Hagyományteremtő szándékkal indult útjára a cívis város nyári művészeti fesztiválja, a Debreceni Ünnepi Játékok. Részben átfedésben a Debreceni Virágkarnavál programjaival – a karneváli események augusztus 12-től 22-ig tartottak –2021. augusztus 10. és 20. között valósult meg a Coopera szervezésében, illetve helyi intézmények, művészek közreműködésével. Az érdeklődők széles műfaji kínálatból választva, a zene, a tánc és a színház főszereplésével ünnepelhették a magyar kultúrát. A tizenkét esti programnak a Debreceni Református Nagytemplom előtti tér – a Kossuth tér –, a Nagyerdei Szabadtéri Színpad, valamint a Régi Városháza udvara adott otthont.

Augusztus 10-én a város közönsége előtt már igen jól ismert, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház 2019-es – Peller Károly-féle[1]– Csárdáskirálynő operettje nyitotta meg az Ünnepi Játékokat. Másnap az 1950-ben, a Kossuth-díjas Rábai Miklós által alapított, fennállásának 70. jubileumát ünneplő Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvári Piactéren című előadása a piaci sürgés-forgást elevenítette meg. De a tíz nap bővelkedett – a Coopera küldetésének híven – megannyi operaprodukcióban is. Többek között szcenírozott vizuál-operakoncert (A kékszakállú herceg vára, r. Zakariás Zalán); nemzeti opera (Bánk bán, r. Vidnyánszky Attila), operaparafrázisok-koncert (Jávorkai Brothers; a Virtuózok Kamaraegyüttes) kalauzolta a nagyérdeműt az opera világába. Ezenfelül még a Csíksomlyói passió(r. Vidnyánszky Attila), Boncsér Gergely önálló estje, Rost Andrea és a Hot Jazz Band közös produkciója, a Cziffra György emlékére rendezett koncert, Néptánc Gála és Hungarikum Gálakoncert színesítette a repertoárt.

A nagyszabású debreceni fesztiválra az augusztus 20-i hosszúhétvégén látogattam el. Elsőként a Régi Városháza udvarán berendezett nézőtéren foglaltam helyet, ahol augusztus 19-én 19 órakor egy rendkívüli opera irodalmi utazás vette kezdetét. A 2019-ben alakult Virtuózok Kamaraegyüttes tagjait a szélesebb közönség a Virtuózok című műsorból, aközmédia klasszikus zenei tehetségkutatójából ismerheti. Szüts Apor az együttes művészeti vezetője, zeneszerző és zongoraművész informatív átkötőszöveggel konferálta fel egyszer Lugosi Dániel Ali klarinétművészt, másszor pedig Bácsy-Schwartz Zoltán hegedűvirtuózt. A zongoraművész kiemelte, hogy az operaparafrázisok hagyománya Magyarországon Liszt Ferenc személyéhez köthető, s ezúttal hat ismert – például a Háry János, a Carmen, a Puritánok, a Rigoletto – mű egy-egy részletének parafrázisát hallhatta a közönség.

Azonban egy órán túlnyúlt a Virtuózok koncertje, s ily módon késve érkeztem meg – habár a két helyszín néhány percnyi gyalogtávolságra van egymástól – a Kossuth térre, ahol már teltház fogadta a grandiózus Néptánc Gála csaknem kétszáz résztvevőjét. A szervezők gondoltak azokra is, akik jegyet már nem tudtak váltani.Többen a Nagytemplom előtti téren több kivetítőről, illetve a színpad és a nézőtér oldaláról követték figyelemmel az előadást. Magyar Menyegző: Ásó, kapa, nagyharang című táncjátékban a Kárpát-medence lakodalmi szokásait elevenedtek meg a nyári éjszakán. A produkció nemcsak hivatásos néptáncművészeknek adott lehetőséget a bemutatkozásra, hanem színpadra hívta a néptánc- és népzeneszerető gyermekeket. Túlzás nélkül mondható, hogy a generációk találkozása családias hangulatot teremtett a színpadon is, miközben egy dramaturgiailag jól felépített – vőfély által végigvezetett –, gyönyörű viseleteket felvonultató lakodalmat láthattunk. A magyar szokáshagyományokat középpontba állítva a kezdeményezés által közös alkotó- és próbafolyamatban vehetett részt az Angyalföldi Vadrózsa Együttes, a Bartina Táncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes, a Forrás Néptáncegyüttes, a Jászság Népi Együttes, a Nyírség Táncegyüttes és a Tököli Délszláv Tánegyüttes. A kitűnő muzsikáértpedig Szalonna és Bandája, a Zagyva Banda, a RitMusa Zenekar és a Terne Csejhaja felelt. Ezen az estén a szórakoztatása, a hagyományőrzés és az értékteremtés kéz a kézben járt.

Augusztus 20-a este a Hungarikum Gálakoncert fellépőit szintén teltház fogadta. Először Vadász Dániel, a Coopera vezetője és fesztiváligazgató köszöntötte a nézőket, aki elismerően szólt a soron következő gáláról. Kiemelte, hogy az I. Debreceni Ünnepi Játékok a kulturális találkozások jegyében zajlott le, s nem titkolt céljuk, hogy hagyománnyá váljon a programsorozat. Ezt követően Papp László, Debrecen polgármestere elevenítette fel a főtéri előadásokat, s kívánt az estére felemelő élményeket, jó szórakozást. A közel másfél órás „érdekes zenedramaturgiai utazás” – ahogy Vadász Dániel fogalmazott – csak ezután kezdődött el. „Kik vagyunk mi, magyarok?” – e kérdés adta a keretét a Novák Péter által rendezett koncertnek. A négy blokkot – népzene, opera, magyar nóta és operett – rövid ismeretterjesztő filmek kötötték össze. A videók az életfa motívumot felhasználva kísérték a narrációt, a dalok alatt kivetített képek – például hímzésminta stb.  –  pedig jól illeszkedtek az adott blokk témájához. A gálát a Somogyi-Tóth Dániel karmester vezényelte Kodály Filharmonikusok kísérte. Továbbá a nótablokknál a felejthetetlen hangulatért a felelős a Jávorkai Brothers és Vadász Károly és Zenekara volt. A Magyar Állami Népi Együttes táncosai és a Táncverzum balettkar elsőként palotást jártak Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójának Palotására, amit szatmári csendes és friss követett, végül pedig BartókEste a székelyeknél című műve. Az operablokkban Rost Andrea, Haja Zsolt és Pataki Bence tündökölt. Felcsendült a Hazám, hazám; a Háry János Toborzója; valamint az A csitári hegyek alatt. A nótablokkot Vadász Károly és Zenekara Cimbalomfantáziával, majd a Jávorka Brothers-szel együttesen a Hejre Kati dallamaival kitűnően vezette át. Az én bánatom már egy nagyon csöndes bánat – énekelte bájosan Kállay Bori, majd Bangó Margit hangja töltötte be a teret, aki profizmusával, könnyedségével elkápráztatta a közönséget. A záróblokkban a legnépszerűbb operettdalok, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Szirmai Albert zeneszerzők művei csendültek fel többek között az örökifjú Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Haja Zsolt, Rost Andrea előadásában. Paár Julcsi sallangmentes énekével – Ó, Szent István, dicsértessél! – felejthetetlen perceket okozott az államalapítás és Szent István ünnepén.

A különböző műfajok, stílusok és a magyar kultúra ünnepeként szólhatunk az I. Debreceni Ünnepi Játékokról. Habár Debrecen az egyik legnépszerűbb kelet-magyarországi turisztikai desztinációként bővelkedik a minőségi kulturális programokban,a Coopera és a helyi művészek közreműködésével életre hívott fesztivál idővel igazi hungarikummá válhat.

[1]Az előadásról szóló rövid ismertetőmet lásd: https://magyarteatrum.hu/lengyel-emese-csardaskiralyno-maskepp/(Letöltve: 2021. augusztus 21.)