MEGOSZTOM

Az Újvárad vendége Tófalvi Zselyke

Április 14-én pénteken Tófalvi Zselykével találkozhatnak az érdeklődők, 18 órakor a Léda-házban, a frissen megnyitott Horváth Imre emlékszobában. A kötetlen beszélgetés alkalmával a váradi közönség közelebbről is megismerkedhet Tófalvi Zselyke írásaival és munkásságával, illetve bemutatjuk az Újvárad folyóirat áprilisi lapszámát. A vendéggel Szűcs László és Kemenes Henriette beszélgetnek.

Tófalvi Zselyke 1976-ban született Marosvásárhelyen, jelenleg Budapesten, a Közép-európai Egyetemen dolgozik. Tárcái, novellái többek között a Látóban, a Kalligramban, a 2000 folyóiratban, az Újváradban jelennek meg. 2019-ben Látó-nívódíjat kapott. Első novelláskötete 2020-ban jelent meg Amikor hazajössz címmel a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadónál.

MEGOSZTOM

Újvárad – márciusi lapajánló

Ma két éve, 2021. március 8-án délután a nagyváradi Szigligeti Stúdióban mutattuk be az Újvárad folyóirat első számát. Köszönet mindenkinek, aki azóta szerzőként, munkatársként azért dolgozott, hogy harmadik éfvolyamában is folytatódjék lapunk útkereső újrakezdése. Továbbra is bízva abban, hogy lesz még történetünk, kínáljuk olvasóinknak márciusi számunkat.

Az Újvárad 2023/3. számában Vörös István, Mircea Cărtărescu, Varga Melinda és Györe Balázs mellett Balázs Attila, Völgyi Anna és Sztaskó Richard prózáit kínálja az irodalom rovat. Traian Ștef Szolgálat és szolgáló címen ír a Dialog rovatban. Esszét Lakatos-Fleisz Katalin publikál Önmagunkon kívül címmel. A Galériában Makkai István és Veress Gábor Hunor szobrászművészek marosvásárhelyi közös kiállítását Pál Péter méltatja. Kisebbségi szakon többségi környezetben címmel a Tandemben Magyari Sára e havi szerzőtársa az eszéki Dr. Lehocki Samardzic Anna. A legváradibb holnapos, Dutka Ákos nagyváradi emlékestjéről olvashatnak összefoglalót a kultúra rovatban. Forgács Áron A méltányosság hűséges szóvivője című írásában Tamás Gáspár Miklós sokoldalú életművéről ír. Vigh Ivett -Barbara A választott nyelv címmel foglalja össze tannyelvválasztási kutatásának az eredményeit. Új szerzőtárssal folytatja Ketten egy páston sorozatát Boka László, aki Reményi József Tamással a Petőfi, Madách és a Himnusz bicentenáriumáról értekezik. A kritika rovat Láng Eszter elemzését kínálja Visky András Kitelepítés című regényéről (A fogság lett az otthonuk), Bódis Kriszta Kisasszonyképző című regényét pedig Maracsineszku Tamara ajánlja. A színházi sarokban Simon Judit a szatmári Mafeszt három előadását elemzi. Mikola Emese A szomorúság háromszöge címmel egy svéd filmszatírát ajánl az olvasóknak. „Félek tőle és izgat – fázom és vágyom utána” a címe az Előhívás sorozatban Kőrössi P. József legújabb írásának egy Tabéry Gézának dedikált Csinszka kötetről. A standokon és a boltokban hamarosan kapható lapszám vezércikkének témája és címe: Hogyan tovább kultúrfőváros?

MEGOSZTOM

Újvárad, februári lapszámajánló

Idei második számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. Verset Demény Péter, Szente B. Levente, Kerényi Tamás és a most debütáló Nagy Evelyn, míg prózát Zsidó Ferenc, Vida Krisztina és Paulon Viktória közöl. Tolsztoj a buszmegállóban címmel méltatja Lajtos Nóra jelentkezik esszével. A szám képzőművészével, Buzási Gyopár animációs rendezővel Vágykép, valóság és csapatmunka címmel beszélget a Galéria rovatban Sánta Miriám.

A hűségről és a hűségtelenségről szól a Tandem, Magyari Sára újabb szerzőtársa Bagosi Zsolt kutatóorvos. A Kultúra rovatban Fazakas Márta készített interjút Boros Kinga dramaturggal, a Hungarosaurus dacus produkció munkatársával. Szlopp Bernadett Wagner Nándor szobrász centenáriumi kiállítására kísérte el a PKE hallgatóit. Simon Judit Kisebbségi színházak: újrakezdés Szatmáron címmel ír a szatmári Ifeszt legfontosabb előadásairól.

A Társadalom rovat a népszámlálás első eredményeit értékeli, Veres Valér szociológussal „A magyar nyelvű romák jelentik az erdélyi magyarok demográfiai erőforrását” címmel Cseke Péter Tamás beszélget, míg A statisztika az államérdek szolgálatában címmel Mayer Ágota közöl véleményanyagot.Kósa Szigeti Zsófia a szatmári színtársulat Csongor és Tündéjét méltatja A káosz nyugalma címmel, Nádas Péter Rémtörténetek című regényét Le Julianna Phuonglinh ajánlja, míg a Játszma című magyar filmet Beretvás Gábor elemzi. Kőrössi P. József az Előhívásban A tanítványok bevonulnak a terembe. Gazsi címmel búcsúzik Tamás Gáspár Miklóstól. Az Újvárad már kapható a lapárusoknál, a jobb könyvesboltokban, online olvasható a Laptapir.hu oldalon, s előfizethető a Holnap.ro könyvwebboltban.

MEGOSZTOM

Lépésről lépésre, saját úton

Harmadik évfolyamába lépő közös történetünk folytatása jobbára ismeretlen. Van persze néhány elképzelés, bejegyzés a fedélzeti naplóban arról, hogy a napi lapcsinálás mellett mivel szeretnénk még az idén foglalkozni. Ilyen például a harminc éve elhunyt Horváth Imre költői hagyatékának sok izgalmas anyagot kínáló feldolgozása, Kinde Annamária válogatott publicisztikáinak sajtó alá rendezése, illetve a diákírókkal való rendszeres foglalkozás, követve a sikeres, közösen is kipróbált szatmári mintát. Van egészen konkrét, e számunk utolsó oldalain hirdetett tervünk is, a Magyar Kultúra Napjához időzített Dutka Ákos-ülésszak. A talán legváradibb holnapos költő ötven éve hunyt el.

Indulhatott volna még aktívabban az esztendő egy izgalmas, a színházzal közösen futó Petőfi 200 programmal, ha a remélt támogató is úgy gondolta volna, komolyan véve saját kiírását. Ám ez esetben úgy tűnik, az ötlettelenség volt a nyerő projekt. Tudjuk, tapasztaljuk, ez is a rendszereken kívül rekedés bája, pályázattól pályázatig lépkedve mit sem ér a hosszú távú terv, de legalább annak a tudata boldogít, hogy arra lépkedsz, amerre jónak látod. Még ha nem is biztos, hogy van út abban az irányban.

Annál nagyobb az örömünk, amikor olyan remek anyagoknak, kiváló szerző barátainknak adhatunk teret, mint amilyenek ebben a számban is egymás mellé kerülhettek, a szerkesztői szándék szerint kommunikálva is egymással. Köszönet érte, ahogyan olvasóinknak is a figyelemért, minden biztató gesztusért.

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad, januári lapszámajánló

Harmadik évfolyamának első számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. A szépirodalom rovatban Tőzsér Árpád, André Ferenc és Andó Réka versei mellett Molnár Krisztina Rita prózaversét, valamint Benedek Szabolcs, Bódis Kriszta és Vajda György prózáit olvashatják. Az időtlenség színei címmel méltatja Jovián György a szám képzőművészeti anyagát, Jakobovits Miklós Kozmikus oltár című kiállításának képeit. 

A popcornkészítő gép címmel Victor Țvetov moldáviai költő írását kínálja a Dialog rovat. Hazudni vagy nem hazudni címmel Szűcs László írt esszét az újságíró Kinde Annamáriáról. Varga Gábort az Erdélyért Életműdíj decemberi átadásakor Markó Béla méltatta, a lap a laudáció teljes szövegét közli. A Tandem rovatban Magyari Sára szerzőtársa Visky István lelkipásztor (A szeretet működése – a valóság és a lehetőség között). Lakatos Balla Tünde A keramikus grafikái címmel méltatja P. Emődi Etelka Introspekció című tárlatát. Hegyi Réka a kolozsvári Mentés másként pedagógia konferencián elhangzottakat összegzi (Kinél van a bölcsek köve?). Cseke Péter Tamás A kék szárnyú gyermek című összeállítása a harminc éve létrejött Duna Televízió múltját idézi fel. 

A Kritika Rovatban Szabó Ivett méltatja Márton Evelin Farkashab című prózakötetét, míg Kovács Emőke a budapesti Kugler Art Szalon Héjanász című, a Léda házban tartott szobaszínházi előadását (Látogatás a lelkek enteriőrjébe). Rendhagyó, a könyvhöz illeszkedő formában ír Forgács Áron A velünk született fogság teljesedik ki bennünk címmel Visky András nagysikerű regényéről, a Kitelepítésről. Folytatódik Kőrössi P. József Előhívás című sorozata, Tükör előtt, tükör után címmel. A szám szerkesztőségi vezércikke Lépésről lépésre, saját úton címmel a folyóirat helyzetébe, terveibe nyújt betekintést. Az Újvárad már kapható a lapárusoknál, a jobb könyvesboltokban, továbbá online olvasható a Laptapir.hu oldalon, s előfizethető a Holnap.ro könyvwebboltban.

MEGOSZTOM

Kapható a decemberi Újvárad

Másodízben jelentkezik az Újvárad folyóirat Műhely száma, mely ezúttal néhány terjedelmesebb művészeti, történelmi, irodalmi publikációt kínál. Egy rendkívül értékes, az ezredforduló táján fellelt dokumentumot, a váradi középkori székesegyház kincstárának 1557. évi inventáriumát ismerteti a Mikó Árpád–Molnár Antal szerzőpáros írása, míg a téma jelentőségére, illetve az anyaghoz kapcsolódóan a korszak politikai-katonai viszonyaira, valamint Várad helyzetére Kormányos László tanulmánya világít rá. Filep Tamás Gusztáv Két dzsidás című anyaga a regényhős és a valóságos Rulikowski közötti különbségekre világít rá. Hausmann Cecília Egy emberléptékű város kellékei címmel Nagyvárad szecessziós iparművészeti emlékeit mutatja be, a ma még látható kapukat, kirakatokat, ablakokat, spalettákat, kilincseket stb. Bíró-Balogh Tamás tanulmánya Erdélyi Ágnes – Radnóti féltestvére – és József Attila találkozását eleveníti fel. „A könyvcsinálás egy szakma” címmel készített Dávid Gyula irodalomtörténésszel, szerkesztővel az elmúlt bő fél évszázad hazai magyar könyvkiadásának helyzetét is bemutató pályakép-interjút Gálfalvi Ágnes. Az Újvárad kapható a jobb könyvárusoknál, nagyváradi, budapesti és debreceni hírlapárusoknál, illetve megrendelhető a holnap.ro könyváruházban és a laptapir.hu oldalon.

A szerk.

MEGOSZTOM

Könyvmaraton tényirodalomtól szépirodalomig

Egy kizárólag online közvetített, majd egy hibrid próbálkozás után október elején végre a megszokott módon, közönség előtt szerveztük meg az első poszt-Covid Nagyváradi Könyvmaratont. A tizenharmadikat. Akár kiadónk, a Holnap Könyvek koncepciójaként is tekinthetünk az idei találkozó tömör felcímkézésére: tényirodalomtól szépirodalomig. Hiszen e két fogalom köré építkezve sikerült olyan könyveket megmutatnunk, illetve beszélgetni róluk, amelyek között nem nehéz a kapcsolódási pontokat felfedezni. S ugyan a maratonon bemutatott kötetek témáért és tényekért egyaránt a közelmúlt felé nyúlnak vissza, nem kérdéses aktualitásuk. Ahogy Kiss Ágnesnek a romániai cenzúra működéséről készült munkája részben azokat az időket tárgyalja, amelyben Visky András Kitelepítése játszódik, vagy Hilgert István Váradi története, úgy Hervay Gizella költői pályája is ebben a korban indult – a Lector kiadó az életmű előtt tisztelgő, azzal párbeszédet folytató mai szerzők anyagaiból válogató antológiát hozta el a Léda-házba.

Ugyanígy a közelmúlt és a jelen kényelmetlen társadalmi és politikai kérdéseit boncolgatja Orlando Balaș magyar nyelven most kiadott drámakötete. S máig ható következményei vannak a forradalom utáni hónapok helyi és országos történéseinek, amelyek jobb megismerését célozza Nagy Béla memoár-sorozatának újabb darabja. Mindezek mellett a fiatalok megmutatkozása tette teljessé a könyves hétvégét, a friss Kinde Annamária-díjas költő, tipográfus Gagyi Judit Eszter bemutatkozása, illetve az idei Tabéry-novellapályázatot megnyerő székelyföldi Tankó Andrea jelenléte. 

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022/11

Az Újvárad folyóirat novemberi számának Irodalom rovata Sárközi Mátyás, Patak Márta, Irlanda Kristóf prózái mellett Sárkány Tímea, Láng Orsolya, Cseh Katalin és Endrey-Nagy Ágoston verseit kínálja. Látvány a retinán címmel Demény Péter esszéje George Topîrceanu költészetével foglalkozik. Az Élesdi művésztelep legújabb alkotásaiból októberben nyílt kiállítást Zuh Deodáth méltatja a Galéria rovatban. Múzeumpedagógia – divat és lehetőség között címmel közelíti meg a témát a Tandemben Czégé Réka és a rovatgazda Magyari Sára. A Média rovat Cseke Péter Tamás (Közpénzen vásárolt jóindulat) és Mayer Ágota (A cserben hagyott újságolvasó) publicisztikáit kínálja. Köllő Kata Új formát vagy rég(ebb)it, csak érvényesen címmel foglalja össze a székelyudvarhelyi színházi találkozón szerzett tapasztalatait. A Kultúra rovatban hat női szemszögből (Kányádi Iréne, Veres Ottília, Fazakas Márta, Borbély Julianna, Horváth Gizella és Kemenes Henriette) közelíti meg a lap az idei Velencei biennálé kínálatát. Boka László és Papp Sándor Zsigmond a Ketten egy páston rovatban a 90 éve született, és 20 éve elhunyt Bálint Tibor életművét idézi meg. Imre Zoltán A bajvívás kultúrtörténetébe kínál betekintést. A Kritika rovatban Simon Judit Pozsgai Zsolt román nyelvű bemutatóját értékeli (Liselotte az új váradi stúdióban), Bozsódi Nagy Orsolya A gyűrűk ura – A hatalom gyűrűi című filmet elemzi, míg Szűcs László Háború és béke kontrasztja Kárpátaljáról címmel ukrajnai művészek fotótárlatát méltatja. Az Előhívásban Kőrössi P. József katonaélményeit idézi fel. A lapszám vezércikke Tényirodalomtól szépirodalomig címmel a Könyvmaraton tapasztalatait foglalja össze. A friss Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, az Írók Boltjában, illetve megvásárolható a Holnap.ro és a Laptapír.hu oldalon.

MEGOSZTOM

Újvárad, szeptember

Idei kilencedik számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. Az irodalom rovatban Krusovszky Dénes, Szente B. Levente, Lőnhárt Melinda, Szűcs Anna és Vajda Zoltán versei mellett Lokodi Imre, Sarnyai Benedek és Tankó Andrea prózáit olvashatják. A Dialog/Párbeszéd rovatban Ioan F. Pop költői világát mutatják be Mihók Tamás fordításai, míg esszét Visky András közöl Az Élők Háza mint ellen-Éden címmel. A művészeti rovatban Zuh Deodáth kurátor mutatja be a Modernista művészek Nagyváradon című kiállítás anyagát. Bakó Endre tanulmánya Horváth Imre és Bélteky László barátságát eleveníti fel, míg Fehér Imola a szatmárnémeti Hello, Dolly előadás műhelytitkaiba avat be a kultúra rovatban. Nyár – utazás – irodalom témában ír a Tandem rovatban Magyari Sára és Bökös Borbála. A társadalom rovatban Cseke Péter Tamás készített interjút Győrffy Gáborral, a BBTE újságírás szakáról (Merre tart a sajtószakma?), míg Mayer Ágota ír Francis Fukuyama A történelem vége és az utolsó ember című kötetéről. A Ketten egy páston rovat témája ezúttal a 30 éve elhunyt Székely János, akinek az életművét Boka László (Az önelemző költő-filozófus) és Papp Sándor Zsigmond (Tornyok árnyékában) közelíti meg. A kritika rovatban Szlopp Bernadette a PKE művészeti tanszékének kolozsvári kiállítását méltatja Tíz, tíz, tiszta víz címmel, míg Beretvás Gábor Neonparádé és szemfényvesztés címmel egy 2022-es Elvis című filmet, Baz Luhrmann rendezését. Az Előhívásban Kőrössi P. József Gulyás Miklóshoz fűződő emlékeit eleveníti fel.

MEGOSZTOM

Egy a négyhez

Jelentős erdélyi művészi kezdeményezéssel kapcsolatban olvasom az ötletgazda szavait: „szerencsére volt precedens román részről”. Azaz meg lehetett csinálni, támogatható volt. Mert ott virított, a magyar lehetőség előtt utat nyitva a precedens. Vajon tényleg szükséges-e ilyen szerencsés csillagállás itt a 21. század ötödén is túl ahhoz, hogy valaki valami értelmeset tegyen? Önmagában már (vagy még?) nem elégséges az, hogy egy remek ötletből kiinduló projektet jól előkészített, értékteremtő, tehetséges emberek csinálják stb. stb.? A lehetőség abban a pillanatban válik realitássá, ha többségi kollégák előzőleg letesznek valami hasonlót az asztalra? 

Nyilván ma ehhez közeli a realitás, de úgy gondoljuk, a hasonló anomáliákat mindig szóvá kell tenni, mindig ki kell mondani, hogy ez elfogadhatatlan, mert egész egyszerűen diszkriminatív. Ahogy megfordítani sem lenne szerencsés: minden életképes többségi kulturális kezdeményezés mellé kötelezően összeeszkábálni egy kisebbségit is. 

Azt ugyancsak néhány napja említette egy pedagógus szakember, megyei intézményi vezető, hogy az általuk is szervezett tantárgyversenyre arányában pontosan az egynegyede jut minisztériumi támogatásként, mint amennyit a hasonló román nyelvű verseny szervezői kapnak. Ráadásul utóbbiakkal a házigazda város is bőkezőbb mecénás, tegyük hozzá nem ugyanarról a városról van szó. Pedig a minisztériumi illetékesek nyilván ugyanonnan költenek ugyanarra. Tessék jókedvűen tudomásul venni, vannak egyformább diákok. Egy a négyhez arányban. Vagy inkább fogalmazzanak a szervezők örök optimistaként úgy: „szerencsére mi is kaptunk támogatást”? 

Nem, ne mondjuk, inkább merengjünk el annak az okán, hogy hatalmi tényezővé válva miért válik újra és újra illékonnyá az érdekvédelmi jelleg?

A szerk.