Az elmúlt két évben sok mindent sikerült feltárni a koronavírusról, de van még számos megválaszolatlan kérdés is. A legfontosabbakról Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kutatóvegyészt kérdeztük.
Kereken két éve, 2020 januárjában bukkantak fel az első elszigetelt koronavírusos esetek néhány uniós tagállamban, de akkor már az egész világ aggódva figyelte a járvány terjedését a kínai városokban. Azóta a SARS-CoV-2-nek elnevezett kórokozó közel 300 millió embert fertőzött meg, több mint ötmillióan haltak meg az úgynevezett Covid-19-betegségben, és mindannyiunk élete megváltozott. A nemzetközi tudományos közösség kutatómunkájának köszönhetően elkészültek az első vakcinák, és az elmúlt két évben nagyon sok mindent megtudtunk a koronavírusról, de több kérdés megválaszolatlan maradt. Ezek közül a legfontosabb mindenkiben megfogalmazódott már: mikor ér véget a világjárvány?
Mikor ér véget a járvány?
Pontos választ erre Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kémikus-kutató sem tudott adni. A világjárvány ugyanis csak bizonyos feltételek mellett érhet véget, amelyek teljesülésének időpontja egyelőre ismeretlen. A feltétel pedig az, hogy a Föld összes országa elérjen egy adott átoltottsági, illetve közösségi immunitási szintet. Ez utóbbi a beoltott és a fertőzésen átesett személyek összesített számának a lakossághoz viszonyított aránya. A szakemberek szerint legalább 75 százalékosnak kell lennie a lakossági immunitásnak ahhoz, hogy egy országban megálljon a járvány terjedése, a nagyvárosi agglomerációkban pedig legalább 85 százalékosnak.
„Elkerülhetetlen a populáció nagy részének megfertőződése, a vírus mutációi miatt ezt oltással sem lehet megakadályozni” – jelentette ki a kutató. Ha a kórokozó nem mutálódott volna, akkor szerinte nagy átoltottsággal meg lehetett volna állítani a terjedését. Az immunválaszt könnyebben kikerülő új variánsok – elsősorban az omikron – megjelenése azonban új stratégiát követel: csökkenteni kell az egészségügyi intézményeken a nyomást, alacsony szintre kell szorítani a súlyos megbetegedések és az elhalálozások számát, és ezt jelenleg a legjobban a védőoltásokkal lehet megoldani – magyarázta a szakember.
De vajon meddig mutálódik még a vírus? Felbukkannak-e az omikronnál is fertőzőbb, súlyosabb megbetegedéseket okozó, a vakcinákkal szemben ellenállóbb változatok is, amelyek miatt elhúzódhat a járvány terjedése? Fejér Szilárd szerint pontos válasz erre sincs még. Mint elmondta, a delta-variáns megjelenése után konszenzus kezdett kialakulni a tudományos közösségben arról, hogy mivel ez a koronavírus „eddigi legfittebb” mutációja, lehet, hogy megáll a fejlődése. „Nem zártuk ki, de nagyon kevés esélyét láttuk annak, hogy ezt a variáns beelőzi egy újabb, annyival jobb volt az összes eddiginél. Ám mégis felütötte a fejét egy olyan variáns, amiről még mindig nem tudjuk, hogy voltaképp miként fejlődött ki. Csak abban reménykedhetünk, hogy hiába fertőzőbb az eddigi változatoknál, nem okoz súlyosabb megbetegedéseket” – fejtette ki a szakember.
Két év és négy-öt járványhullám után megválaszolatlan az a kérdés is, hogy kik esnek át tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel a fertőzésen és kiknél okoz súlyosabb megbetegedést vagy halált. Az eddigi statisztikák szerint a fertőzöttek 5 százaléka igényel intenzív terápiás kezelést, akiknek a fele nem éli túl a Covid-19-et. Az köztudomású, hogy az idősebbek és a krónikus betegek a legveszélyeztetettebb kategóriák, de halnak meg makkegészséges huszonévesek is. Fejér Szilárd szerint Romániában legalábbis általában azok az amúgy egészséges fiatalok nem élik túl a fertőzést, akik túl későn fordulnak orvoshoz. Ezért olyan mértékben károsodik a tüdejük, hogy mire kórházba kerülnek, már nem lehet rajtuk segíteni.
Lesz-e szükség évenkénti oltásra?
Kérdés az is, hogy az oltások elegendőek-e a világjárvány megállítására. A kételyek nem annyira a vakcinák hatékonyságához, hanem a számukhoz, pontosabban az egyenlőtlen elosztásukhoz kapcsolódik. A Bloomberg adatai szerint 2021-ben a világon több mint 8 milliárd adag oltást használtak fel 184 országban. Nagy azonban az oltási egyenlőtlenség. Olyan gazdag országokban, mint Franciaország vagy Japán, a lakosság több mint 75 százaléka megkapta már a koronavírus elleni vakcina legalább első adagját. Ezzel szemben Dél-Afrikában – ahol egyébként először azonosították a vírus omikron-variánsát – a lakosságnak mindössze az egynegyede van teljeskörűen beoltva, miközben az átoltottsági arány a múlt év végén az afrikai kontinensen csak 7 százalékos volt. Így nagyon hosszú időbe telhet feltornászni az afrikai országokban a közösségi immunitás szintjét a járvány végét jelenthető 75 százalékra.
Nincs még válasz arra sem, hogy be kell-e majd minden évben oltani az embereket a COVID-19 elleni vakcinával, ahogy az influenza esetében is. Az egyik leghatékonyabb vakcinát gyártó Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat vezérigazgatója, Albert Bourla egy múlt év végi interjúban arra a kérdésre, hogy szükség lehet-e a harmadik oltási dózisok után negyedik, esetleg ötödik adag beadatására is, azt mondta: az eddigi tapasztalatok alapján arra „tippel”, hogy évente lesz szükség a koronavírus elleni emlékeztető oltásra, annak érdekében, hogy „nagyon robusztus, nagyon-nagyon magas szintű védelmet” lehessen fenntartani. További kérdés, hogy az elmúlt két évben sikerült ugyan több oltóanyagot is kifejleszteni a koronavírus ellen, de lesz-e hatékony gyógyszere a Covid-betegségnek? Eddig a kórházak jobb híján más terápiás célú orvosságokkal kezelték a pácienseket. Ezeknek korlátozott és egyénenként változó hatása volt. Két óriásvállalat, a Merck és a Pfizer elsőként fejlesztett ki gyógyszereket kimondottan a Covid-19-betegség kezelésére. Az előbbi a Molnupiravir, utóbbi a Paxlovid nevű készítményt dobta piacra decemberben, ezek engedélyeztetési eljárása folyamatban van az Egyesült Államok Gyógyszerengedélyezési Hatóságánál és az Európai Gyógyszerügynökségnél. A két orvosság csak a későbbiekben bizonyíthatja a hatékonyságát.
Milyen maradandó egészségkárosodásokat okoz?
A két év nem volt elegendő arra sem, hogy megtudjuk, pontosan miként terjed a koronavírus. Az már ismert, hogy elsősorban cseppfertőzéssel: köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel kerül a környezetbe, majd a közelben tartózkodó másik emberre, a fertőzés kockázata pedig nagyobb a zárt terekben. Ugyanakkor az aeroszolban (levegőben finoman eloszlatott, jelentősen kisebb méretű folyadékrészecskékben) utazó vírusok is órákon át fertőzőképesek maradnak, ami azt jelenti, hogy ezek is képesek terjeszteni a fertőzést. Emiatt a szakemberek kültéren is ajánlják – nagy fertőzöttségi ráták esetén pedig a hatóságok elő is írják – a maszk viseletét, ami egyébként szintén nem nyújt száz százalékos védettséget. Ez ugyanis függ az emberek közötti távolságtól és a maszk típusától is. Ezen kívül a vírus a fertőzött felületek és tárgyak megérintésével a kézre kerülhet, ami aztán az archoz, szájhoz, orrhoz érintve bejuthat a szervezetbe. Egyelőre nem ismert, hogy pontosan mennyi ideig marad fertőzőképes a kórokozó a felületeken, annyi azonban bizonyos, hogy az egyszerű fertőtlenítőszerek is elpusztítják.
Bizonytalan az is, hogy lesz-e száz százalékosan biztos, olcsó, gyors és fájdalommentes módszer a koronavírusos esetek szűrésére. Jelenleg az úgynevezett PCR-tesztek a legpontosabbak, ezek a kórokozó örökítőanyagát (RNS) mutatják ki a vizsgált mintából, ám ezek is adnak – igaz, kis arányban – fals pozitív vagy fals negatív eredményt. A legnagyobb hibaforrás, ha a mintát nem jól vették le, vagy ha a mintában az RNS – mivel nagyon érzékeny vegyület – lebomlik még a tesztelés előtt. Ráadásul a PCR-teszt annyira érzékeny, hogy a fertőzöttek egy részének esetében még akkor is kimutatja a vírus maradványait a szervezetben, amikor az illető már gyógyult, és fertőzőképes vírusrészecskéket nem ürít. De a legnagyobb hátránya, hogy drága, 24 óra elteltével nyújt eredményt, és a mintavételi eljárás fájdalmat okoz, ezért tömegesen nem is alkalmazzák. Jóval olcsóbbak, fájdalommentesebbek, egyszerűen alkalmazhatóak, és szinte azonnal eredményt mutatnak az úgynevezett antigén gyorstesztek, ám ezek jóval kevésbé megbízhatóak. Egy pozitív gyorsteszteredményt rendszerint meg kell erősíttetni PCR-teszttel is.
Az orvostudomány ugyanakkor még mindig nem térképezte fel pontosan a koronavírus okozta maradandó egészségkárosodásokat. Sokan még hónapokkal a gyógyulás után is küzdenek úgynevezett poszt-Covid szindrómával, a tüdőkárosodástól a szívbetegségeken át a krónikussá váló diabéteszig számtalan megbetegedés kialakulásához vezethet a koronavírus. Születtek már tanulmányok arról, hogy hosszú távon pszichés elváltozásokat, tehát hangulatbetegséget, depressziót okozhat a vírus, nem egy esetben pedig akár hajhullást is. A szakemberek szerint egyelőre kiszámíthatatlan, hogy kinek hogyan reagál a szervezete a fertőzésre.
Honnan ered a koronavírus?
Talány maradt két év után a koronavírus eredete is. 2021 elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által vezetett szakértői csoport négy hetet töltött el a járvány kiindulópontjának tekintett Vuhanban és a környékén a kínai tudósokkal, a márciusban kiadott közös jelentésben pedig arra jutottak, hogy a koronavírus denevérről került át az emberre egy közvetítő állaton keresztül, ugyanakkor további vizsgálatok elvégzésére lehet szükség. Mindez kizárta annak a lehetőségét, hogy a koronavírus laboratóriumból származik.
Erre részben rácáfolt az amerikai hírszerző szolgálatok tavaly augusztusra elkészült jelentése, amely képtelen volt levonni a végső következtetést, mivel a hírszerző közösségen belül sem alakult ki konszenzus az ügyben a Kínából származó információk hiányában. Két vélemény különült el, az egyik szerint állatról terjedt át a vírus az emberre, a másik úgy véli, a szigorúan őrzött vuhani víruskutató laboratóriumból szabadult ki véletlenül még 2019 végén. A vírus vuhani laboratóriumból való származásának teóriáját Donald Trump korábbi amerikai elnök és tanácsadói is intenzíven támogatták s utódja, Joe Biden sem vetette el egészen. Szakemberek mindenesetre figyelmeztetnek, vészesen fogy az idő: a rejtély megoldásának lehetőségei gyorsan elillannak.
