MEGOSZTOM

Újvárad, 2022 május

Májusi számával jelentkezik egy Könyvműhely melléklettel kiegészítve az Újvárad folyóirat. Tamás Dénes, Varga Melinda, Sokacz Anita és Nyirán Ferenc versei mellett Pámer Gábor és György Alida prózáit kínálja az irodalom rovat. Odüsszeusz szolilokviuma címmel a Dialog/Párbeszéd rovatban Traian Stef ír a román nyelvben elszaporodott kicsinyítő képzőkről. A Tandemben Albert Dénes újságíró és a rovatgazda Magyari Sára ír a sajtószabadságról – emberül. A Galéria rovatban Horváth-Kovács Szilárd interjúja mutatja be a szám képzőművészét, Benedek Leventét. A 80 éves Gálfalvi Györgyöt köszönti Markó Béla Gálfalvi-oximoronok című esszéje. Két beszélgetést kínál az interjú rovat: Sebestyén Aba színész-rendezőt Tasnádi-Sáhy Péter, míg Kertész Melinda újságírót Cseke Péter Tamás kérdezte. Simon Judit Woyczek magánya címmel a szatmári színtársulat Büchner-előadását méltatja, míg Hegyi Réka a kolozsváriak Oidipuszát, Andrei Șerban rendezését. Fehér Imola a Borostyán Produkciós Iroda Játszótársak című, a Kosztolányi házaspárról szóló előadását ajánlja. Németh Júlia recenziója a Vigasz és öröm című albumot mutatja be, Kiss András főorvos művészeti gyűjteményét. Képet, hangot, követ temettünk címmel a nemrég elhunyt Szkárosi Endre intermediális művészről ír az Előhívásban Kőrössi P. József.

A Könyvműhely mellékletben az Újvárad körkérdésére fogalmaz meg véleményt a romániai magyar könyvkiadás helyzetéről néhány érintett szakember: Gálfalvi Ágnes (Lector), Dávid Gyula (Polis), H. Szabó Gyula (Kriterion), Ifj. Király István (Mentor Könyvek), Burus Endre (Pro Print), Demeter László (Tortoma), Sarány István (Hargita Népe).

Az Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, budapesti, nagyváradi és debreceni hírlapárusoknál, az Írók Boltjában, az ISBN könyves galériában, továbbá a holnap.ro online webshopban.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022 április

Idei negyedik számával jelentkezik az Újvárad irodalmi, művészeti folyóirat, melyben Ferdinandy György, Kerékgyártó István, Sós Timothy prózai művei mellett Márton Ágnes, Támba Renátó, Ady András, Kiss László és Sall László verseit olvashatják. Az esszé rovat Demény Péter Olvasó-veduta című írását hozza. 

Ujvárossy László Ki volt Butak András? című írása mutatja be a lapszám képzőművészét, a múlt év végén elhunyt kiváló grafikusművészt. A Tandem rovatban a romák világnapja apropóján ír a rovatgazda Magyari Sára, valamint Pásztor Rita kisebbségkutató. 

Cseke Péter Tamás többek között a román társadalom énképéről faggatja az ukrajnai események tükrében Péter László kolozsvári szociológust. Hasonló témában született Forgách Áron Világok harca című publicisztikája. 

A kultúra rovatban Költőkirály vagy mellékalak címmel Faludy György költészetéről ír Bakó Endre debreceni irodalomtörténész. Ugyanitt olvashatják Nem egészen konkrét barangolás Szőcs Géza költészetében és környékén André Ferenc a Kortárs klasszikusaink sorozatban. A Ketten egy páston rovatban Boka László és Papp Sándor Zsigmond a hetven éve elhunyt Molnár Ferenc életművét közelíti meg különböző szemszögből.

Simon Judit értékeli a kritika rovatban a nagyváradi román színház Koldusoperáját, míg Szilágyi Szilvia a Szénási Miklós – Heller Zsolt szerzőpáros Állítsuk meg az időt című prózakötetét méltatja. Sokarcúság, leplezés, feltárás címmel Béres Norbert elemzi Herczeg Ákos Visszatérés a nyelvbe című Ady-tanulmánykötetét. Újjászületés? című írása Beretvás Gábor a Hasadék című magyar filmet ajánlja.

Kőrössi P. József Előhívás rovata ezúttal Trifán László zenész, képzőművész alakját idézi meg A deszkagitár és a filmlemez csillogása címmel. 

A lapszám szerkesztőségi vezércikke a napokban elhunyt Szkárosi Endre költőt, performanszművészt búcsúztatja.

Az Újvárad áprilisi száma kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, továbbá az Írók Boltjában, az ISBN könyvüzlet és galériában, valamint nagyváradi, debreceni és budapesti újságárusoknál. A lapszám megrendelhető a holnap.ro könyváruházban és a Laptapir.hu oldalon.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022 március

Harmadik idei számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. A szépirodalom rovat Szijj Ferenc, Molnár Zsolt és Vajna Ádám versei mellett Háy János, Kőrössi P. József és Lángh Júlia prózáját, valamint Tőzsér Árpád A sziklája az ő jószága című naplójegyzeteit kínálja. A Dialog/Párbeszéd rovatban Traian Ștef Mit tehettem volna című versét olvashatják, míg az esszé rovatban Lakatos-Fleisz Katalin Útközben című írását. Vécsi Nagy Zoltán ajánlja az olvasó figyelmébe az IttMást – romániai magyar képzőművészet 1975 és 1989 között című sepsiszentgyörgyi tárlat anyagát. A Kell-e még a helyesírás kérdésre keresi a választ a Tandem rovatban Cs. Nagy Lajos és Magyari Sára. Mayer Ágota a holokauszt oktatásának romániai nehézségeit foglalja össze. A média helyzetéről Cseke Péter Tamás beszélget az ismert román médiaszemélyiséggel, Mircea Tomaval, az interjú címe: „Az emberek jobban hisznek a Facebooknak, mint az újságoknak.”

A Kultúra rovatban Biró Árpád Levente a húsz éve alapított Nagyvárad Táncegyüttes „próbanaplóját” jegyezte le, míg Praznovszky Mihály Petőfi-jelek a Mikszáth-életműben című anyagával jelentkezik. „Több dolgok vannak…” a címe a Trialóg rovatban Tasnádi-Sáhy Péter újabb két színházi vezetővel, Imecs-Magdó Leventével és Köllő Csongorral folytatott párhuzamos interjújának.

A Kritika rovatban Simon Judit a Szigligeti Színház Dürrenmatt-előadását, Az öreg hölgy látogatását méltatja Testvérvárosunk, Güllen címmel. Ozsváth Zsuzsa Szavak, darabokban című írása Szkárosi Endre CD-melléklettel is ellátott Égzsák című munkáját méltatja, míg Codău Annamária Antal Balázs Súly és könnyűség című tanulmánykötetét elemzi. A filmkritikát Bozsódi-Nagy Orsolya jegyzi Vadnyugati psziho-kirakós vadnyugat nélkül címmel. Folytatódik Kőrössi P. József Előhívás-sorozata, ezúttal Kőszobrász és kősárkány címmel Pierre Székelyt ismerhetjük meg. A lapszám szerkesztőségi vezércikke a háború ellen emel szót Hет войне! címmel.

Az Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, továbbá online formában a holnap.ro könyváruházban.

MEGOSZTOM

Újvárad 2022/2. tartalomajánló

Februári számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. A szépirodalom rovat Markó Béla, Bartha László Zsolt, Szűcs Anna Emília, Aufmuth Lívia és Saitos Lajos versei mellett Pintea László és Imre Eszter prózáit kínálja. Mihók Tamás Punchiu című, bukaresti hangulatot idéző írásával jelentkezik a Dialog/Párbeszéd rovat, míg esszét Januári napfény címmel Lakatos-Fleisz Katalin közöl. A szám képzőművészével, Jakobovits Mártával két legutóbbi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti kiállítása alkalmából készített interjút Szűcs László Egy élet nem elég egy keramikusnak címmel. A Tandem sorozatban a román nyelv elsajátításának kérdéskörét járja be Tódor Erika Mária és Magyari Sára. Írásuk címe: Anyanyelv – Apanyelv. Vagy mi a manó? Ugyanitt a rovatgazda búcsúztatja H. Varga Gyula nyelvészt, a rovat januári szerzőjét. 

A Kultúra rovatban Biró Árpád levente Lovassy Ceh Tamás drámaíróval beszélget A magam színházára az elengedés színházaként tekintek címmel. Az író országa című anyagában Forgács Áron sajátos műfajban mutatja be Esterházy Péter Az olvasó országa című könyvét. „Romániában nincs társadalmi párbeszéd, ezért nincs társadalmi béke sem” – vallja Cseke Péter Tamás interjújában Bogdan Hossu szakszervezeti vezető.

Új társszerzővel folytatódik a Ketten egy páston rovat, ez évben Boka László „vívópartnere” Papp Sándor Zsigmond lesz, első közös témájuk az év eleji könyves listák, rangsorok, összegzések. A Kritika rovatban Simon Judit értékeli Tompa Gábor újabb kolozsvári Hamlet-rendezését, Tisza Eleonóra elemzi Fenyő D. György Útikalauz a vershez című könyvét, Szamos Mariann pedig Halász Rita Mély levegőt című regényét. Tiszeker Dániel Nagykarácsony című tavalyi filmjét Beretvás Gábor recenzálja. Kőrössi P. József ezúttal egy festőművész emlékét hívja elő Fux Pál, útjelzőtáblák és háztetővárosok címmel.

Az Újvárad kapható nagyváradi, debreceni és budapesti újságárusoknál, jobb erdélyi és partiumi könyvesboltokban, valamint megvásárolható és előfizethető közvetlenül a kiadótól a holnap.ro oldalon.

MEGOSZTOM

Újvárad, I. évfolyam, 2021/1-10., Műhely

Az Újvárad folyóirat első évfolyamának rovatonkénti tartalma | 2021 március-december.

Irodalom

Markó Béla: Emlékezés egy forradalomra (vers) (1.)

Demény Péter: Margók (vers) (1.)

Grecsó Krisztián: Legyél ott (próza) (1.)

Áfra János: Ha elmondod, felébresztelek (vers) (1.)

Láng Orsolya: Személyes okok (vers) (1.)

Vida Gábor: A menedzser füveskönyve (próza) (1.)

Nemes Z. Márió: Hampsteadi tavasz (vers) (1.)

Babiczky Tibor: Atlantiszi költők antológiája (vers) (1.)

Szántó T. Gábor: Titkaink, 1973 (próza) (1.)

Benedek Szabolcs: A költészet hatalma (próza) (1.)

Molnár Krisztina Rita: Erdőn (vers) (1.)

Gellu Naum: Az elveszett ruhaderék;Tehát minden; A kígyó szokása; Hasonmás; Lábad felfalta a kályhám; A lélek fénypontja (Mihók Tamás fordításai) (1.)

Kiss Tibor Noé: Szarajevói blúz (próza) (2.)

Ozsváth Zsuzsa: Lélektani realizmus (vers) (2.)

Korpa Tamás: Potter-dosszié; Indiánok (vers) (2.)

Murányi Sándor Olivér: Szűz kéz (próza) (2.)

György Alida: A másik oldal (próza) (2.)

Irlanda Kristóf: Génhiba (vers) (2.)

Antal Balázs: Az elvágyódásról (vers) (2.)

Szkárosi Endre: Köztes idill (próza) (2.)

Simon Márton: Álltunk az égő múzeum mellett az esőben és nem jött a busz; Hat módszer, hogy medvévé változva ébredjünk) (versek) (3.)

Tamás Dénes: Álmomban hol (próza) (3.)

André Ferenc: Lót leányai; nemzedéki minták; Turistaútvonal (versek) (3.)

Patak Márta: Ne félj a húrokat ujjal pengetni (próza) (3.)

Ádám Szilamér: Próbálj meg elrepülni (próza) (3.)

Louise Glück: A rajongás mítosza (Visky András fordítása) (vers) (3.)

Gagyi Judit Eszter: Az ember; A sötétben minden; Levél a múzsához; Ezek a tönkretételek; Ismétlés; Adathordozó (versek) (3.)

Kézdi Imola: zavar, szemfényvesztő; vacsora; a ló halála; angyalok, edzésben (versek); „A cél: a fájdalomcsillapítás” (portré, S. I.) (3.)

Kerényi Tamás: Angliai napló (részlet, próza) (3.)

Vass Tibor: Majd elveszlem ismét valahogy (vers) (4.)

Covaciu Norbert: Menyegző; Vérzés (prózák) (4.)

Balázs Imre József: A gyógyír keresése (vers) (4.)

Sokacz Anita: Eszkimó (vers) (4.)

Juhász Zsuzsanna: Önmutáció; Alkalmazkodás (prózák) (4.)

Kovács Edward: Amíg fogait csikorgatja (vers) (4.)

Imre Eszter: Álom-bestiárium II. (próza) (4.)

Aufmuth Lívia: Árva; Üveggolyó (vers) (4.)

Vass Norbert: A nyár becsomagolása (próza) (5.)

Káli István: Tyúkmester (próza) (5.)

Nagy Zalán: matador; zsoké (versek) (5.)

Sztaskó Richard: Másképp nem megy (regényrészlet) (5.)

Purosz Leonidasz: E/2. (vers) (5.)

Csontos Márta: A begyűjtő (vers) (5.)

Oláh Péter: Melocactus (próza) (5.)

Mikola Emese: Arisztotelész elvállalja Nagy Sándor tanítását (drámatöredék) (5.)

Márton Ágnes: Kedden történt. Most péntek. (vers) (5.)

Nyirán Ferenc: Komplex jel; Nem sejti; Ácsok (versek) (5.)

Szénási Miklós: Sanyi (próza) (6.)

Sall László: búcsú vádadtól (vers) (6.)

Debreczeny György: H betűs versek (vers) (6.)

Gál Hunor: \ 1.5 (vers) (6.)

Benedek Szabolcs: Ez nem Amerika (próza) (6.)

Erdős Virág: ez is wolt (vers) (6.)

Kemenes Henriette: Ikipalin (vers) (6.)

Láng Orsolya: Charles Baudelaire: Az albatrosz (vers) (7.)

Nemes Z. Márió: A költő és a víz (vers) (7.)

Somogyi Tibor: Nem egy hétköznap (próza) (7.)

Nagy Hajnal Csilla: Mindeközben a nélkülözésről (vers) (7.)

Kelecsényi László: Bűnangyal (regényrészlet) (7.)

Kulcsár Edmond: GIF; metszet piériából; az egyensúlyról (versek) (7.)

Orlando Balaș: határvonal (borderline); látóhatár (linia orizontului); zöld (verde) (versek) (7.)

Mihók Tamás: körforgás [szentek és emésztettek]; .ffw; apokaliptikus rózsaszín ünnepi öltözetben; mikorrhiza; solarpunk (physalis) (versek) (8.)

Egressy Zoltán: Mondtam, amit nem köllött vóna (próza) (8.)

Tamás Dénes: Ragyog (vers) (8.)

Kemény Zsófia: Hordozható piros minitévé (vers) (8.)

Irlanda Kristóf: Boldog békeidők – avagy a demokratúra első napjai (próza) (8.)

Vasas Tamás: Az első experimentum; New England patriots; After 2018 (versek) (8.)

Juhász Zsuzsanna: Rongypihe (próza) (9.)

Fehér Imola: Fényfoszlányok (vers) (9.)

Cselényi Béla: Álom Reményik-fotelben; nyárvégi számvetés; hűsítő sistergés; fosztóképző; anyám alszik (versek) (9.)

Lokodi Imre: Engl bácsi titokzatossága (próza) (9.)

Berka Attila: A vaksötét és a vakvilágos váltakozása (prózatórium) (9.)

Vincze Bence: odessza átalakul; maradék (versek) (9.)

Wirth Imre: Magokat köpve a fénybe (részletek egy ciklusból) (vers) (10.)

Fellinger Károly: Mikor (vers) (10.)

Buna Blanka Boróka: Az Isten kabátujja (próza) (10.)

Csontos Márta: A kreatúra bosszúja (vers) (10.)

Sztaskó Richard: Másképp nem megy (regényrészlet) (10.)

Varga Balázs: Mászás; A kövek nem beszélnek; Nyírfák (versek) (10.)

Horváth Florencia: Apám, a költő (vers) (10.)

Finta Viktória: Vége a bulinak (próza) (10.)

Esszé

Lakatos Fleisz Katalin: Finnországban biciklivel (1.)

Egressy Zoltán: Spontán (2.)

Mikola Emese: Végy egy kecskét… (3.)

Markó Béla: Irodalom a járvány idején (4.)

Tompa Andrea: Az elhallgattatás gyakorlata (cancel culture) (4.)

Lakatos Fleisz Katalin: A ház és a csipkebokor (5.)

Demény Péter: A foci fényes arca (6.)

Selyem Zsuzsa: „Gyönyörüek vagyunk” – kutyák és angyalok Pilinszkynél (7.)

Kelecsényi László: Vár Ady (8.)

Horváth Gizella: Csomagolópapír a vitrinben (9.)

Lovassy Cseh Tamás: Hullamérgezés (10.)

Művészet

Herczegh Máté: Tárgyiasult dallam – filozófiai etűd zongorára. Barabás Márton művészetéről (1.)

Kányádi Iréne: In Progress – Csoportos kiállítás a nagyváradi vár UAP-Citadella Városi Művészeti Galériában (2.)

Szűcs László: Saját gyökereim éltetik a művészetem – interjú Ioan Bunuș képzőművésszel, grafikussal (3.)

Székedi Ferenc: Aki mindig mást akart. Pályavázlatok Márkos András képzőművészről (4.)

Dr. Kányádi Iréne: Örökös gyermek egy felnőtt világban – Urszinyi Mária festészete (5.)

Kovács Bea: Mindenki kapjon levegőt – a lapszám képzőművésze Szabó Anna-Mária (6.)

Zuh Deodáth: Részben az egész. 25 éves az Élesdi Művésztelep / A közös alkotás tartja a virtuális falakat – interjú Balázs Imre Barnával (7.)

Képes vagyok egy mogyoróban is meglátni a világegyetemet – Nagy Albert művészete (8.)

Hosszú Zoltán: Ösztön – I. Erdélyi Képzőművészeti Seregszemle (9.)

Hogyan magyarázzunk el képeket? – Joseph Beuys centenáriumi kiállítás (10.)

Dialog/Párbeszéd

Traian Ștef: Tízszer tíz vers (1.)

Radu Țuculescu: Akár egy Marquez történetben (Ca într-o povestire de Marquez) (2.)

Daniel Vighi: Tisza Pista, felkeltél már? (3.)

Florina Ilis: A számok könyve (Cartea numerilor) (részletek) (4.)

Mihai Buzea: A Közeledés Elmélete (5.)

Traian Ștef: A közönséges androgün identitás (6.)

Viorel Marineasa: Óvodai segédkönyv (Memorator de grădiniță) (7.)

Șerban Foarță: Egy padon, egy parkban (Pe o bancă, într-un scuar( (8.)

Traian Ștef: Ostoba megvetés – Disprețul prostesc (9.)

André Ferenc: Búvártanfolyam a kortárs magyar lírába (10.)

Tandem

Horn Raoul Andreas–Magyari Sára: Magyar kultúra – külső és belső nézőpontből (1.)

Nádor Orsolya–Magyari Sára: Nyelvpolitika, nyelvi jogok – innen és onnan (2.)

Tóth Szergej–Magyari Sára: A hatalom városi jelei (3.)

Pikó Stefánia–Magyari Sára: Menni vagy maradni? A hársfák nem viccelnek (4.)

Minya Károly–Magyari Sára: Mindenki nyelvészkedik… (5.)

Sorbán Angella–Magyari Sára: A nyelv(használat) gazdasági erejéről (6.)

Covaciu Norbert–Magyari Sára: Iskola – férfiak nélkül (7.)

Kovács Pap Ibolya–Magyari Sára: Kinek a pap, kinek a papnő (8.)

Szilágyi Ferenc–Magyari Sára: Tanyavilág – múlt és jelen határán (9.)

Jámbor Ilona–Magyari Sára: Besúgók, jelentők és árulók (10.)

Társadalom

Mayer Ágota: Emlékezetpolitikai stratégiák (1.)

Hajnáczky Tamás: Bura Károly cigányprímás (1.)

Forgács Áron: #cancel – Ismerkedjünk a kitörlés kultúrájával (2.)

Forgács Áron: Szólásszabadság a tizenhatos mélyén (3.)

Mayer Ágota: Oltásellenesség: a szellem vírusa (4.)

Varga Gábor: Lombhullásban (részlet, memoár) (4.)

Forgács Áron: Térdepelni vagy nem térdepelni, ez itt a kérdés (5.)

Hegyi Réka: Mindennapi pedagógiák (7.)

Cseke Péter Tamás: Egynemű párok, perben az állammal (8.)

Jakó Julianna: Cenzúra az aranykorban, a világot jelentő deszkákon – interjú Plainer Zsuzsa antropológussal (8.)

Papp Richárd: „Három magyar, olyan nincs” – A magyarsághoz való kötődések megjelenései a zsidó humorban (9.)

Cseke Péter Tamás: Ha az MTI téved, a teljes erdélyi magyar sajtó téved – interjú Gazda Árpád újságíróval (9.)

Cseke Péter Tamás: Jövőre megszámláltatunk – új módszerekkel is. Beszélgetés Barna Gergő szociológussal (10.)

Kultúra

Biró Árpád Levente: A színház nem félelmetes – interjú Fekete Ágnes színésszel (1.)

Bozsódi-Nagy Orsolya: Milyen színházat akartak a váradiak? A szigligeti Színház emlékalbumáról(1.)

Boka László: Nyolc sor, dátum, aláírás. Gondolatok egy József Attilának tulajdonított autográfról (1.)

Biró Árpád Levente: Múzeumi séták Nagyváradon: a Darvas–La Roche-ház (2.)

Biró Árpád Levente: A kamasz a legdrámaibb karakter. Beszélgetés Pass Andrea drámaíró-rendezővel (2.)

Fekete Ágnes: „Nem baj, ha piszkos less az ujjunk” – A Fecsegő Ecsetek művészetterápiás műhelyről (3.)

Bozsódi-Nagy Orsolya: Közösen keresni a dolgok értelmét – Beszélgetés Gianina Cărbunariu drámaíróval (3.)

Horváth Imre: Vívótársaim – váradi párbajok, memoár-részletek (3.)

Fazakas Márta: Keresés ez is – Interjú Botos Bálint rendezővel (4.)

Tisza Eleonóra Márta: Online is divat – Fashion Festival Debrecenben (4.)

Biró Árpád Levente: Csináld a dolgot és lesz hozzá erőd – interjú Horváth Benjaminnal (5.)

Rusu Szidónia: Unplugged – kultúra a digitalizáció korában (5.)

Fekete Ágnes: A bábszínház a világ csodája – interjú Gimesi Dóra dramaturggal, íróval, tanárral, a Budapest Bábszínház irodalmi vezetőjével (6.)

Biró Árpád Levente: Múzeumi séták Nagyváradon: az Aachvas Rein zsinagóga (6.)

Molnár Judit: Az egóból sikeresen átléptem az ökóba. Orlando Balas portré (7.)

Biró Árpád Levente: Egyházművészeti kiállítás a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palotában (7.)

Fekete Ágnes: Mindig táncolok – Interjú Góbi Rita táncművész, koreográfus, táncpedagógussal (7.)

Hegyi Réka: TIFF huszadszor – vissza a moziba! (7.)

Kovács Bea: „Nem vagyok az a színész, aki az életét is színészként éli” – Beszélgetés Rácz Endre színművésszel (8.)

István Zsuzsanna: Üzenetek Meseországból. V. Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválja (9.)

Hegyi Réka: DráMA-körkép, találkozások az emlékezettel – színházi fesztivál Székelyudvarhelyen (9.)

Hegyi Réka: Personal. Személyes – A kolozsvári Centrul de Interes két kortárs kiállítása (10.)

Zsidó Ferenc: „A versírás kísérlet az elrugaszkodásra” – Beszélgetés Markó Béla költővel (10.)

Biró Árpád Levente: „Nem keresem a komfortos pillanatokat” – interjú Györfi Csaba rendező-koreográfussal (10.)

Kortárs klasszikusaink

Demény Péter: A nagy költészet vízjele (Nemes Nagy Ágnes) (3.)

Balázs Imre József: Élő hagyománnyá tudott válni (Hervay Gizella) (5.)

Balogh Andrea: Írni akart a saját törvényei szerint (Székely János) (7.)

Jakó Julianna: Igazkereső író emlékképek tükrében. Beszélgetés Orbók Sándorné Székely Ilonával (7.)

Antal Balázs: Amit meg kell bocsátani, az megbocsáthatatlan (Tar Sándor) (9.)

Ketten egy páston

Boka László: Charles Baudelaire kétszáz évéről (2.)

Demény Péter: Vajon min forgolódunk? (2.)

Demény Péter: Kiváló rejtőzködő (4.)

Boka László: Bölcselő, szépírói vénával – 90 éve hunyt el Kuncz Aladár (4.)

Demény Péter: Tengerbe súgni (az irodalmi tengerről) (6.)

Boka László: Tengernyi tenger. Motívumok és értelmezésrétegek (6.)

Boka László: Felemás statisztikák. A 120 éves irodalmi Nobel-díjról (8.)

Demény Péter: A tekintetnek változnia kell (8.)

Demény Péter: Zümmög a remény (Advent az irodalomban) (10.)

Boka László: Örök advent (10.)

Kritika

Bartha Réka: „Kényszersztárság” és világjárvány (Online színház Sepsiszentgyörgyön) (színház) (1.)

Hegyi Réka: Utazás a konyhában (Dragomán György: Főzőskönyv) (könyv) (1.)

Beretvás Gábor: Tanárok a teljes idegösszeomlás szélén (Thomas Vintenberg: Még egy kört mindenkinek) (film) (1.)

Szűcs László: London mélyén egy kis Európa (Sárközi Mátyás: Hampstead) (könyv) (1.)

Zsidó Ferenc: A halál poétikája (Alexandru Musina: Macska-e a cica?) (könyv) (2.)

Bozsódi-Nagy Orsolya: Csel nélküli diadal (Scott Frank: Vezércsel) (film) (2.)

Hegyi Réka: 2020 árnyékában: színek, formák, textúrák. A Barabás Miklós Céh éves tárlata Kolozsvárt (kiállítás) (2.)

Bartha Réka: Nézd csak, mi lehet ebből! (Nézd, ki van ott!) (színház) (2.)

Simon Judit: Embermesék a bunda alatt (Gianina Cărbunariu: A tigris) (színház) (3.)

Codău Annamária: A lényeg a kombinációban rejlik? (Debreceny György: Három menetben, kollázs nélkül) (könyv) (3.)

Szlopp Bernadette: Megrajzolta nekünk… (Kocsis Csaba: Megrajzolom az ebédet) (könyv) (3.)

Beretvás Gábor: Amikor minden darabokra hullik (Mundruczó Kornél: Pieces of Woman) (film) (3.)

Fazakas Márta: További csodák is történnek (Horváth Gizella: Efgy fal között) (könyv) (3.)

Hegyi Réka: Postcovid Nóra – Új szereposztásban. Botond Nagy kolozsvári Ibsen-előadása (színház) (4.)

Beretvás Gábor: Amit az Isten egybekötött (Szekeres Csaba: Hűség) (film) (4.)

Molnár Judit: Bővizű arcfolyamon átsejlő kettős boltív (Az életed, Polcz Alaine. Asszony a hátországban) (könyv) (4.)

Kocsis Csaba: Koccintás az égiekkel az emlékezés borával (Gálfalvi György: Világszélen) (könyv) (4.)

Simon Judit: Óltársaim, énekeljetek! (G. Orwell-Erős Ervin-Klemm Dávid-Lénárt Róbert: Állatfarm (színház) (5.)

Codău Annamária: Szabályok közt tapogatózó (György Alida: Hármassszabály) (könyv) (5.)

Hegyi Réka: Botár Edit világa. Egy szelet bábszínháztörténet (kiállítás) (5.)

Bozsódi-Nagy Orsolya: A csend lármája (Darius Marder: A metál csendje) (film) (5.)

Cristina Rusiecki: „Őrzöm tovább a hagyományokat, ameddig Ilonka hazajön” – Székely Csaba Bányatrilógiája Bukarestben (színház) (6.)

Kocsis Csaba: Elsőkönyves sikertörténet (Szűcs Péter: Dharma) (könyv) (6.)

Zsidó Ferenc: Forradalom: abszurdból jeles (Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted) (könyv) (6.)

Szűcs László: Panelpacsirta (Szénási Miklós: A Pacsirta utcai társasház) (könyv) (6.)

Simon Judit: Valami furcsa pompa – Ifj. Vidnyánszky Rómeó és Júliája Kolozsváron (színház) (7.)

Beretvás Gábor: Megélni az anyaságot (Dér Asia-Haragonics Sára: Anyáink története) (film) (7.)

Lakatos-Fleisz Katalin: Női magazinok maszkja (média) (8.)

Simon Judit: Időérlelő Cseresznyéskert (Yuri Kordonsky kolozsvári rendezése) (színház) (8.)

Láng Zsolt: Kik vagyunk? (Jorge E. López: Works for Ensemble) (zene) (8.)

Ozsváth Zsuzsa: Időnk, rövid történet (Háy János: A cégvezető (könyv) (8.)

Bozsódi-Nagy Orsolya: Véletlenek márpedig nincsenek? (Anders Thomas Jensen: Az igazság bajnokai) (film) (8.)

Simon Judit: Nagy Romulus, a bölcs bohóc (Friedrich Dürrenmatt: A Nagy Romulus, Bocsárdi László rendezése, Szatmárnémeti) (színház) (9.)

Beretvás Gábor: A siker receptje (Lakos Nóra: Hab) (film) (9.)

Codău Annamária: Egy kritikus polca (Zsidó Ferenc: Trendek és elhajlások) (könyv) (9.)

Simon Judit: Ádámok, Évák, Luciferek. Silviu Purcărete temesvári Tragédia-rendezése (színház) (10.)

Beretvás Gábor: Amikor álomra hajtod a fejed (Visky Ábel: Mesék a zárkából (film) (10.)

Szlopp Bernadette: Játékosság, hangulatok és időbeliség (Bertóti Johanna: Almából ki, körtébe be (könyv) (10.)

Trialóg

Közeget teremteni a minőségnek – Tasnády-Sáhy Péter színházi interjúsorozata 1. – Dálnoky Réka (Tomcsa Sándor Színház Székelyudvarhely) és Veress Albert (Csíki Játékszín, Csíkszereda) (8.)

Két lépéssel a közízlés előtt – Tasnády-Sáhy Péter színházi interjúsorozata 2. – Balázs Attila (Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház), Keresztes Attila (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) (9.)

Színház a határon – Tasnády-Sáhy Péter színházi interjúsorozata 3. – Tapasztó Ernő (Aradi Kamaraszínház), Albu István (Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós) (10.)

Előhívás

Kőrössi P. József: Vendégségben Vásárhelyen (1.)

Kőrössi P. József: Aluminei u. 47., Rogériusz (2.)

Kőrössi P. József: Mészöly, foci, kánikula, Péter (3.)

Kőrössi P. József: Eörsi – csakazértis 90 (4.)

Kőrössi P. József: Az elnök könyvet árul (5.)

Kőrössi P. József: Zudor. Napkitörés (6.)

Kőrössi P. József: A Kortárs és a meg sem élt civilség (7.)

Kőrössi P. József: Az irredenta Konrád (8.)

Kőrössi P. József: Tar. Alku születik (9.)

Kőrössi P. József: Tosnájder és ami belőle következik. Epilóg (10.)

A szerk.

Két történet között (1.)

Jött egy kézirat (2.)

Fák és emberek (3.)

Egy köbméter kultúra (4.)

Gizella és Annamária (5.)

Búcsú az erédlyi Prospertól (6.)

Az élesdiség negyedszázada (7.)

Négy nap, négy város (8.)

Üzenet a borkánból (9.)

A kultúra hídja (10.)

Műhely melléklet

Kormányos László: A középkori Várad művelődése és egyetemjárása (1083-1557)

Nagy Emőke: Szent Anna kultuszának gyökerei és kultusza a késő középkori Magyarországon, kiemelten a Partiumban

Borsodi L. László: Csend és beszédkényszer poétikája – Pilinszky János Ravensbrücki passiójáról és Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regényéről

Szénási Zoltán: Versek egy szerelem kapcsolati hálójában – Csinszka és Babits, 1919–1920

Fried István: „Az igazság és a valóság nem két jó barátok, hanem boldogtalan szerelmesek…” – Jegyzetek a regényíró Tamási Áronról

Mayer Ágota: A nemek útján az antropológiai fordulat felé

MEGOSZTOM

Újvárad – decemberi tartalomajánló

Tizedik számával zárja első évfolyamát a nagyváradi folyóirat, címlapján Radu Igazság Családi fotók című animációs filmjének egy kockájával, ami része a Művészet rovatban bemutatott bukaresti Joseph Beuys centenáriumi emléktárlat anyagának. Verssel, prózával Wirth Imre, Fellinger Károly, Buna Blanka Boróka, Csontos Márta, Sztaskó Richard, Varga Balázs, Horváth Florencia és Finta Viktória jelentkezik. A Dialog/Párbeszéd rovatban André Ferenc Búvártanfolyam a kortárs magyar lírába című írását olvashatják egy román nyelvű magyar versválogatás apropóján. Esszét publikál Lovassy Cseh Tamás, míg a Tandem rovatban Magyari Sára és szerzőtársa, Jámbor Ilona Besúgók, jelentők és árulók címmel közelít egy témát két szemszögből. A Társadalom rovatban Cseke Péter Tamás a jövő évi romániai népszámlálásról kérdezte Barna Gergő szociológust. A Kultúra rovatban Personal. Személyes címen méltat Hegyi Réka két új kolozsvári kiállítást; „A versírás kísérlet az elrugaszkodásra” címmel Zsidó Ferenc közöl interjút Markó Béla költővel; míg Biró Árpád Levente ezúttal Györfi Csaba rendező-koreográfust kérdezte („Nem keresem a komfortos pillanatokat”).

Újra jelentkezik Tasnádi-Sáhy Péter Trialóg rovata, két újabb színigazgató, Tapasztó Ernő (Aradi kamaraszínház) és Albu István (Figura Stúdió) beszél hivatásáról, valamint az általuk vezetett színházról. Advent és irodalom témakörét járja körül a Ketten egy páston sorozatban Demény Péter és Boka László. Kritikával Simon Judit jelentkezik, aki Silviu Purcărete temesvári Tragédia/rendezését elemzi (Ádámok, Évák, Luciferek); Beretvás Gábor Amikor álomra hajtod a fejed címmel Visky Ábel új, Mesék a zárkából című filmjét; míg Szlopp Bernadette Játékosság, hangulatok és időbeliség címmel Bertóti Johanna gyermekvers-kötetét. Az Előhívásban Kőrössi P. József egy hajdani kötéltáncos emlékét idézi fel (Tosnájder és ami belőle következik. Epilógus) címmel.

MEGOSZTOM

Időnk, rövid történet

Háy János: A cégvezető. Európa Könyvkiadó, 2020.

„Minden életnek egy változata van, az, amit élünk” – ugrott be a Hozott lélek novelláskötet tételmondata, miközben A cégvezető című regényt olvastam. Bár A cégvezetőben is van egy változata ennek a mondatnak, illetve maga a főhős, a cégvezető, aki nem is annyira hős, mint amilyennek gondolja magát, de erről majd később, szóval a cégvezető maga is ezzel a problémával küzd, ami tulajdonképpen pont a saját életének a megélt változata.

Ahhoz, hogy Háy János legutóbbi, A cégvezető című regényéről tudjak írni, először is illendő volna meghatároznom az olvasói attitűdöt, amit képviselek. Alapvetően nem vagyok kritikus, mert magam is szerző vagyok, tehát akkor szerzőként olvasok egy másik szerző könyvét. De ez sem határoz meg, ahogyan irodalmár sem vagyok, tehát inkább olvasóként olvasom egy szerző könyvét. És végül is olvasó sem vagyok, mert már a fülszöveg predesztinál egy metaforikus sorsra: magam is cégvezető vagyok. És mert az első perctől fogva kibiztosítom a kényelmes fogyasztói perspektívát, a továbbiakban már mindig ott villog a sárga, hogy felelősséggel tartozom az olvasottakért, hiszen magam is vezetek egy életet, mégpedig a sajátomat. És elkerülhetetlen a szembesülés, hogy a saját életemet nem dramatizálja egy író, ahogyan a cégvezetőét sem, még akkor is, ha a szöveg elbeszélői hangja többször is figyelmeztet arra, hogy ezt a szöveget egy élő entitás jegyzi (az író), de látszólag, azaz az éppen megképződő fikció szabályai szerint neki sincs sok beleszólása a történetfolyamba, csak pontosan annyi, amennyit a szereplők elbírnak az adott történések keretein belül. Fifikás írói gesztus, amely kimondja, hogy a szerző maga amolyan szemtanúként, írnokként van jelen a főszereplő története körül, amely történet javarészt az egyes szám második személyű megszólalás végett egy ideig egészen profetikus, emelkedett, majdhogynem élettől elemelten visszhangzik, holott semmiféle dicsőséget nem tudhat magáénak, sőt, éppen ellenkezőleg.

A cégvezető története – ha nagyon lecsupaszítjuk a főszereplőhöz rendelt történéseket – nevetségesen egyszerű: adott egy családos férfi (történetesen a pénzcsinálás bajnoka), aki a rutin és az évek és számok és ideák sodrásában nem veszi észre, hogyan reccsen meg maga alatt a jég, válik számára idegenné a változó világ és benne saját maga, és ahelyett, hogy némi önreflexió segítségével újratervezze életét a meglévő keretek szétrúgása nélkül, hagyja, hogy egy külső akarat vegye át az irányítást fölötte. Feltűnik egy új és fiatal nő, gyorsan beleszeret, és ebben a kapcsolatban látva a megváltást, elhagyja feleségét és gyerekeit, és új családba kezd a másikkal. És hát ez a kapcsolat nem váltja be áldásos hatásainak ígéretét. Ezzel még nem lőttem le semmilyen poént, ugyanis a könyv kilencven százalékának ez a váza, illetve erre épül, és erre az alapra tevődik az a sok-sok réteg élet és élettöredék, amelyekbe röpke bepillantást nyerünk, és mutatja meg nekünk hol a cégvezető hangja, hol az a hang, amely elbeszéli a történetet.

(tovább…)
MEGOSZTOM

Mihók Tamás: Rizómazaj – kötetbemutató

,,Az emberközpontú gondolkodás kizárások sorozatával választ el minden másszerűtől, feledtetve, hogy a különböző létformákkal való érintkezés – az együttműködés, a versengés és egyre inkább az elnyomás aktusa – szervezi fajunk történetét. Mihók Tamás Rizómazaj című kötetének versei a szétszálazhatatlanságra fókuszálnak, az ökoszisztéma sérülékeny egységét az átváltozásokkal, az antropomorfizáció és a dehumanizáció imaginatív játékával érzékeltetik. A versek beszélői, megszólítottjai és a beszéd tárgyául szolgáló különféle létezők is egy berekeszthetetlen teremtési / termelődési folyamat résztvevői, amelyben az ember már nem foglal el oly magától értetődően kiemelt szerepet.”

Áfra János

Mihók Tamás második magyar nyelven megjelent verseskötetét fogjuk bemutatni szombaton délután 5 órakor a Léda-házban (Republicii u., 59). A Holnap Kiadó gondozásában megjelen kötetről, alkotásról, ökoköltészetről, kétnyelvűségről és sok másról is szó lesz.
A szerzővel Kemenes Henriette beszélget. A kötet a helyszínen kedvezményes áron lesz megvásárolható. Mindenkit sok szeretettel várunk! Kérjük, hogy az eseményen viseljenek orrot és szájat eltakaró maszkot.

MEGOSZTOM

Négy nap, négy város

Úgy adódott, hogy szeptember derekán, míg nyílnak a völgyben a kertiek, nekünk négy egymást követő délután négy különböző városban – fel az Érmelléken, le a Bánságig – volt jelenésünk könyv és/vagy lapbemutatóra, miközben ez az októberi szám is összeállt végre. Meglehetősen furcsa, déjà vu élmény volt Debrecenben ugyanabban a megyei könyvtári teremben, ugyanazokon a székeken ülve beszélgetni a közönség előtt, ahol nem is oly rég még a Várad folyóirat küldetéséről, terveiről mondtuk a magunkét, nem sejtve, hogy a politika abban a formájában szép szándékainkkal együtt végleg átadja a lapot a sajtótörténetnek. Azért most is inkább előre tekintgetünk: az Alföld műhelyével közösen szeretnénk izgalmas, vonzó programokat kiötölni.

Az ilyen esteken egyaránt öröm, ha valaki már az Újvárad ismerőjeként veszi kezébe lapunkat, netán az újra való őszinte rácsodálkozással, hogy nézd már, ez micsoda! Nem beszélve annak a látványnak a jótékony hatásáról, amikor mondjuk a temesvári Gerhardinum nagytermében vagy az érmihályfalvi Gödör rendezvényteremben egész hosszan állnak sorba ismerősök-ismeretlenek, türelmesen, szerzőnk dedikációjára várva. Pár hete még csupa aggodalom és izgalom volt a könyv: kész lesz, milyen lesz, hogy mutat?

E mostani számunk kínálatába mondhatni a szerkesztői szerencse sodort egymás mellé két, hasonló közegről, a színház világáról szóló anyagot. Az egyikben a nyolcvanas évek erdélyi társulatainak életét gyötrő aranykori cenzúráról beszél a kutató, míg újonnan induló, Trialóg rovatunkban a szerző két fiatal, székelyföldi színigazgatót szólaltat meg párhuzamosan. A két remek anyag olvastán nem lehet nem arra gondolnunk, mekkora értéke, tétje, fontossága van annak a viszonylag intakt, létező művészi, alkotói szabadságnak, mozgástérnek, ami, látjuk, magyar nyelvterületen sem mindenhol természetes adottság ma már. Úgyhogy vigyázni kell rá, óvni, mint rezervátumban ritka, szerény fűfélét, netán csillogó bundájú nagyvadat.

A szerk.

MEGOSZTOM

Megjelent az októberi Újvárad

Nagy Albert-festménnyel a címlapján jelent meg az Újvárad folyóirat októberi száma. A Galéria rovat Képes vagyok egy mogyoróban is meglátni a világegyetemet címmel közöl válogatást a festőművész levelezéséből. Az Irodalom rovat Mihók Tamás, Kemény Zsófi, Tamás Dénes és Vasas Tamás verseit, Egressy Zoltán és Irlanda Kristóf prózáját közli, valamint Vár Ady címmel Kelecsényi László esszéjét. A Temesváron élő Șerban Foarță Egy padon, egy parkban című írását kínálja a Párbeszéd/Dialog rovat. A Tandemben Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Kovács Pap Ibolya, a téma a református papnők helyzete szórványvidéken. Cseke Péter Tamás a Társadalom rovatban közöl publicisztikát Egynemű párok, perben az állammal címmel. Plainer Zsuzsa kulturális antropológussal új könyve apropóján Cenzúra az aranykorban, a világot jelentő deszkákon címmel készült interjú. Kovács Bea Rácz Endre színművésszel beszélgetett (Nem vagyok az a színész, aki az életét is színészként éli). Az új, Trialóg rovatban Tasnádi-Sáhy Péter Közeget teremteni a minőségnek című anyagában két színigazgatót, Dálnoky Rékát (Székelyudvarhely) és Veress Albertet (Csíkszereda) faggat. A 120 éves irodalmi Nobel-díjról a Ketten egy páston rovatban Boka László és Demény Péter ír. A Kritika rovatban Lakatos-Fleisz Katalin a női magazinokról, Simon Judit a kolozsvári Cseresznyéskertről, Bozsódi-Nagy Orsolya egy új dán filmről, Láng Zsolt Jorge E. López CD-jéről, míg Ozsváth Zsuzsa az új Háy János-regényről, A cégvezetőről ír. Kőrössi P. József ismét „előhív” egy régi történetet, Az irredenta Konrád címmel.

Az Újvárad kapható a jobb könyvesboltokban Erdélyben és a Partiumban, továbbá nagyváradi, debreceni és budapesti újságárusoknál.