A földből Felkelni hajnalban, hogy végigjárjuk egy elhibázott séta lépteit a fehérségből kiálló ágfürtök alatt, közös nyomokat keresve a hosszúléptű fák között, ha csak egy másik, lehetséges élet nyomait is, hogy a száj sarkai végre széthúzódjanak egy arcon, mint a januári napok, amik nem a sötétségből emelkednek elő, hanem a földből. El Melankólia, mint az eltalálkozás szomorúsága.
KAPCSOLODÓ ANYAGOK
szeptember 18, 2024
|
Irodalom
|
Rovatok
Molnár Zsolt versei
Rövid levél Charles DarwinnakTisztelt uram,bizonyára rosszul értelmezte.Az egész levezetés ...
szeptember 11, 2024
|
Irodalom
|
Rovatok
Vilma néni
Január végi hideg van, hull a hó. Kis, sötét cukrászdához érek, szinte naponta elmegyek ...
augusztus 2, 2024
|
Irodalom
|
Rovatok
Menekültek
1. „Elnézést, leülhetnénk önökhöz?” Egy fiatal pár állt az asztalnál a gyerekével. ...
szeptember 30, 2024
|
Fényjáték
|
Rovatok
Mi nem nyesegetünk szárnyakat
A Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszéke az idén új helyszínként a nagyváradi ...
szeptember 26, 2024
|
Esszé
|
Rovatok
Nekrologizálok. Hat
Kántor Lajos(1937 Kolozsvár – 2017 Kolozsvár) Az ember, aki visszahozza a személyes ...
szeptember 23, 2024
|
Kritika
|
Rovatok
A megöregedés toposza
avagy az emlékezés konstruktív és dekonstruktív szerepe az írás folyamatában Karácsonyi ...