január 9, 2024
|
Ecsedi Borbála
|
Irodalom
|
Rovatok
ugróiskola
a ruhákat teregetni
a gyolcsokat leoldani
konyhaablakokból kezek
mutatnak ég felé
a ruhákat teregetni
a gyolcsokat leoldani
felnőttek hosszú ujjai
földre rajzolt ábrák
a ruhákat teregetni
a gyolcsokat leoldani
kréta serceg a betonon
mállik csöppnyi ujjaink között
a ruhákat teregetni
a gyolcsokat leoldani
terv készül a vízözönre
szervezeti keringés lüktetés
a ruhákat teregetni
a gyolcsokat leoldani
párban állnak állatok
magányban fürdenek teremtők
a ruhákat teregetni
a gyolcsokat leoldani
kőre írunk
védjük magunkat
keresztvíz
szemek néznek a földre
a betonba amelyet rájuk öntenek
fáradt kezű munkások
maszkírozzák az utakat
az ember teremt
emberszerű maradványai is teremtenek
pillangókések szárnyak ki-
és becsukódó mozdulatsora
a szemek az út
a maszkírozás civilizációs mozzanata
az izom az izomban az erő
a kő is ott hever
a lépcsőház most kórterem
diagnózist adnak és kapnak a fáradt kikönyöklők
körömrágás olcsó tápszer tálak reflexből
behúzott függönyök mögötti tekintetek
ráncokba ülő por és füst
eltömődött pórusok kis lélegzése
klórszag
a szemek kiperegnek a gabonaföldekre
megőrli őket a menetelés
imára tartott kezek
napfénybe emelt homlokok
keresztvíz után a kereszttűzben
naponta keresztelkedik aki napszámosnak áll