MEGOSZTOM

Jegyzetek a színházról, a színházban

A 10. Interetnikai Színházi Fesztiválon (Ifeszt) bemutattuk Zsehránszky István: Marad(j)unk ebben – Válogatás a bukaresti rádióban elhangzott jegyzetekből – című kötetet. Bessenyei Gedő István, dramaturg, a Harag György Társulat vezetője, Simon Judit újságíró, a kötet egyik szerkesztője, valamint a Köllő Kata kritikus idézték fel a könyv kapcsán a szerző, ahogy mindenki ismerte, Zseka emlékét.

Elhangzott, hogy a jeles színikritikus, publicista, az Interetnikai Kapcsolatok Hivatala (DRI) egykori igazgatója az Ifeszt és a gyergyószentmiklósi Színházi Kollokvium kitalálója, résztvevője és segítője a diákszínjátszás pártolója is volt. Úgy vélte, hogy a fiatalok, ha nem is választják életpályának a színházat, értő és érdeklődő nézőkké lesznek, ha diákként betekinthetnek a színjátszás kulisszái mögé. 

A társulatvezető elmondta, hogy Zseka zsűritagként jelen volt minden diákszínjátszó fesztiválon, és tűpontosan tudta kiválogatni a legtehetségesebbeket. Hozzáfűzte: az Ifeszt után kezdődik a diákok színházi fesztiválja, ami idéntől Bessenyei István nevét viseli, mintegy emléket állítva a színművész fiatalok iránti elkötelezettségének.

A kötet szerkesztője, Köllő Katának válaszolva elmondta, hogy Zsekának ez az első kötete. Noha számtalan írása jelent meg a romániai magyar lapokban, folyóiratokban, szaklapokban „nem épített magának életművet, nem gyűjtötte kötetekbe a kritikáit, publicisztikát, elemzéseit. A Marad(j)unk ennyiben című kötet a feleségének köszönhető, aki a 2021-ben hirtelen távozott Zseka számítógépében megtalálta a Román Rádió bukaresti magyar adásában elhangzott jegyzeteinek az írott változatát. A Holnap Kulturális Egyesület pedig örömmel vállalta a kötet gondozását és megjelentetését.

Gergely Zsuzsa, a Kolozsvári rádió kulturális szerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy Zseka kezdeményezésére jöttek létre a rádiószínházi előadások, melyek sorát az anyagiak hiánya szakította meg. Az addig sem színpadon, sem írásban meg nem jelent színdarabokat különböző erdélyi színházak művészei adták elő.

Szóba került az is, hogy érdemes lenne kutatni, feldolgozni Zseka munkásságát, mert vélhetően komoly adalékokkal szolgálna a romániai magyar kultúra történetéhez.