A földből
  
 Felkelni hajnalban, 
 hogy végigjárjuk
 egy elhibázott séta 
 lépteit a fehérségből
 kiálló ágfürtök alatt,
  
 közös nyomokat keresve
 a hosszúléptű fák között, 
 ha csak egy másik, 
 lehetséges élet nyomait is,
  
 hogy a száj sarkai végre 
 széthúzódjanak egy arcon,  
 mint a januári napok,
 amik nem a sötétségből
 emelkednek elő, hanem
  
 a földből.
  
  
  
 El
  
 Melankólia, mint
 az eltalálkozás
 szomorúsága.