egy örkényesen szép halálra gondolok a molyaimnak hormonost nem én gondoltam de ilyet lehet kapni meg biztos még mást is modern kor sok már az intelligencia még a természetes is sok már már biztos olyan is van hogy csak gondolok rá s akkor elpusztul amikor eszembejut nem is olyan vicces mert ma 56 van s ezzel csak ne viccelődjem meg se nem -k mert ez volt az jut eszembe amikor elkergettétek a népellenes honfitársaitokat de ennél jobb már nem lesz gondolom úgy fáj hogy ami fáj mindet eldobnám bele a fénybe ahova meg a molyok se nagyon de majd a hormon október sehol egy ember az ilyennek le is jár a szavatossága hamar
Címke: sall lászló
Canivàle (részlet)
Sall László és 218 vendégszerző szövegeinek felhasználásával írta Jörgen Börgen
recyklopedikus poperáj a nagyváradi gettóról több egymást követő jelenésben, szürkeségben, képtelenségben és két utasítással
virtuális realitás avagy a standard változat
TIBOR ERNŐ: a híd ahol állsz part.
HARSÁNYI ZIMRA – GLATTER ÁGNES: egy özép-elet-ai erén vagyunk
RAOUL: lelki molinókon lelki szavak. Mindenki szalad. Felém vagy a tömeg apad. Felfedem magam: RAOUL a JANUS és PANNONIUS utazási iroda helyi kirendeltségének alkalmazottja. Szemem szám bőröm színem
TIBOR ERNŐ: a föld felszíne
RAOUL: még gyerek vagyok. Elfoglalom magam. Meggyőződésem, mindenki engem véd, rám vigyáz. Körém ülnek
ATTILA: a csillagok!
***
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: jól van Zigány! elkergetted mind!
HEYMAN ÉVA: Z mint Zalán?
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: hát ez meg miféle jelenés itt?
BIHARI SÁNDOR: Zalán Tibor. A Holdfénytől megvakult kutya.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: aki a librettót írja a berlini útra? Remek! Mert pont egy kutya… És ki maga?
BIHARI SÁNDOR: nem, uram, nem Berlin, ezek versek: Kutyaugatás emléke szitál! Bihari Sándor, Bihari Sándor a nevem!
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: ne hazudjék! magát nem Sándornak, hanem Salamonnak hívják! Itt van a születési bizonyítványában! Nem Sándor, Salamon!
BARNA: a szívemet összemarkolja a harag!
BIHARI SÁNDOR: én szeretek írni. Én meg tudom ezt írni.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: a librettót?
BIHARI SÁNDOR: nem, nem! Librettót talán nem, de néhány dalt!
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: a „Megéneklünk, Váralja versenyre?” Néhány versenydalt… hogy tömör és áttetsző képeivel friss utat mutassunk valóságunkhoz!
ATTILA: jaj, be szép, hogy minden Való szép!
BIHARI SÁNDOR: az iskolai bizonyítványom is erre a névre szól!
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: hé, Slajme, húzd be az orrod, mert kiáll a sorból!
BARNA: a filozófusok mosolygós nyugalmával állja a csúfolódzást!
ATTILA: s ez ember gyönyörű, ha nem olyan, mint más!
BIHARI SÁNDOR: és szent emberek legyetek én előttem; a mezőn széttépett húst meg ne egyétek; az ebnek vessétek azt.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: félénk kutyának hasa alatt a farka!
BIHARI SÁNDOR: végtelen hálával tartozom a kutyámnak, hisz mikor egy napon rabszolgakereskedők érkeztek a városba és az egyikük megpróbálta megerőszakolni a feleségemet, a kutya ráugrott és leharapta a nemi szervét.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: a botos bálványtól a kutya se fél!
BIHARI SÁNDOR: ha nem tettünk volna szert a Tórára, éppen az állatoktól tanultuk volna meg az erkölcsös viselkedést.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: egy, kettő, három, négy, hát te, bolond, hová mégy? Úgy megütöm ezt a kutyát, Hogy végcifrázza ezt az utcát.
ATTILA: vót egyszer egy ember,
BARNA: szakálla vót kender.
HARSÁNYI ZIMRA: két kutya húzta,
GLATTER ÁGNES: két macska nyúzta,
RÓZSA ÁGNES: betették a lepedőbe,
HEYMAN ÉVA: kivitték a temetőbe?
***
BIHARI SÁNDOR: készül a librettó! Úgy írom le a szót, mintha merném leírni
ATTILA: úgy mondom ki, mintha merném kimondani
RAOUL: hajrá, hosszú az út, emésszük, társak! A smålandi kopó egy meglehetősen nagyméretű, kiváló mentalitású vadászkutya, amely családi kutyaként is kiválóan működik.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: ugatni, ugatni!
***
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: eljött a mi időnk
TIBOR ERNŐ: már csak idő kérdése volt
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: eljött a mi időnk
HARSÁNYI ZIMRA: kérem, indulnak innen vonatok?
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: eljött a mi időnk
BARNA: milyen mi időnk, mikor még egy órám sincs!
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: eljött a mi időnk
TIBOR ERNŐ: na ettől nem is tartottam, hogy esetleg nem fog eljönni
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: eljött a mi időnk
TIBOR ERNŐ: csak időtlen ne legyen
ATTILA: eljött a mi időnk
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: betölti a teret
TIBOR ERNŐ: be már a tereket is
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: a Bémer teret
ATTILA: eljött a mi időnk
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: létrehozza a teret benne terjed a hangom embertől emberig
BIHARI SÁNDOR: igen s elmondja eljött a mi időnk
***
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): a lelkemet teszem ki értetek
TIBOR ERNŐ: azt csak tartsd meg magadnak
ATTILA: azt ne tedd, azt hozd magaddal, biztos kell majd
BARNA: még valamire
ATTILA: jó lesz
HEYMAN ÉVA: a kiselejtezéseken?
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: e – lő – se – lej – te – ző lesz az!
DARKÓ ISTVÁN: a velük szemben
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: velünk szemben?
DARKÓ ISTVÁN: a résztvevőkkel szemben tanúsított viselkedé – sünk – kel kapcsolatban nem hivatkozhatnak a magánélet meg – sér – té – sére,
HARSÁNYI ZIMRA: sertésére?
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): nem hivatkozhatnak a gyermekek hazai vagy nemzetközi jogaira vagy az
ENSZ alapokmányára
HEYMAN ÉVA: hol van az még?
TIBOR ERNŐ: vagy a bélyeggyűjtők statutumára
BIHARI SÁNDOR: sem! Én ezt meg tudom írni!
BARNA: süket dumára
BIHARI SÁNDOR: …tumára/dumára
HARSÁNYI ZIMRA: akusztikai megfelelés
GLATTER ÁGNES: alap – alak
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): minden szöveget kívülről kell tudni
HEYMAN ÉVA: úgy hogy a kerítésen kívülről kiabálunk be?
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: -juk
DARKÓ ISTVÁN: -ják be
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): minden rendelkezésünk megsértése a horgásztanyáról
BARNA: kutya, ha kérhetem, hiszen kutyák vagyunk
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): kutyatanyáról való és örök időkre szóló kitiltással jár
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: itt most álljunk meg, kérem! Hány örök idő van? Van a mienk meg a kié ezen kívül?
DARKÓ ISTVÁN: örök i – dő – re szó – ló kitiltással jár
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: tilos a játéktérbe!
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): akkor most beteszem a lelkemet értetek
TIBOR ERNŐ: tilos a játéktérbe?
BARNA: akkor ez nem játszótér?
ATTILA: tilos játéktér? Tilos játszótér?
GLATTER ÁGNES: szó sincs róla ez nem fér bele a kalap fogalomba!
HARSÁNYI ZIMRA: ez még távolról sem akusztikai megfelelés. Egyszerű kognitív disszonancia!
ATTILA: kicsit túl sok időbe telik
BARNA: mi az, ami ilyen sok időbe telik?
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): Nem megfelelő vagy rasszista jellegű rigmusok skandálása.
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: Nem megfelelő?
TIBOR ERNŐ: A jelleg nélküli ám megfelelő rasszista rigmusokat talán?
DARKÓ ISTVÁN: tilos
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): A faji előítélet, a canisfóbia vagy diszkriminatív viselkedés szigorúan
DARKÓ ISTVÁN: tilos
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: a fenyegető viselkedés, a trágár vagy sértő beszéd
ATTILA: Szigorúan tilos
TIBOR ERNŐ: N-K-K! Tegyük hozzá!
GLATTER ÁGNES, HARSÁNYI ZIMRA, BARNA, ATTILA, TIBOR ERNŐ: kések, tűzijáték, füstgránátok, légkürtök, rakéták, fegyverek, veszélyes tárgyak, lézeres készülékek, üvegek, üvegedények, üdítős dobozok, dorongok
(EGY ÚJ SZEREPLŐ): és bármilyen egyéb tárgy, amelyet fegyverként lehet használni, és/vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot.
DARKÓ ISTVÁN: az ilyen tárgyakat birtokló személyek nem léphetnek be a játéktér területére.
GLATTER ÁGNES, HARSÁNYI ZIMRA, BARNA, ATTILA, TIBOR ERNŐ: tehát mi sem!
BIHARI SÁNDOR: N-K-K! Normális körülmények között! Mert előbb sikerül egy sor abnormális körülményt leírni, mint ezt betartani!
***
BARNA: a végén
ATTILA: minek a végén?
BARNA: az életed végén
BIHARI SÁNDOR: még azt fogod mondani, hogy te a mások életét élted
ATTILA: nem, ezt már most mondom
BARNA: és utána még azt is
ATTILA: hogy az én életemet pedig mások élik
HEYMAN ÉVA: fogjak élni?
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: de élj inkább a közönség szeretetéért
ATTILA: nincs is közönségem
BIHARI SÁNDOR: a benned lévő közönség szeretetéért
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: a büszkeségedért
ATTILA: és te ebbe akarsz belepusztulni?
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: hát egy kis fegyelemmel
BIHARI SÁNDOR: ez nagyon szép, ezt megírom, ezt a lélekbe zárt mások szeretetét!
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: az írás csak pazarlása az erőnek
BARNA: az írásban ott az a sok karakter
BIHARI SÁNDOR: karakterekbe tört életek
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: csak egyszer élsz – de ha jól csinálod, az az egy is elég.
ATTILA: a belső utazás
TIBOR ERNŐ: nem az a te feladatod, hogy mások életét éld, a te feladatod hogy együtt élj másokkal
BIHARI SÁNDOR: egyetlen egyet tehetsz csak, egy másik ember javát.
***
BARNA: keljünk hát mielőbb, ó, társak, útra!
TIBOR ERNŐ: Szemlér Ferenc fordítása
RAOUL: vagy a norrbotteni spicc, a másik nemzeti fajta. A berlini kiállításon biztos nagy sikerre számíthat!
TIBOR ERNŐ: hát mégsem lapp?
dr. GYAPAY LÁSZLÓ: nem kiállítás lesz az, film! Filmhez keresnek szereplőket. Új tehetségeket!
(ATTILÁhoz és BARNÁhoz fordul) ugatni, ugatni! Így! Ady Endre Szeretném, hogyha felednének! Ugatni, ugatni!
BARNA: a hold nehéz szárnyain,
ATTILA: az álom nehéz szárnyain
BARNA és ATTILA: emelkedik fölénk álmaink pávamadara, és rikolt.
BARNA: rikoltása úgy foglalkoztat bennünket, akár a halál: csak elkezdődik.
ATTILA: bármi történik is, az a kezdet, mindenkor a kezdet, és semmi más.
BARNA: foglalkozz a mindenség határaival, ami vagy.
ATTILA: mert önmagad vagy, s egyedűl, akár viharok közepette.
BARNA és ATTILA: látod a levegőt, a bennünk gyökerező mély hallgatást.
BARNA: próbáld arcod tükörképét megtalálni a falban,
ATTILA: próbáld arcod tükörképét megtalálni a padlóban, az asztalban, a heverőben, a könyvespolcban;
BARNA: próbáld arcod tükörképét megtalálni a fákban, melyek virradatkor éles körvonalaikkal/ megőrzik az éjszakát.
ATTILA: ó a fák – a csillagokhoz vezető gyalogútak.
BARNA: a tenyerek alig beheggedt csillagok.
BARNA és ATTILA: egyedül ajkaink ladikja úszik most tovább a csókok láthatatlan folyóján.
BARNA: senki sincs, aki kiállna igazunkért, helyettünk ezt senki meg nem teszi.
ATTILA: bármi is történjék, az a kezdet, mindenkor a kezdet.
BARNA és ATTILA: és semmi más.
Sall László versei
suttogás láttam nemzedékem legjobb elméit cserbenhagyni gyermekeit fohászkodva az elnyomó megengedező suttogás diadalmas nyugalmában láttam nemzedékem legjobb elméit cserbenhagyni gyermekeit felbuzdulván lefolyt időket ócsárlni műhelyekbeli őrzőknek tekintve magukat láttam nemzedékem legjobb elméit cserbenhagyni gyermekeit hogy kiszabhassák a munkát mesterséget s utasítást adhassanak azoknak kik most kezdenek tanulni kivévén a tudásból az őrzőt a kőbálványt mozdulatlanul s némán állanak egymásnak hátat fordítva láttam nemzedékem legjobb elméit cserbenhagyni gyermekeit hagyni egészen magára maradni tanakodás és kérdezősködés nekik csak üres zaj volt és semmi baj nem történt nem egy lélekzetre való láttam nemzedékem legjobb elméit cserbenhagyni gyermekeit szabad titkot tartani mely lelketlen meggyaláz felmentő kezet láttam nemzedékem legjobb elméit cserbenhagyni gyermekeit babonás lelki erő s férfiúi bátorság vagy kétes vezérek közt is magasb lelkekre esküdni láttam nemzedékem legjobb elméit cserbenhagyni gyermekeit önakarat vétkében könnyelmű szemrehányásba esni el megbocsátva a közbenjárót a bizalmas szót egy pillantást láttam nemzedékem legjobb elméit cserbenhagyni gyermekeit gyermekik árnya megcsalottan küzd mozdulhatlanul dermedt izmaik minden tagja idegzetem láttam nemzedékem legjobb elméit cserbenhagyni gyermekeiket láttam azt kit szeretett megölé(tovább…)
Sall 60+1
Sall László költő termékbemutató mozgóképverselésére várjuk az érdeklődőket 2022. április 8-án, pénteken 18 órára az Újvárad folyóirat szerkesztőségébe (Titulescu u. 1., a Léda ház mögött). Közreműködik mindenki, aki jelen lesz.
Svéd regény Bartókról – magyarul
Egy svéd író, Kjell Espmark 2004-ben regényt írt Bartók Béláról. A művet egy Nagyváradról elszármazott, Svédországban élő költő, Sall (Kjall) László lefordította magyar nyelvre, a könyvet a Holnap Kulturális Egyesület adta ki. A Bartók Béla a Harmadik Birodalom ellen (eredetiben: Béla Bartók mot Tredjeriket című regényt a nagyváradi Léda-házban mutatta be a fordító, a könyv szerkesztője, Szűcs László közreműködésével.
Tizenöt éve már fordított verset Kjelltől, mesélte Sall László, a szöveg meg is jelent a Várad folyóiratban. Azt is hozzátette: a Kjellt Sellnek kell kiejteni, ezért adódott az ötlet a szójátékhoz, miszerint az ő neve a mű fordítójaként legyem Kjall. Amikor 2019 decemberében elmondta Kjell Espmarknak, aki nemcsak regényíró, hanem költő és a modern líra művelője, hogy szeretné magyarra átültetni a művet, a közel kilencven éves író nagyon örvendett, mondván, így „az ő Bartókja hazatér”. A Göteborgban élő Sall napi rendszerességgel foglalkozott a regény fordításával. Volt néhány szinte megfejthetetlen szövegrész. A fordító megjegyezte: különösen közel áll hozzá a regény líraisága. Nagy élmény volt számára a fordítás, Kjell Espmark pedig mindvégig segítőkész volt.
Annak dacára, hogy létezik egy jól kialakult svéd-magyar, illetve magyar-svéd fordítói kapcsolatrendszer, ennek a regénynek a magyar nyelvre való lefordítása furcsamód valahogy kimaradt eddig. Románul 2012-benjelent meg, Angela Marin fordította le spanyol nyelvből.
A regényfordítás kapcsán fölmerült a kérdés: az író hogyan bújik mások bőre alá, miként azonosul más gondolatvilágával, problematikájával, megértjük-e azt, amit nem tapasztaltunk meg. A fordító beszélt Bartókról mint emberről és művészről, aki feladatának tekintette a hatalommal való szembenállást. Szolidaritást vállalt a kitaszítottakkal, vállalta az „önkéntes zsidóságot” például azzal, hogy jelentkezett a nácik által elfajzottnak titulált művészek tárlatára. Bartók egyetemes művész, ikonikus figura, szerepe a modern zenében megkérdőjelezhetetlen.
Sall László szólt arról is, hogy köszönettel tartozik a fordítás szöveggondozójának, a skandinavisztikával foglalkozó Buzás Borbálának, akivel úgy kezdődött az együttműködés, hogy néhány évvel ezelőtt egy vers bemutatásakor a hölgy kisegítette őt egy szóval. Sall sokkal karcosabbra, érdesebbre akarta fordítani a Bartók-regényt, Buzás Borbála viszont könnyebben befogadhatóvá tette a nehéz szöveget. A borítón Kiss Andrea fotója látható, a borítóterv Ozsváth Zsuzsa munkáját dicséri. Ezenkívül Izsák Júlia és Schill Beáta is segítséget nyújtott a fordítás különféle szakaszaiban.
Fotó: Kemenes Henriette
Kjell Espmark: Bartók Béla a Harmadik Birodalom ellen – kötetbemutató a Léda-házban
Kjell Espmark 1930-ban született. Eddig tizenhét verskötete és tíz regénye jelent meg. Közben esszék és színpadi művek is kerültek ki keze alól. 1981 óta a Svéd kadémia tagja. Számos nemzetközi irodalmi díj és kitüntetés tulajdonosa. A 2018-ban, Stockholmban alapított Sorescu-díj indoklása szerint: ,,Espmark (…) az emberi élet központi kérdéseiről, a létezés irracionális sokféleségéről és a saját és a világ megismerésének vágyáról ír”. Eddig több mint húsz nyelvre fordították le műveit.
,,Amikor 2019 decemberében elmondtam Kjell Espmarknak, hogy szeretném magyarra átültetni a regényét, nagyon örült, hogy az ő Bartókja így az én fordításomban hazatér.” – Kjall László, a fordító
A kötetet a fordító és a könyv szerkesztője, Szűcs László mutatják be a komponista halálának 76. évfordulóján.
Mindnkit szeretettel várunk a Léda-házba (Republicii utca, 59., Nagyvárad)!
búcsú vádadtól
most látom idén még nem írtam verset dadogós zaklatós nyerset indítom is a zakkanós versenyt covid canyarba dőlt (emlék) dallam lebbenyt (Személyes fejleszthető kompetenciák: önismeret, fantázia, mérlegelés, állásfoglalás)
RAJT str. Mihai Eminescu = Szaniszló Ferenc utca (az Ady Endre utca volt a depó) búzaavar párnán feszülő molinón hadrend szavak Frissen, fiúk, repüljünk hát az úton! (Rónai Mihály András fordítása) zsenge testemet olyan vitamin stressznek vetettem alá ha már meglát köszönés nélkül megy át az út másik oldalára és onnan figyel amint egy zacskó popcornnal a kezemben biciklizem hazafelé de ez a hazafelé mindig vagy legalábbis választhattam úgy hogy egy szakaszon egybeesik a versenypályával és nem fogom a kormányt mert kell fogni a zacskót a másik kezemmel meg dobom fel a kakasokat s nyitom a szám s kapom el és tekerek tovább és az egyik kanálisnál ekkor még mindenütt azt írták rajta nagyvárad áll 4 rendőr körbe egy autót gondolom javítják vannak elegen nem szállok le hogy segítsek nekik ám látom hogy fel valamiznek mellém jobb meg bal oldalt is felfejlődnek és már dobom nekik is a kakasokat ugrálnak s ügyesen kapkodják el utcabalett a szálló 2xfehérséget (kukorica+só) na jó akkor a fehér por még nem azt jelentette aztán azt játsszuk h a rendőrök egyesével váltanak engem a biciklin már tiszta megéneklünk, románia! és dobálják ők is nekem is meg a közönségnek is és épp a rajtvonalon vagyunk, amikor egy utolsó kört alkotva mintha hórát lejtve a hóra emlékeztető pattogatott kukorica elfogy elfogy a sok fehérség eldördül a pisztoly és elindul a 49 cm3esek amatőr versenye; (első) KANYAR (jobbra) str. Mihai Eminescu = Szaniszló utca/ str. Gheorghe Lazăr = Balassi Bálint utca búzaavar párnán feszülő molinón hadrend szavak Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk! (Áprily Lajos fordítása) igazából itt jövök be valahol a Balassi Bálint és a Lukács György utcák keresztezésénél nem tudom hogyan jutok be a kerítéseken túlra ideiglenesen felállított kerítés ez függőlegesen párhuzamos deszkák nem újak ezeket haránt újabb deszkák fogják össze majd a deszkákat egymáshoz láncok nem újak én vagyok csak új pénzem biztos nincs és egyedül vagyok elveszek mint gyermek a sokaságban történés horizontom következő állomásán érek partot a híd ahol állsz part lelki molinókon lelki szavak mindenki szalad felém vagy a tömeg apad felfedem magam szemem szám bőröm színe a föld felszíne akkor még gyerek vagyok mindenki engem véd rám vigyáz (második) (tű)KANYAR (balra) a Ion Creangă parkocska csücske búzaavar párnán feszülő molinón hadrend szavak Útra fel, cimborák, sürget a vágta! (Dudás Kálmán fordítása) akkor még többnyire környezetbarát búzaavar párnák s nem ilyenolyan esetleg a Viitorul műanyaggyárból összesepert s majd évekig ittott tárolt a Leonce és Lenába elképzelt szcenográfia hóesései meg fűszálai homokszemcséi hanem az igazi és valamiért mintha mindig már eleve erre a célra az utcasarokra tervezett villanyoszlopok ahol a szerencsétlenül járt motorokból kiugráltak a lóerők micsoda remek szóképbiznisz még a kecskének nevezett Carpaţiakban is lovak ültek és hiphop mind felfalták a szénát úgyhogy ilyenkor belengették a sárga zászlót a néző szurkolók is előkapták hordozható kaptáraikból eztazukat s megbeszélték ezüketazukat én meg e zsongásban elmerültem mitől is féltem volna akkor még gyerek vagyok mindenki engem véd rám vigyáz (harmadik) KANYAR (balra) str. Menumorut = Széles u./str. Roman Ciorogariu = Úri és Nagy Fürdő utcák búzaavar párnán feszülő molinón hadrend szavak Keljünk hát mielőbb, ó, társak, útra! (Szemlér Ferenc fordítása) másnap persze már magunk is mindannyian versenygépeket építettünk a műhelyeinkben nagyjából ez az az idő lehetett amikor egy melinda nevű nőnek a leendő férje szintén egy műhelyben nevezzük itt ezt garázsnak maszekolt iskola után na meg is látszik az eredménye ez is amin most írok annak az eredménye többek között mi meg ott építettük a versenygépeinket másnap ami persze akkor mást jelentett nem ezt a permanens másnaposságot amit azóta irodalmi körök meg színházcsinálás leple alatt meg házibulikban tökéletesítettünk hanem eltelhetett egy hét is vagy hónap kinek milyen kapcsolatai voltak meg szülei és gyártottuk a rollereket meg a gördeszkákat amikor még nem is tudtuk hogy van olyan fából volt rajta minden pont úgy nézett ki mint egy roller vagy mint egy gördeszka éppen csak a kereke volt csapágyból meg volt persze olyan is hogy akinek volt egy „igazi” rollere például elől megtartotta a küllős kereket s csak hátulra eszkábálta rá a csapágyat magyarán fából vaskarika ahogy apám mondta volt aki mindig szívesen segített vagy legyártotta nekünk csak hagyjuk már békén hogy ő meg dolgozhasson azaz maszekolhasson az ő műhelyében az ő pincéjében garázsunk nem volt ahogy ez meg is látszik lehet tehát hogy így történt hogy a háttérben összefogtak az apák volt aki nevet is adott e remekműveknek mint pancsi a pannóniát becézve s szerzett ki mit tudott az én apám fát az biztos mert ő asztalos volt és nálunk mindig tele volt a pince príma fával amit csak a pincében simogatott meg tettvett ahogy anyám mondta neki amikor valamiért bántani akarta ezeket eltüzelni persze nem volt szabad mert neki elképzelései voltak ötletei bútorokra amiket majd legyárt maszekban s akkor eladja ennyiértmegannyiért mintha én most itt sorokat hagynék ki mert azokat majd legyártom s valami jó folyóiratban ennyiértmegannyiért jól eladnám de szerencsére a mi utcánk a Lămâiţei amit citromkának becéztünk pedig ez az Árvaház utca volt rögtön az egykori Schlauch-kertet – amit aztán és mostanság is Petőfi parknak hívnak bár József Attila is ott feszít a közepén – kötötte össze a Lukács György utcával lejtett pont annyit hogy kis ügyességgel ki tudtuk használni a helyzeti energia átalakulását mozgásivá és e gyorsulásnak köszönhetően akár egész az utca végéig gurulhattunk leendő fizikatanárom Pikó Ágota örömére és az utcában lakók nagy bánatára mert hiszen az a zaj amivel ez a gurulás járt csak az alig 25 évvel korábbi amerikai bombázók hangjához volt hasonlítható amikor az ide alig egy kilométerre északra lévő állomást bombázták és a nyár végére iskolakezdésre mire kitanultuk a járgányaink csínjátbínját hát a bőrünk is begyógyult így már teljesen érthető szemem szám bőröm színe a föld felszíne; (negyedik) KANYAR (jobbra) Úri és Nagy Fürdő utcák / str. Ady Endre = Szent János u. (Közben Breiner Béla utca is volt) búzaavar párnán feszülő molinón hadrend szavak Hajrá, hosszú az út, emésszük, társak! (Nagy László fordítása) most persze így könnyű ennyi év távlatából ugyanis így szól románul amit akkor annak idején hiába is értettem volna hisz még azt sem tudtam volna hogy ez egy fordítás hisz az eredetit sem ismertem sőt még azt sem tudtam hogy ennek az eredetije nyelvileg közelebb van ehhez a fordításhoz mint a magyarok de akkor persze még azt sem tudom hogy magyar vagyok akkor még gyerek vagyok mindenki engem véd rám vigyáz csak akkor azt nem értem mai fejjel hogyan engednek el erre a motorversenyre egyedül hazudtam volna hogy a templomba megyek mikor a motoroktól úgy zúg a környék mint ahogy az amerikai bombázásokkor zúghatott nem tudták volna hogy hova megyek vagy azt hitték éppen nagymamámnál vagyok a város másik végén a kommendáns réten mint ahogy voltam is ott sokat vagy jött velem az apám és végig fogta a kezem (az apukám) de legyen hát könnyű ennyi év távlatából s maradjak magamra e sorral „Să mistuim, prieteni, cît mai degrabă calea!” mit még ma is értek csak egy szó van amit nem s ez minő rácsodálkozás a „mistuim” amit rögtön meg is keresek s kapok is egy tucatnyi találatot amiből kiderül: Din magh. emészteni azaz a magyar emészteni szóból most persze könnyű ennyi év távlatából rögtön az emészteni szót is kikeresni emészt [1405 k.] Származékszó, alapszava azonban bizonytalan. Az emik ’szopik’ (vö. emlő) vagy az eszik ige e- tövéből keletkezett -szt gyakorító-műveltető képzővel. A szó belseji m mozzanatos képző lehet. Az evés és az emésztés jelentéstani összekapcsolódása megfigyelhető más nyelvekben is, vö. német verzehren, cseh tráviti, lengyel trawic: ’eszik; emészt’. A román mistui ’emészt’ a magyar szó átvétele. ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR Magyar szavak és toldalékok eredete Főszerkesztő Zaicz Gábor TINTA KÖNYVKIADÓ 2006 most persze ennyi év távlatából könnyű azt is megállapítani hogy a magyarra fordítók között is sokan használják az elmúlásra a táj mögöttünk hagyására vagy az előre haladásra ugyanezt a hasonlatbokrot amint itt következik faljuk sietve (Garay Gábor) fogyjon az út (Áprily Lajos) nyeljük utunkat (Hegedűs Géza) faljuk hát az utat (Somlyó György) falja a szán (Takáts Gyula) fölfaljuk a távolt (Veress Miklós) de most persze ennyi év távlatából igy könnyű ugyanis azt is megtudni ki ez a fordító Constantin Olariu (1927–1988) román költő, elbeszélő, műfordító aki Zabolán (Zăbala) (Kézdivásárhelytől 14 km-re délre), Aron Olariu, tisztviselő és Kádár Irén gyermekeként született jobb időkben mármint ha nekem lett volna jobb időm ez is egy kész regény lehetett volna de akkor még regénnyel nem foglalkozom és hát mint látható utcanév sem őrzi nevét ó utókor mily kár egyetemi évei után nagynevű bukaresti folyóiratok és kiadók szerkesztője munkatársa de önálló munkái megjelenése előtt a romániai magyar kortársakat és a klasszikus magyar irodalom nagyjait fordítja meg a magyarországi kortársakat is a Magyar Írószövetség 1969-ben Pro Litteris Hungaricus díjjal jutalmazta munkásságát. (ötödik) KANYAR (balra) str. Ady Endre = Szent János / Szigligeti utca búzaavar párnán feszülő molinón hadrend szavak Să mistuim, prieteni, cît mai degrabă calea! (Constantin Olariu fordítása) hogy nálam-e a roller vagy a gördeszka mint ma a gyerekeknél akiket mi felnőttek védünk térd meg kar vagy könyök meg fejvédőkkel a lista lehet ennél jóval hosszabb zsenge testemet olyan stressz alá vetem ezzel a benzingőzzel meg a bőgő motorok zajával hogy az adrenalin csak úgy pezseg bennem mint a c- meg egyéb multivitaminok egy borospohárban ha már meglát köszönés nélkül megy át az út másik oldalára és onnan figyel amint egy rollerrel vagy a gördeszkával a kezemben én is ott állok a rajtvonalon vagy már néhány métert ledolgozva éppen egy néző előtt vagy nézők sokasága előtt haladok el és a tömeg zengi és nem fogom be a fülem hadd halljam „Frissen, fiúk, repüljünk hát az úton!” (Rónai Mihály András fordítása) és én valóban már nem szabadulok visz magával a pálya lejtése elrejt a tömeg repít a hívás (urunk) még fogom egy kézzel a kormányt (roller lehetett az!) a másikkal a bilit fogom vagy ölelem magamhoz a csipkés zománcozott éjjeli edényt s hogy viszem-e el el innen vagy viszem valahova ahol várnak rá/nk honnan is tudjam ez maga a vírus vagy maga a vakcina a tömeg nem tágít a pálya mindkét oldalán rigmusokban üvöltik túl a motorok (roller volt az!) zaját vírust! vakcinát! vírust! vakcinát! én már látom a célt az egyenest és fejemben helyt kap a hang és összeáll VAKCÍRUST! VAKCÍRUST! és én csak arra gondolok nehogy szerencsétlenül járjak nehogy itt lengessék be a sárga zászlót nehogy a szóképbiznisznek engedve a célvonalon áthaladva nehogy a célszalag tépje ki kezemből a bilit nehogy összes éjjeli csipkés élményem zománcozott máza fröcskölné szét vágyam én meg az út másik oldalán e zsongásban elmerülten mitől is féltem volna akkor még gyerek vagyok mindenki engem véd rám vigyáz (hatodik) KANYAR (jobbra) Szigligeti utca/ str. Nicolae Iorga = Szentpéteri u. búzaavar párnán feszülő molinón hadrend szavak Társaim, itt az idő, hogy útra keljünk. (Pákolitz István fordítása) már felnőtt vagyok vagy felnőtt gyerek akire vigyáztak ismerős nők és ismerős rokonaik tartsd még ott a kezed és engem védtek vigyáztak rám férfiak a kocsmában ne igyál a poharamba ha kérsz szólj hozatok neked egyet vagy diák már tudom van tudás és tudom van pénz is a világon vakációban dolgozom parkban utcát seprek cirkuszt építek most meg itt keresem a pénzt egyből bele a markomba bontom a kerítést a függőlegesen párhuzamos deszkák nem újak ezeket haránt újabb deszkák fogják össze majd a deszkákat egymáshoz láncok nem újak én vagyok csak új de a pénz az kortalan van kesztyűm szálka ne menjen a bőröm alá ne legyek szálka senkinek a szemében felnézek Társaim, itt az idő, hogy útra keljünk. ezt a molinót hazaviszem jó lesz elsötétítőnek ha megint jönnek az amerikai bombázók vagy napernyőnek vagy csirkeudvar-leválasztónak „Társaim, itt az idő, hogy útra keljünk.” olvasom most egy deszkán amint dobom fel a teherautóra fordította Pákolitz István aki ekkor 26 éves és a váradi gettóban szökést menekülést szervez 1945-ben és ez a jel társaim itt az idő de nem kelnek útra nem úgy mint máskor és máshol csokonainál hogy: Menjünk. Elmennek. még egy újra csak szintén rövid időre de nagyon sokaknak örökre lezárt újabb nagyváradi bekerítés ez a pálya alig 700 méterrel hosszabb mint ahonnan most szedem össze a kerítést a deszkákba beírt társaimat hogy keljünk útra az alig háromszor akkora területen 23,21 ha nagyvárad 30 ezer zsidójának fejenként alig 7,7 m2 jut de a társaim a társak nem kelnek útra majd elviszik őket egymáshoz lapítva mint e deszkákat a füstbe ami marad utánuk a lánc már felnőtt vagyok én kell vigyázzak Pákolitz István (Paks, 1919. szeptember 18. – Pécs, 1996. május 14.), József Attila-díjas (1963) magyar író, költő, pedagógus, Janus Pannonius Művészeti Díj (1982) (hetedik) KANYAR (balra) Szentpéteri u./str. Eminescu = Szaniszló Ferenc utca búzaavar párnán feszülő molinón hadrend szavak Vágjunk hát neki, társaim, siessünk! (Bede Anna fordítása) induljunk mielőbb fiúk akkor még gyerek vagyok csak ne gyorsan csak ne szaporán mindenki engem véd rám vigyáz társak hosszú az út mint apám fogja a kezem csak ne serényen csak ne szaporán csak ne siessünk még 1790 méter a következő élet (Csorba Győző, Fodor András, Kerényi Grácia, Végh György, Majtényi Erik, Muraközy Gyula fordításai) CÉLEGYENES str. Eminescu = Szaniszló Ferenc utca búzaavar párnán feszülő molinón hadrend szavak Társak föl, mielőbb vágjunk az útnak. (Benjámin László fordítása) vár a következő élet