Elképzelhető, hogy a 2022-es népszámláláson a romániai magyaroknak nem csak a száma, hanem a lakosságon belüli aránya is csökkenni fog, de nem azért, mert a népességfogyás jobban érinti a magyarokat, mint a románokat – véli Barna Gergő szociológus. Az RMDSZ népszámlálási kampányának koordinátorát a jövő évi összeírásról kérdeztük.

A koronavírus-járvány miatt a tervezett időponthoz képest egy éves csúszással, 2022-ben ismét népszámlálást tartanak Romániában. A korábbi összeírásokhoz képest a legfontosabb változás az, hogy a lakosságról nem csak kérdezőbiztosok segítségével gyűjtenek be adatokat, a kérdőívek online is kitölthetők. Változás az is, hogy az RMDSZ javaslatára módosított népszámlálási törvény értelmében a válaszadás magyar nyelven is történhet mind az önkitöltős kérdőív, mind a személyes lekérdezés esetében.

További újdonság, hogy a rezidens lakosság összeírása nem csak két hétig tart, mint 2011-ben, hanem négy hónapig, március 14-től július 17-ig, több szakaszban. A népszámlálás online kérdőíveit március 14-től május 15-ig lehet majd kitölteni, a válaszadás megvalósulhat számítógépen, táblagépen vagy akár okostelefonon is. Aki egyedül nem boldogul, kitöltheti az online kérdőívet az önkormányzatoknál létrehozandó összeíró pontokon, számlálóbiztosok segítségével. 

A lakosság személyes lekérdezése május 16. és július 17. között zajlik, hagyományos módon, számlálóbiztosokkal, de nem papíralapú kérdőívekkel, hanem táblagépekkel. A számlálóbiztosok csak azokat keresik fel az otthonukban, akik a május 15-i határidőig nem töltötték ki az online kérdőívet. A húsz százaléknál nagyobb arányban magyarok lakta településeken a számlálóbiztosoknál lesz papíralapú, magyar nyelvű minta a kérdőívre.

A népszámlálás eredményei a közigazgatási törvény előírásai miatt a következő tíz évben a közösségi jogokat is befolyásolhatják, a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezésétől az anyanyelvi ügyintézésig, ezért az RMDSZ a romániai magyarok összeírását elősegítő tájékoztató kampányt is indított az összeírásról. A kampány koordinátora, Barna Gergő szociológus szerint az összeírásnak van egy szimbolikus tétje is: a közösség közérzetét is befolyásolja, hogy hivatalosan hány magyar él Romániában és hogyan alakul a romániai magyarság aránya. Ezek mellett nyilván van egy fontos gyakorlati haszna is: a népszámlálási adatok segítik az államot, az önkormányzatokat, a vállalkozásokat vagy akár a civil szervezeteket is a tervezésben. 

Túl hosszú a jelenlegi kérdőív

Barna Gergőtől megtudtuk, a népszámlálás kapcsán vannak még tisztázatlan kérdések, a kérdőív és a válaszok kódolására használt etnikai jegyzék sem véglegesült még. Ehhez előbb a parlamentnek meg kell vitatnia a kérdőív lerövidítésére vonatkozó RMDSZ-es törvénymódosítási javaslatot, ami várhatóan még ebben az évben megtörténik. A szociológus elmondta, a kérdőív lerövidítésével felgyorsul a kitöltése is, ami növeli a válaszadók arányát, ezáltal akkurátusabbá válnak a népszámlálási adatok. 

Jelenlegi formájában a kérdőív kitöltése átlagosan 26 percet vesz igénybe. Ez lehet részben a magyarázat arra, hogy a 2021 márciusában végzett próbanépszámláláson nagyon alacsony volt a válaszadási hajlandóság, az online önkitöltésen a megcélzott populáció 4 százaléka vett részt, személyes megkérdezéssel ezt az arányt 62 százalékra sikerült feltornászni. A 2011-es próbanépszámlálás 88 százalékos hatékonyságú volt, de akkor egyszerűbb kérdőívet használtak.

Az összeíráson való részvétel ugyan kötelező, de a szociológus szerint Románia rezidens lakosságának egy része így sem fogja kitölteni az online kérdőívet, és a kérdezőbiztosok sem tudják majd elérni őket. A népszámlálásból elsősorban azok a külföldön dolgozó vagy tanuló román állampolgárok maradhatnak ki, akik kevesebb mint 12 hónapja hagyták el az országot. Esetükben az Országos Statisztikai Intézet a különböző állami intézmények (többek között a lakosság-nyilvántartó hivatalok, nyugdíj- és betegbiztosító pénztárak, adóhatóságok) adatbázisaira hagyatkozik a népszámlálás első két szakaszában gyűjtött adatok 2023 elejére várható ellenőrzésekor. Nyilván az ezekben fellelhető adatok hiányosak, nem terjednek ki például a nemzetiségre, az anyanyelvre vagy a felekezetre.

Nagyon számít a válaszadási ráta

A 2011-es népszámláláskor 1,2 millió személy adatait emelték be a végső adatbázisba különböző állami regiszterekből. „Ők nem vettek részt a tíz évvel ezelőtti népszámláláson, de a statisztikai hivatal úgy ítélte meg a különböző állami nyilvántartásokra alapozva, hogy itt élnek az ország területén” – magyarázta a szociológus. Barna Gergő reményei szerint 2022-ben kevesebben maradnak ki az összeírásból, mint tíz éve, mert a népszámlálás nem 12 napot, hanem négy hónapot tart, emellett az önkitöltős kérdőív is lehetőséget ad a válaszadásra. A szociológus azt is reméli, kevés magyar marad ki a népszámlálásból. Úgy kalkulál, hogy ha 85-90 százalék alatt marad a válaszadási ráta, akkor a hivatalos adatok szerint a Romániában élő magyarok száma nem fogja majd elérni az egymilliót.