth Tünde, Tőtős Ádám, Gajai Ágnes, Fodor Réka, Kovács Enikő, Tasnádi-Sáhy Noémi (férjek, szolgák, polgárok, riporterek).

Fotó: Vigh László Miklós

MEGOSZTOM

Évadhirdetés a Szigligeti Színházban

Tizenegy új bemutatóval, a Fux Fesztivál és a HolnapUtán Fesztivál jubileumi kiadásaival, illetve a Nagyvárad Táncegyüttes fennállásának huszadik évfordulója alkalmából szervezett eseményekkel várja közönségét a 2021/2022-es évadban a Szigligeti Színház. A nagyváradi teátrum a pandémia után most először hirdet újra bérletet.

A szeptember 11-ei évadhirdető sajtótájékoztatón Czvikker Katalin menedzser beszámolt az előző évad eredményeiről: annak ellenére, hogy az ünnepi, 120. évad is a pandémia jegyében telt, a Szigligeti Színház társulatai az évad során 187 előadást játszottak, több, mint 25 ezer néző előtt. A főigazgató elmondta, a nézőszám és a jegybevétel tekintetben is a menedzseri pályázatban vállaltak több, mint 60%-át sikerült teljesíteni, ami, a körülményekre való tekintettel, jelentős sikernek számít. Az elmúlt időszakban felmerült, a nagyváradi kulturális intézmények újraszervezésére vonatkozóan, Czvikker Katalin elmondta: „Ha szükség van ránk, nincs az a mód, ami ezt a rendszert megszüntethetné”.

A sajtótájékoztatón, a továbbiakban a társulatok művészeti vezetői számoltak be a 2021-2022-es évad terveiről. Botházy-Daróczi Réka elmondta, a Lilliput Társulat előadásai idén a bátorság témáját dolgozzák fel. A Lilliput Társulat ugyanakkor idén ötödik alkalommal szervezi meg az erdélyi magyar hivatásos bábszínházak találkozóját: a FuxFesztet 2021. október 6-10. között szervezik meg, az előadásprogramot pedig a tavalyi évad elmaradt bemutatójával, a Sosevolt cirkusz című előadással nyitják meg. Az évad során Ulrich Hub Nyolckor a bárkán című kortárs meséjét (rendező: Lélek Sándor Tibor), egy adventi betlehemes játékot (rendező: Dió Zoltán), Menjünk, lássunk egy csodát! címmel, Kertész Erzsi Nem, a barátom című meséjét (rendező: Székely Andrea), illetve a Grimm-testvérek Rigócsőr királfyiját (rendező: Hanyecz-Debelka Róbert) viszik színre a társulat művészei.

A Nagyvárad Táncegyüttes művészeti vezetője, Szabó Enikő Ágnes az együttes két új táncosát – Törteli Nadint és Barabás Hunort – mutatta be, akik az előző évadban csatlakoztak a csapathoz, ám a következő évadban fontos szerepekben láthatjuk őket viszont. Az évad első bemutatója az Antigoné című ókori görög dráma modern táncszínházi adaptációja lesz, Törteli Nadinnal a főszerepben. Később, Szólótáncok címmel a társulat kortárs táncosai mutatnak be egy-egy táncetűdöt egy egész estés előadás keretében. Az évad nagyszínpadi folklórprodukciója a Fitos Dezső és Kocsis Enikő táncosok koreográfiájában színpadra kerülő Boldog békeidők munkacímű előadás lesz. A Nagyvárad Táncegyüttes 2022-ben ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, amely alkalomból 2022. február 11-13. között jubileumi hétvégét szerveznek, illetve 2022. április 21-24. között a 16. Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozóját látják vendégül Nagyváradon.

A Szigligeti Társulat művészeti vezetője, Novák Eszter azzal kezdte mondandóját, hogy emlékeztette a közönséget arra, hogy a Szigligeti Színháznak egy játszóhelye maradt, amely helyzet rányomja bélyegét az új évad tervezésére is: „Éppen ezért, az új évadot úgy terveztük, hogy lehetőleg nagy szereposztású, sok jó feladattal kecsegtető műveket tudjunk színpadra állítani”- mondta el Novák, majd hozzátette: a Léda házban kialakított térben próbákat és felolvasószínházi alkalmakat is szerveznek majd a jövőben.

A Szigligeti Társulat első új bemutatóját, az Anca Bradu által rendezett Csongor és Tündét október 1-én tartják. Az évad második premierjében, Az öreg hölgy látogatása című, Novák Eszter által rendezett Dürenmatt-darabban a teljes társulat látható lesz – címszerepében pedig a pályakezdésének negyvenedik évfordulóját ünneplő Fábián Enikőt láthatja majd a közönség. Szilveszterkor Huszka Jenő Gül Baba című operettjét tűzi műsorára a színház Forgács Péter rendezésében, az évad második felében pedig Nyikolaj Erdmann Az öngyilkos című abszurd vígjátékát Botos Bálint, Molnár Ferenc Játék a kastélyban-ját pedig Balogh Attila viszik színpadra.

Az évadhirdető sajtótájékoztatót Novák Eszter gondolata zárta: „Hiszünk abban, hogy együtt lenni, és élő emberek által eljátszott történetekben résztvenni, csoda, ezért reméljük, hogy a közönség a következő évadban is minket választ”.

A 2021/2022-es évadban a Szigligeti Színház kilenc hagyományos bérletházat, illetve egy szabadbérletet hirdet, amelyről részletesen a www.szigligeti.ro weboldalon, illetve a színház jegypénztárában és népszerűsítési pontjain kihelyzett évadhirdető füzetekben olvashatnak. A bérletértékesítési időszak szeptember 14-én veszi kezdetét; bérleteket kizárólag a színház központi jegypénztárában válthatnak. Az előadásokra jegyek a jegypénztárakban, illetve online, a szigligeti.biletmaster.ro oldalon kaphatók.

A központi jegypénztár (bejárat a Madách utca 2. szám felől) nyitvatartása:

Hétfő – zárva

Kedd, csütörtök: 10-19

Szerda, péntek: 13-19

Illetve egy órával az előadások előtt.

Árkádia jegypénztár nyitvatartása

Hétfő:10-17

Szerda, péntek: 10-13

Illetve egy órával az előadások előtt.