MEGOSZTOM

Újvárad – nyári Műhely-szám

Újabb Műhely-számot kínál olvasóinak az Újvárad folyóirat. A transzilvanizmus arcai egy tavaszi beszélgetés írott változatát kínálja, az MMA Kiadó gondozásában megjelent, Transzilvanizmus – eszmék, korok, változások című kötet bemutatóján elhangzottakat két szerző, Boka László és Filep Tamás Gusztáv közreműködésével. Az kell a könyvben legyen, ami megtörtént – ezzel a címmel ajánlja nagyváradi helytörténeti tankönyvét a két szerző, Kormányos László és Vincze Zsolt, akiket a középiskolai történelemoktatás jelenéről is faggattunk. Mădălina Brașoveanu kurátor Beszámolók egy túlságosan zajos magányról címmel foglalja össze a Galéria rovatban a sepsiszentgyörgyi Magma kiállítótérben nyílt kiállítás anyagát, mely a nagyváradi 35-ös Műhely és a marosvásárhelyi MAMŰ alkotóinak munkáiból válogat. Farkas István, az elfelejtett rendező című tanulmányában Orosz Timea Gabriella az erdélyi magyar színjátszás közelmúltjába kalauzol. Folytatódik Radics Viktória és Tamás Dénes esszéisztikus beszélgetés-sorozata, ezúttal a természetről. A dési születésű, kolozsvárivá, majd budapestivé lett, ma Kanadában élő Horváth Sz. István közíró, színikritikus, műfordító Szűcs László kérdéseire válaszol az Azt szeretném, hogy ne kötőjeles kanadai legyek című interjúban. A Fölmásztam az uborkafa tetejére című, 2008-ban készült hatszemközti beszélgetésben Kondrád György és Kőrössi P. József faggatja Borsi-Kálmán Béla történész, diplomata, műfordítót.
A nyári Újvárad Műhely kapható a lapárusoknál, könyvesboltokban, illetve online előfizelőink számára már elérhető, s előfizethető.

MEGOSZTOM

Megjelent a nyári Újvárad

Összevont nyári lapszámmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A július-augusztusi jelzésű számban Benedek Szabolcs, Csatlós Lóránt és Covaciu Norbert szépprózái mellett Katona Ágota, Andó Réka, Vasas Tamás, Szénási Miklós és Kukucska Szabols közöl verseket, az amerikai Harryette Mullen költeményeit pedig Gyukics Gábor fordításában olvashatják. A bűn és az árnyéka címmel publikál esszét Demény Péter. Fiatal művészeknek a sepsiszentgyörgyi Magmában nyílt kiállítását elemzi a Galéria rovatban Ungvári-Zrínyi Kata. Ingázni – úton lenni témában írt a Tandem sorozatban Annus Gábor és Magyari Sára. Mayer Ágota a mesterséges intelligenciáról ír (Hol leszünk mi, ha túlnő rajtunk az MI?), míg Cseke-Péter Tamás arról, hogy Rendelettel védené az Unió az európai sajtó függetlenségét. Simon Judit a fórumszínház mibenlétéről faggatta Tasnádi-Sáhy Péter rendezőt, az interjú címe: Mindenkinek joga van játszani. A Ketten egy páston közös témája az Átjárások, ezt a fogalmat közelíti meg irodalmi példákkal Boka László és idei szerzőtársa, Reményi József Tamás. A Kritika rovatban Kemenes Henriette mozgásszínházi produkciót (A velünk élő Schmürz), illetve egy installáció tárlatot (Akinek nem tiszta) méltat, Bozsódi-Nagy Orsolya egy minisorozatot (Mikor a balhé az élet értelme) ajánl, Fodor György Bíró Gyula verskötetét (Kitölteni a semmit), Ádámkó G. Réka pedig Fehér Imola és Simonfy József Kétlelkes négykezesét (Az én az mindig valami más) recenzálja, míg Farkas Jenő A titok természetrajza címmel E. Bártfai László A hallgatás alakzatai című könyvét méltatja. Az Előhívás rovatban Kőrössi P. József A címzett: Csipe Etelka című írása első világháborús, szerelmes üzeneteket tartalmazó tábori lapok történetét idézi fel. 

A 72 oldalas lapszám már kapható az Újváradot forgalmazó lapárusoknál és könyvesboltokban.