MEGOSZTOM

Szólásszabadság a tizenhatos mélyén

Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy elmondhasd”

– Voltaire, vagy valaki hozzá hasonló

Az alaphelyzet: Gulácsi Péter, a kapus véleményét megfogalmazta és a Facebookra kitette. Hrutka János, a volt kolléga azt mondta, hogy Gulácsi Péter jól tette, hogy kitette. Petry Zsolt, szintén volt kolléga véleménye szerint Gulácsi Péter nem tette jól, hogy kitette. Mindkét egykori focistát kirúgták.

Igazság és földrajz összefüggéseinek Pascal az egyik legavatottabb firtatója, ő franciaként a Pireneusokkal volt megakadva, de mivel mi Európának egy másik szegletében élünk, azon töprengünk, hogy ami a Lajtától (Fertőn) innen igaz, az a Lajtán túl miért nem az, és fordítva. A Gulácsi, Hrutka, Petry összeállítású csapat története is ezt a dilemmát példázza: azért jártak pórul, mert nyilvánosan kimondtak valamit ugyanabban a témában, ami szembe megy a folyón (tavon) inneni és azon túli hatalom által elvárt értékekkel, miközben állítólag itt is, ott is létezik egy zsinórmérték, a szólásszabadság és annak joga, amit illik tiszteletben tartani. De ha megtorlás az osztályrésze valakinek azért, mert olyasmit mert állítani, ami eltér a hatalom elvárásától, akkor nincs is zsinórmérték, legalábbis elszakadt.

A magyar focisták ügyében mindenki a saját eszmei, ideológiai preferenciái mentén ítélte el az egyik menesztést és helyeselte a másikat. Kevesen voltak, akik észrevették, hogy a két eset ugyanannak az éremnek a két oldala, és annál is kevesebben vallották azt, hogy a szólásszabadság lényege az, hogy mondani bármit lehet anélkül, hogy bevernék a fejedet vagy hogy kivennék a kenyeret a szádból. A törvényben kodifikált szólásszabadság haszna abban áll, hogy megakadályozza a hatalom értékeitől és érdekeitől eltérő vélemények elhallgattatását. Elszomorító, hogy mennyire kikopott a köztudatból a szólásszabadság eszméje, és mennyire csak arról szólt az egész diskurzus, hogy hallgattassék el a másik fél, az, amelyik nem a helyes véleményt hangoztatja. Elfelejtettük, hogy nincs helyes vélemény, csak helyes érvelés van. Az a vélemény, ami megfelelő, az nem is vélemény, hanem szakjelentés, ténymegállapítás vagy hatalmi utasítás, netán manipuláció.

(tovább…)