Teljesség És a hatodik napon szétnézett, és keseríz járta át, látva az ürességet. Lehajolt és maroknyi porból templomot gyúrt, hófehér katedrálist. Tenyerébe dombok simultak, kerekedtek idomok, völgyek homorú lankáiba ült a titok: a vágy bevonta falait, mint láthatatlan máz. Gyönyörű templomot gyúrt, tökéletest, s hogy beleköltözhessen, bele lelket lehelt. A teremtett világ teljes lett. Esendő a tökély: ember, aki meztelen. Braille-idill Mint aki megvakult a megmagyarázhatatlan fényben, ujjbegyeimmel olvaslak - boldogság bőrkötésű verseskönyve. Megtanulta bőröm a bőröd költészetét - anyajegyeidből olvassa ki: az élet csodaszép, mióta öledbe hajthatom megvakult fejem. Ujjaimmal könyörgöm: soha ne engedj el! A gyöngyhalász álma Alászállni a sötét mélységekbe áramlatokon és hínárok rengetegén átvergődni és a felkavart tengerfenéken azt a kagylót – az egyetlent - megtalálni felhozni és elrejteni a világ szeme elől - benne az igazgyöngyöt – az egyetlent - megőrizni jól szeretni ez a vágyam – az egyetlen.
