MEGOSZTOM

Akár Jókait is

Néhány hete, előző számunk ugyanezen oldalán írtunk arról a felmérésről, mely a fiatalok olvasási szokásait vizsgálta nagyvárdi diákok körében. A kutatás tapasztalatairól szóló nyilvános beszélgetésen is szó esett arról, hogy a leggyakrabban emlegetett példa a fiatalok irodalmi érdeklődése és a nekik ajánlott olvasmányok közötti szakadék illusztrálására kétszáz éve született klasszikusunk, Jókai Mór írásművészete.

Úgy hozta a véletlen, hogy néhány nappal később a Partiumi Keresztény Egyetem – részben fiatalok által megtöltött – aulájában vetítették le az alkotók a Jókai Erdélyben című filmet. Következő oldalainkon az alkotókkal a vetítés után készített nyilvános beszélgetésünk szerkesztett leiratát olvashatják, ami akár egyfajta válaszként, gesztusként is értelmezhető Jókai fent említett „olvashatatlanságára”.

Persze, nem ilyen egyszerű, fekete-fehér kérdés ez, hiszen, bár vitathatatlan, a nagy regényíró hatása messze nem mérhető a korábbi korokhoz, a Jókai film főszereplője, szakértője, T. Szabó Levente és a rendező Maksay Ágnes érvényes érvekkel szólt arról, miként lenne érdemes az író élete és műve újrafelfedezését elősegíteni. Az egyik ilyen, említett lehetőség az ismert, tanított művek mellett olyan Jókai-könyvek olvasása, megismerése, mint amilyen A XX század regénye, amihez Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban a művet bemutató, június közepéig látogatható izgalmas kiállítás megtekintése is segítséget jelent.

Vagy éppen arra az időszerű témára irányítani a figyelmet, hogy Jókai a korát megelőzően tudatos környezetvédőként is megnyilvánult. Szóval, nem feltétlenül poros, nem feltétlenül unalmas, idejétmúlt, csak kell a megfelelő látószög, szakmai háttér, olvasói kíváncsiság, s megtörténhet az újrafelfedezés. Ebben egyaránt szerepe lehet a kulturális intézményeknek, a közoktatásnak, valamint a (kulturális) sajtónak. Nyilván ezek minőségi működéséhez, hatékonyságához szükséges ezek működőképességének a megőrzése határon innen és túl. Biztos vagyok benne, hogy a politikai változások, a jövőbeni szakpolitikák a továbbiakban még inkább az értékek teremtését, megőrzését szolgálják majd, akár új lendülettel, új formákban is.

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad, áprilisi lapajánló (2026/4.)

Az Erdély és Partium több városában már nagy sikerrel vetített Jókai Erdélyben című film alkotóival – Maksay Ágnessel és T. Szabó Leventével – készített nyilvános beszélgetés szerkesztett változata remélhetően sok olvasó érdeklődését kelti fel az Újvárad áprilisi számából. A Galéria rovatban pedig a temesvári Jecza Péter szobrászművész nagyváradi kiállításának lehetnek virtuális látogatói. A színház dolga, hogy hasson – ezzel a címmel készített portréinterjút Simon Judit a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatójával, Pál D. Attilával, melyből pályaíve mellett a színházról alkotott képe is kibontakozik. Hogy újabb műnemet említsünk, Hegedűkoncert regényváltozatban címmel értekezik Fodor Asztrid-Lora az író-festő Szántó György népszerű regényéről, a Stradivariról. Az Előhívás rovatban Ujvárossy László emlékezik A feledés fátyla mögül címmel a sokműfajú Fábián Imrére, közös könyvterveik felidézésével. Az Anzikszban az Ady Emlékmúzeum anyagából szemelgetve Tőtős Áron ezúttal a költő névjegyeinek érdekességeit tárja az olvasó elé, míg az Irodalom rovatból Patak Márta prózáját ajánljuk, címe Én, az engedetlen polgár. 

Az új lapszám már kapható a szokott könyvesboltokban, váradi lapárusoknál, illetve előfizethető a kiadó holnap.ro címen elérhető könyváruházában.

MEGOSZTOM

Újvárad: tavaszi, összevont lapszámajánló

Az Újvárad folyóirat összevont tavaszi számának irodalom rovata közli a Kortárs Hangon pályázat idei lapdíjas szerzői – Aux Eliza, Buna Blanka Boróka, Csóka Zsófia és Zayas-Torres Eduardo írásait. Verset Vass Tibor, Demény Péter, Terék Anna és Farkas Arnold Levente publikál. Komp-színház címmel Lovassy Cseh Tamás jegyzi a lapszám esszéjét. Magyari Sára a társadalom rovatban a Kamaszok című film alapján közöl publicisztikát. Szabó Benedek esztéta a Galéria rovatban közöl tanulmány a tavaly elhunyt Szabó Eszter Ágnes művészetéről. A Dialog/Párbeszéd rovatban Kemenes Eli Radu Țuculescu íróról, míg Gálfalvi Ágnes Gavril Cadariuról, a marosvásárhelyi bábszínház vezetőjéről közöl emlékezést. Gidó Attilával, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával Szűcs László készített interjút Erdélyi zsidó identitás, száz év tükrében címmel. A kritika rovatban Bozsódi-Nagy Orsolya elemzi Brody Corbet A brutalista című filmjét, míg Hegyi Réka a Szigligeti Színház Szerelmem, Lüszisztraté című Vișniec-előadását méltatja. Nagy Dóra Kata a Radnóti Miklós Budapestje című kötetet, Szalók Cecília pedig Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című regényét recenzálja. A lapszám vezércikke Belakni jó a kultúrteret címmel a Léda-ház újranyitását köszönti. A 2025/4-5. lapszám kapható a jobb könyvesboltokban, nagyváradi lapárusoknál, print és online változata előfizethető a holnap.ro könyváruházban, olvasható a laptapir.hu oldalon.

MEGOSZTOM

Újvárad 4-5.

Összevont tavaszi számmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A lapban verseket publikál Fekete Vince, Rusu Szidónia, Ady András és Demeter Arnold, míg prózát Péntek Orsolya és Lévai Katalin. Horváth Levente csűrökbe rejtett világát segít felfedezni a Galéria rovatban Sári Zsolt. Lakatos-Fleisz Katalin esszéje egy Képzelt beszélgetés Dsida Jenővel. Octavian Soviany brassói születésű költő önéletrajzi kötetéből olvashatnak részletet a Párbeszéd/Dialog rovatban Sikerült gyerek voltam? címmel. Női vezetők a cukorkavaráson túl címmel tandemezik a rovatgazda Magyari Sára és Maior Enikő angoltanár, kutató. Az író halálának 120. évfordulójára Jókai Mór nagyváradi napjait idézi fel Bakó Endre irodalomtörténész. Kerényi Tamás Ligeti elsüllyedt világa címmel az író Elsüllyedt világ című írását elemzi. A 45 éve alapított Kalyi Jag (Fekete tűz) együttes alapítójával, Varga Gusztáv zenésszel Kocsis Csaba beszélgetett. A társadalom rovat Forgács Áron Albert Camus, az ember iránti elkötelezett művész című írását, valamint Cseke Péter Tamás Az aranyláztól a politikai lázálomig című, a lezárult nemzetközi Verespatak-perről szóló anyagát kínálja. Fölmásztam az uborkafa tetejére címmel a lap azt a beszélgetést adja közre folytatásokban, melyet Borsi-Kálmán Bélával készített a kétezertízes években Konrád György és Kőrössi P. József. Láng Eszter elektrográfiai kiállítását Spitzer Fruzsina, Az átlátszó nő című Ughy Szabina-kötetet Pintér Anita, a szatmárnémti színház My fair lady-jét Simon Judit, míg az Elfogy a levegő című magyar filmet Beretvás Gábor méltatja. A lapszám vezércikke Géza. Kolozsvárad címmel Szőcs Géza összegyűjtött verseinek nagyváradi bemutatóját idézi fel.

MEGOSZTOM

Újvárad – áprilisi ajánló

Az Újvárad folyóirat áprilisi számában prózát közöl Tompa Andrea, Szerbhorváth György és Tófalvi Zselyke, míg verset Posztpetőfi Sándor (közzéteszi Szilágyi Ákos), Tóth Réka Ágnes és Varga Balázs – utóbbi frissen díjazott marosvásárhelyi színművész. A szám képzőművészei az idei Jakobovits-díjas Jankó Szép Noémi és Márton Katalin, akik eddigi munkásságát Jakobovits Márta keramikus méltatja. Két szó címmel Lovassy Cseh Tamás publikál esszét. A Tandem sorozatban Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Dr. Sebestyén József, a téma a két idei európai kulturális főváros: Temesvár és Veszprém.

Három interjút kínál a lapszám: Cseke Péter Tamás a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet új vezetőjét, Novák Csaba Zoltán történészt kérdezte (Szeretnénk hasznosítható tudást produkálni), Szűcs László a hajdanvolt romániai cenzúráról Kiss Ágnes kutatót faggatta (Mindent átnéztek, ami papír volt s nyomtattak rá valamit), míg Tamás Dénes íróval Fazakas Márta beszélgetett (Nem tudunk nem költőien létezni).

A Kritika rovatban Simon Judit a nagyváradi színház új előadását (Hungarosaurus dacus), Beretvás Gábor a Nekik írták a dalt című, a Magyar Zene Házában október végéig látható kiállítást, ugyanő a Bálna című Oscar-díjas filmet, míg Szlopp Bernadett Imre Eszter mesekönyvét ajánlja. Az Előhívás sorozatban A történeteknek sorsuk van. Robotoló robotosok címmel Kőrössi P. József egy könyv különös történetét idézi fel. A lapszám vezércikke az április 11-i Horváth Imre emléknapot idézi fel.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022 április

Idei negyedik számával jelentkezik az Újvárad irodalmi, művészeti folyóirat, melyben Ferdinandy György, Kerékgyártó István, Sós Timothy prózai művei mellett Márton Ágnes, Támba Renátó, Ady András, Kiss László és Sall László verseit olvashatják. Az esszé rovat Demény Péter Olvasó-veduta című írását hozza. 

Ujvárossy László Ki volt Butak András? című írása mutatja be a lapszám képzőművészét, a múlt év végén elhunyt kiváló grafikusművészt. A Tandem rovatban a romák világnapja apropóján ír a rovatgazda Magyari Sára, valamint Pásztor Rita kisebbségkutató. 

Cseke Péter Tamás többek között a román társadalom énképéről faggatja az ukrajnai események tükrében Péter László kolozsvári szociológust. Hasonló témában született Forgách Áron Világok harca című publicisztikája. 

A kultúra rovatban Költőkirály vagy mellékalak címmel Faludy György költészetéről ír Bakó Endre debreceni irodalomtörténész. Ugyanitt olvashatják Nem egészen konkrét barangolás Szőcs Géza költészetében és környékén André Ferenc a Kortárs klasszikusaink sorozatban. A Ketten egy páston rovatban Boka László és Papp Sándor Zsigmond a hetven éve elhunyt Molnár Ferenc életművét közelíti meg különböző szemszögből.

Simon Judit értékeli a kritika rovatban a nagyváradi román színház Koldusoperáját, míg Szilágyi Szilvia a Szénási Miklós – Heller Zsolt szerzőpáros Állítsuk meg az időt című prózakötetét méltatja. Sokarcúság, leplezés, feltárás címmel Béres Norbert elemzi Herczeg Ákos Visszatérés a nyelvbe című Ady-tanulmánykötetét. Újjászületés? című írása Beretvás Gábor a Hasadék című magyar filmet ajánlja.

Kőrössi P. József Előhívás rovata ezúttal Trifán László zenész, képzőművész alakját idézi meg A deszkagitár és a filmlemez csillogása címmel. 

A lapszám szerkesztőségi vezércikke a napokban elhunyt Szkárosi Endre költőt, performanszművészt búcsúztatja.

Az Újvárad áprilisi száma kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, továbbá az Írók Boltjában, az ISBN könyvüzlet és galériában, valamint nagyváradi, debreceni és budapesti újságárusoknál. A lapszám megrendelhető a holnap.ro könyváruházban és a Laptapir.hu oldalon.