MEGOSZTOM

TESZT fesztiválnapló 2022/1.

A Temesvári Csiky Gergely Színház két év kényszerszünet után megrendezi a 13. Temesvári Eurórégiós Színházi Találkozót, közismert nevén a TESZT-et. Tíz országból érkeznek előadások, jeles alkotók, világot körbejárt produkciók mutatkoznak be május 22. és 29. között a Bega-parti városban. Az idei TESZT a színház-közönség / előadó-néző viszonyok újrafogalmazására, újraközelítésére fókuszál, a jel- és hívószava a találkozás. Simon Judit fesztiválnaplójának első része.

A három hagyományos gongütéssel elkezdődött a 13. TESZT. Tagadhatatlanul meghatódtam, amikor Balázs Attila, a színház igazgatója kimondta: – Kezdődjön a fesztivál. Megnyitójában a direktor elmondta, számos színházon kívüli helyszínen is tartanak előadásokat, valamint új játszóhelyet is avatnak. Utóbbi kellemes meglepetéssel szolgált, mert a festőműhely megtartotta ugyan a nevét, de rendes kis stúdióvá alakult. 

Balázs a megnyitón azt is elmondta, hogy 24 eseményre, elsősorban színházi előadásokra, tíz helyszínen várják a nézőket, és a fesztivál nyolc napja alatt, tíz országból mintegy ötszázan – előadok, technikai személyzet – fordulnak meg a színháznál és környékén. A hatalmas logisztikát, szervezést igénylő feladatokat, a munka mennyiségéhez képest a nem túl népes csapat végezte, az önkéntesek a fesztivál ideje alatt segédkeznek. 

A TESZT létrejöttét elsősorban a polgármesteri hivatalnak köszönte meg, de felsorolta a nemzetközi seregszemle összes támogatóját. 

A városháza részéről Ruben Laţcău alpolgármester nyitotta meg szép szavakkal a fesztivált. 

A hagyományos gongütés nem volt éppen hagyományos: mindenki tetszésére az igazgató egy Évát és Ádámot kért fel az első kettőre: Kertész Éva ügyelőt és egy kicsi Ádámot, az alpolgármester nem egészen két éves kisfiát. Ez a gyerek is színházzal fertőződik – gondoltam, de bizony, amikor a direktor harmadiknak megütötte a gongot, majdhogynem kicsordult a könnyem. Mert nagyon hiányzott ez a fesztivál. Hiányoztak az izgalmas előadások, a találkozások a kedves emberekkel, a színes esernyők az utca fölött, a jó beszélgetések, a kedves pletykálkodások. 

Szóval sok örömmel telt a fesztivál első napja, és bizony nagyon büszke vagyok, hogy az Újvárad a fesztivál és a Csiky Gergely Színház médiapartnerei között tudhatja magát. Ott van ez a fesztivál szépen kivitelezett, tartalmas műsorfüzetében.

Az első produkciót máris a Festőműhelyben (nagybetűvel, mert mint mondtam, szerepet váltott a színház és a fesztivál életében) láttuk. A Horváth Csaba rendező-koreográfus nevével fémjelzett budapesti Forte Társulat nagyszerű előadása Ady Endre kevésbé ismert prózai írásaiból született Apró, véres balladák címmel. A Forte Társulatot mindig izgalommal várom, ők azok, akik képesek rendkívüli tudással és tehetséggel ötvözni a szöveget a mozgásszínházzal. Ady szövegeit Földeáki Nóra és Horváth Csaba gondozta. A költő prózában elmesélt drámai történeteinek tragikumát a szinte akrobatikus, okos, szellemes, a mai társadalmi viszonyokat tükröző mozgás és a cimbalom, nagybőgő, dob alkotta zenekar, a népzenét a dzsesszé komponált muzsikája tette még megrázóbbá. Emberi és társadalmi történetek szóval, testekkel, hangszerekkel elmesélve szinte üres színpadon, az alkotók rendkívüli tehetségét, érzékenységét dicsérik. Újra és újra izgalmas, tudom, hogy közhely, de tényleg az értelemre és érzelemre ható előadással érkezett Horváth Csaba társulata. 

Este a temesváriak Silviu Purcărete rendezte Az ember tragédiája előadását mutatták be a fesztivál közönségének, akik között neves színházkritikusok is vannak. Az előadás kétszer láttam (online és élőben), írtam is róla az Újváradban https://www.ujvarad.ro/kritika/adamok-evak-luciferek/ Nem mentem be harmadszor megnézni, inkább csavarogtam kicsit. 

Amikor egy zenekar kvázi osztrák-magyar birodalmi „egyenruhákban” vonult az Opera téren, valamint a színház utcájában, a színes ernyők alatt, azt hittem, a fesztivál tiszteletére fújják, de kiderült, hogy nem. Az önkéntesekből összeállt bandérium minden vasárnap este szórakoztatja a járókelőket. Felelevenítettek egy szép hagyományt.

Hát így telt az első nap. Jó volt és jónak ígérkezik a többi is. 

Viszlát holnap.  

A TESZT teljes programja a www.teszt.ro weboldalon érhető el.

MEGOSZTOM

A szerencsés tizenharmadik: TESZT-boost

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház két év kényszerszünet után, harmadik nekifutásra végre ismét megrendezheti a Temesvári Eurorégiós Színház Találkozót – a TESZT-et, – melynek ez évi programját egyfajta újra-közeledési szándék, a néző-színház viszony újrateremtésének jegyében állították össze a szervezők. A május 22-29 között zajló szemlére beválogatott előadások Magyarországról, Szerbiából, Észak-Macedóniából, Bosznia-Hercegovinából, Szlovéniából, Horvátországból, Bulgáriából, Franciaországból, Olaszországból, Németországból és Románia számos független- és kőszínházából érkeznek.

Két év kényszerszünet után, április elején lezárult a TESZT 2022-es programjának összeállítása. A régió legrangosabb nemzetközi színházi fesztiváljának idei válogatásában a budapesti Forte Társulat és a szintén budapesti Szkéné Színház, a Bitola-i Nemzeti Színház, a Zenica-i Bosnyák Nemzeti Színház, a franciaországi Maguy Marin és a 3+1 Atelier, a nemétországi FACE Dance Visual Performing csapat, a zágrábi Ifjúsági Színház, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Modena-i Teatro Dei Venti, a Ljubljana-i Ifjúsági Színház valamint a Les 3 Plumes, az Imperfect Dancers, a Grupa Szövetség, a Vrooom színházi punk-rock együttes, a budapesti Cimbiózis Trió  és Ivo Dimchev bolgár énekes, előadó, performer egy-egy produkiója kapott helyet. A széles nemzetközi merítésen túl a fesztivál ideje alatt megtekinthetik a házigazda Csiky Gergely Állami Magyar Színház két előadását, a temesvári Német Színház idei évadának eddigi legsikeresebb produkcióját, valamint olyan helyi független társulatok előadásait, mint a Basca Színház, az Unfold Motion, a Civicultura, a Diogene Kulturális Egyesület és az Arte-Factum Független Társulat.

A TESZT 13. kiadásának fókuszában elsősorban a színház-közönség / előadó-néző viszonyának újrafogalmazása, újra-közelítése áll, melyen keresztül a színház ismét a közösséget formáló és összefogó társadalmi feladatának kíván eleget tenni. Az elmúlt két évben, melyet a folyamatos megszorító intézkedések, létbizonytalanság és kiszámíthatatlanság jellemzett, és amelyben a színháznak is, mint performatív műfajnak folyamatosan újra kellett értelmeznie önmagát, újfajta eszközökhöz, formákhoz nyúlva, a nézővel való hagyományos kapcsolat meglazult, a befogadói reflexek eltompultak. Épp ezért az idei, 2022-es kiadás programja ennek a gondolatnak a mentén került összeállításra, hogy afféle „boost” szerepet vállalva újrateremtse a minőségi és fizikai jelenlétet feltételező színház iránti igényt, hogy a játszó és befogadó közötti közvetlen viszonyból eredő közösségi élmény ismét visszanyerje közösségépítő erejét. Hogy a színház ismét a valódi párbeszéd és vita tere tudjon lenni, ahol közösen gondolkodva, saját eszközeinkkel tudunk beszélni a mindannyiunkat érintő aktuális, érzékeny, sokszor nehezen megfogalmazható témákról is.

A fent megfogalmazott vállalások mentén a 13. TESZT programjában olyan előadások szerepelnek, melyek széles körű, több műfajt és tematikát is felvonultató keresztmetszetét tudják adni az elmúlt két év Közép-Kelet Európa-i színház irányzatainak, legfontosabb előadásainak. Így kapott helyet a programban egy közel 10 órás előadás, mozgás és utcaszínházi előadások, olyan klasszikus dramaturgiát és drámairodalmat alapul vevő produkciók, melyek ezek mentén próbálják a mai társadalmat és annak problémáit megmutatni, a világ leghíresebb koreográfusainak táncszínházi produkciói, a marginalizált és kiszolgáltatott közösségek képviselőinek közreműködésével készült  független előadások, valamint olyan produkciók, amelyek szórakoztatnak, megihletnek, elgondolkodtatnak, megmozgatnak, miközben észrevétlenül kovácsolják újra a befogadó közösséget, megújítva a közösség, az együttműködés, a szívélyesség, a közös alkotás erejébe vetett hitet. 

Az idei kiadás egyik fontos alkotóeleme a „TESZT extension” nevű program, melynek keretén belül olyan független színházi társulatok előadásai kerülnek bemutatásra, többnyire szabadtéren, ingyenes részvétellel, melyek fontos társadalmi témákat boncolgatnak, és amelyek középpontjában minden esetben a közösségi és részvételi színházi élmény újrateremtése áll. 

A teljes program, valamint az egyes előadások bővebb leírása 2022 május 1-től válik elérhetővé a www.teszt.ro weboldalon. Ugyanezen a napon kezdődik meg a jegyek árusítása is a Színház Jegyirodáján, valamint a biletmaster.ro jegyértékesítő rendszeren keresztül. A szervezők a fesztivál minden előadására magyar, román és angol nyelvű fordítást biztosítanak. A TESZT visszatér, készüljenek!

MEGOSZTOM

Ádámok, Évák, Luciferek

Silviu Purcărete temesvári Tragédia-rendezése

Ha rajtam múlna, a temesvári Csiky Gergely Színház Az ember tragédiája előadás szerzőjét így jelölném: Madách – Visky – Purcărete. Madách Imre klasszikusa, Visky András dramaturg, drámaíró szövegváltozata és Silviu Purcărete összetéveszthetetlen színházi nyelve olyan hármast alkot, amelyben a lényeg, a filozófia nem sérül, ellenben egy dinamikus, izgalmas, ízig-vérig kortárs előadást adnak elő a temesvári művészek. 

Hangsúlyoznám Visky drámaírói voltát, mert Az ember tragédiája szövegének átdolgozása messze meghaladja a dramaturgiai munkát: kétórás előadás szövegkönyvét komponálta meg a madáchi műből. Vágott, húzott, tömörített, összeékelt, mégsem volt hiányérzetem. Megtartotta a szövegvilág hangulatát, nem sérültek az eredeti mű arányai, „csak” megteremtette az előadáshoz szükséges dinamikát. 

Dragos Buhagiar díszlettervező teljesen beépítette a temesvári magyar színház nagytermét. Körben fából készült többszintes lelátók, középen a játéktér, négy bejárattal, három masszív, látszólag bádoggal fedett asztal. Boncterem – jut eszembe, anatómiai színház. Fentről nézzük az élveboncolást. Ez Purcărete színháza, tűpontos és mélyen húsba vág.

Vasile Şirli zenéje is elkezdődik, komoly, néha kakofóniába hajló, máskor mosolyra késztető, megint máskor megrázó, a kar (a nép) énekli, zengi, dünnyögi, az előadás szerves része, velejárója, mint a szöveg és a játék. 

Ballonkabátban, testszínű alsóneműben, fehérre festett arccal és testtel (a jelmezeket is Buhagiar tervezte) bábokra hasonlító nép járja állandó köreit, mást nem tehet, sem tere, sem akarata. Mindig mutatja valaki az utat, megmondja, mi helyes és mi helytelen. Ott jár közöttük Lucifer fekete öltönyben, kalappal. Hárman személyesítik meg a tagadás ősi szellemét: egy nő (Tokai Andrea) és két férfi (Balázs Attila, Bandi András Zsolt). Mindenhol ott vannak, váratlanul bukkannak elő, és ők mondják be, melyik szín következik. Üzletemberek, akik a világot mozgatnák, folyamatosan küzdenek az Úrral, de ebben az előadásban is elbuknak persze. Bármily reménytelen is az emberiség története, az ember hitből és reményből van összerakva. 

Purcărete a mindenség bemutatását veszi célba, és pantomimmal, szöveggel, zenével, kórusszínházi és bábjáték elemekkel építi fel a különös, ám érvényes világot. Egyik Lucifer kiválaszt a tömegből egy lányt és egy fiút, hogy elindítsa őket a megismerés útján. Két alma ereszkedik le az zsinórpadlásról, Éva nem éri el, Lucifer azonnal segít: vérvörös tűsarkút varázsol, amivel a nő már eléri a tiltott gyümölcsöt. Ez a piros cipő Éva azonosítója az előadás végéig. A temesvári előadásban ugyanis szinte minden nő Éva és minden férfi Ádám. A színész vonásaira emlékeztető szilikon maszkban emelkednek ki a karból, némán, gesztusokkal játszanak, miközben valamelyik járatban másik színész interpretálja a szöveget. Körbejár a két szerep. Évák és Ádámok vagyunk mindannyian. 

A korokat kiegészítők jelzik (fáraó fejdísze, sisak, rizsporos paróka stb.) meg persze a habitus. A hivatal, a pénz, a hírnév pillanatra kiemel a tömegből, a nép ünnepel. A pillanat elteltével ugyanaz a nép boldogan kiált halált az addig imádott nagyemberre. Megrázó az athéni kép, ahol térden csúszó, megalázkodó polgárok hallomás alapján ítélik halálra addigi vezérület. Hátborzongató, ahogy a párizsi színben parókás káposztafejekkel dobálóznak, mert olcsó az emberélet, szórakoztató a gyilkolás. 

Félelmetes, ahogy benzinnel locsolják és felgyújtják az eretnekeket, és szellemes, hogy a falanszter egy főzőshow, ahol a múlt csak alapanyag, és az eszkimó kép sincs agyondrámázva. 

Hatásos és üzenetértékű, hogy az előadás végén, amikor Éva közli Ádámmal, hogy gyermeket vár, Éder Enikő lágy hangon szólal meg, mint az Úr hangja, az Évák és az Ádámok virággal a kezükben összeölelkezve táncolnak. Ám ott settenkednek közöttük a Luciferek, mosolyogva figyelik az idillt. Akárhogy is forgatjuk, akármennyire akarnánk, hogy a szeretet, a béke legyen velünk, a világot a kétkedés viszi előre.

Ami a játékot illetti, mondanom sem kell, hogy a három Lucifer „viszi a tejfelt”, különböző személyiséget kölcsönöznek a „tagadás szellemének”, s alakításaikból nyilvánvaló: ők mozgatják a marionett-népet, ők veszik rá a tömegeket a lázadásra, miattuk kérdőjeleződik meg múlt és a jelen, s bár a zárókép derűsebb jövőt sugall, a jelenlétük elbizonytalanítja a derűlátásomat. Hiába a gyermek, a megváltó, ameddig ott toporognak a Luciferek, aligha számíthatunk Kánaánra. 

A temesvári Az Ember tragédiája előadásnak egyetlen szereplőjénél sem találni hibát. Évák és Ádámok tökéletes szinkronba hozzák a szerepeiket, a tömegjelenetek lenyűgözőek. Minden színész külön, jól megalkotott karakter, apró drámák előadói. 

Tanulunk valamit a múltból? Mire szolgál a tudás? Na, ezek az előadás kapcsán megfogalmazódott kérdések. Legalábbis, én ezeken sokáig gondolkodtam. Tegyék önök is, miután megnézték ezt a roppant izgalmas előadást. 

*

Temesvári Csiky Gergely Színház

Madách Imre: Az ember tragédiája 

Rendező: Silviu Purcărete

Dramaturg: Visky András

Színpadi szövegváltozat: Silviu Purcărete és Visky András

Díszlet és jelmez: Dragoș Buhagiar

Zene: Vasile Şirli

Rendezőasszisztens: Ilir Dragovoja

Szereplők: Aszalos Géza, Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Borbély B. Emília, Csábi Anna / Vadász Bernadett, Csata Zsolt, Éder Enikő, Kiss Attila, Kocsárdi Levente, Lanstyák Ildikó, Lőrincz Rita, Lukács-György Szilárd, Magyari Etelka, Mátyás Zsolt Imre, Mihály Csongor, Molnos András Csaba, Hegyi Kincső, Tokai Andrea, Vajda Boróka, Vass Richárd, Tar Mónika

Fotók: Petru Cojocaru

MEGOSZTOM

Magyari Sára: Sügérségtől incelekig – kötetbemutató Temesváron

Szeptember 25-én 15.30-kor mutatjuk be a temesvári Gerhardinum Római-Katolikus Teológiai Líceumban Magyari Sára legújabb kötetét, melynek címe Sügérségtől incelekig – női szemmel.

Magyari Sára talányos című gyűjteménye élvezetes olvasmány. Remekül kidolgozott miniatűrök, szösszenetek, életképek, elemzések váltják egymást. Az életteli írások stílusa lendületes, sodró erejű, tele nyelvi leleményekkel. Hihetetlen érzéke van az események, pillanatok megragadásához, a karakterek, jellemek néhány szavas felvázolásához. Hol élethelyzeteket villant fel, hol elmélyült szakmai elemzéseket alkot. A szórványlétnek nem a szomorát, hanem a derűjét éli és mutatja.
A kötet darabjaiban a nőt ismerjük meg, az ő értékrendjét, világlátását, határozott erkölcsi felfogását. Mindent az ő szemüvegén keresztül látunk és értékelünk, az ő vitalitása, hevülete és igazságérzete visz el bennünket erkölcsi ítéleteinek elfogadásáig. E kicsi szövegek olykor humorosak, olykor indulatosak vagy éppen szívszorítóak.
Nincs olyan ember, akinek ne tudnám ajánlani elolvasásra. Legalább egyszer. (H. Varga Gyula)

A szerzővel Szűcs László beszélget.

Sok szeretettel várunk mindenkit!

Az bemutató Facebook-eseménye: https://www.facebook.com/events/276307534338647