MEGOSZTOM

Újvárad 2024/2.

Februári számában az Újvárad folyóirat irodalom rovata Szenderák Bence, Bartha László Zsolt és Vasas Tamás versei mellett Bódis Kriszta, Csatlós Lóránt, Pámer Gábor és Szlopp Bernadette rövidprózáit kínálja az olvasónak. 

A Galéria rovat Fábián Emőke munkáiból szemléz, a művésszel a rovatszerkesztő Szabó Anna Mária beszélgetett. A cserépdarabok megnevezése a címe Balázs Imre József esszéjének Kovács András Ferenc utolsó kötetéről. Nyelvi tájképekről szól Magyari Sára és Szoták Szilvia nyelvész páros írása a Tandem rovatban. Az ötven éve alakult gyergyószárhegyi alkotótelep tavalyi termését Nagy Miklós Kund gazdagon illusztrált összefoglaló írása méltatja. 

Kőrössi P. József Nem múlik el. Eörsi címmel idézi meg a közel két évtizede elhunyt Eörsi István alakját, emlékét, halálát. A hazai sajtó világába kalauzol Cseke Péter Tamás írása, melynek címadó témája: Elszerencsejátékozta újságírói függetlenségét a Ringier Románia. A Ketten egy páston sorozatban 2024-ben a rovatindító Boka László partnere Vallasek Júlia, írásaik témájául a 100 éve alapított Erdélyi Szépmíves Céh szolgál. Szombati Gille Tamás portréinterjúja Egy dalang születése címmel Benczi Tekla nagyváradi bábszínészt mutatja be, aki egy éven át Jáva-szigetén tanulmányozza az indonéz árnyjáték sokévszázados művészetét. A kritika rovatban Gálfalvi Ágnes elemzi Egressy Zoltán Jolka harangja című új könyvét, Hegyi Réka a temesvári Csiky Gergely Színház 1978 című dokufikciókát, míg Létkérdések rózsaszínben címmel Bozsódi-Nagy Orsolya a Barbie című mozifilmet. Az Újvárad kapható a jobb könyvesboltokban, megrendelhető a kiadó elérhetőségein.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2024/1.

Az Újvárad Műhely számában beszélgetést olvashatnak a december végén elhunyt Kovács András Ferenc költővel, a 2009 márciusi nagyváradi, Kőrössi P. József által vezetett Törzsasztal esten elhangzottak szerkesztett változatát. Ehhez kapcsolódik az ugyanakkor Kinde Annamária és Szűcs László által készített, Nem tudom, hogy hol kezdődik a vers című interjú KAF-fal. Kovács Edward tanulmánya egy tragikusan fiatalon elhunyt magyar költő, Simon Balázs életére és műveire hívja fel a figyelmet Az örök visszatéréstől a végességig címmel. Másfajta emlékezés indítja a lapszámot, a negyven éve elhallgattatott Ellenpontokról, az egyetlen romániai szamizdat lap történetéről és jelentőségéről, korabeli megítéléséről a témát kutató kolozsvári politológust, Kiss Ágnest faggatta Plainer Zsuzsa és Szűcs László. Irodalom és társadalom mellett zenei témákat publikál a lap, Veress Gyöngyvér csíkszeredai zongoratanárnő Liszt Ferencről szóló tanulmányai a komponistáról a korabeli sajtóban, erdélyi tanítványairól, valamint Liszt alakjáról a korabeli ikonográfia tükrében. Egy izgalmas esszédialógust is kínál a szám, Radics Viktória és Tamás Dénes szerelemről folytatott párbeszédét, amit az író-fotográfus Szöllősi Mátyás remek portrésorozata illusztrál. 

MEGOSZTOM

Magyari Sára legújabb kötetének bemutatója Temesváron

A temesvári Start Tanácsadó és Továbbképző Iroda közös programja a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesülettel és a temesvári Bolyai János Szakkollégiummal a Tandem című könyv bemutatója. Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, költő, újságíró, az Újvárad folyóirat főszerkesztője beszélget Magyari Sárával, a kötet szerzőjével, valamint a temesvári szerzőtársakkal. Helyszín a Bolyai Szakkollégium konferenciaterme (Dragalina sgt. 9 sz.). Időpont: 2024. január 29., hétfő, 18,30.

MEGOSZTOM

Újvárad, december

Idei utolsó számával jelentkezik az Újvárad folyóirat, irodalmi rovatában George Szirtes, Szlukovényi Katalin, Ozsváth Zsuzsa, Ecsedi Borbála és Tamás Etelka verseivel, Baranyai László, Kőhegyi András prózáival, valamint Kerékgyártó István Skorpió című drámájának részletével. Magas látás címmel Demény Péter írta a lapszám esszéjét. A szám képzőművésze, Gerendi Anikó Metamorphosis ephemeralis című nagyváradi kiállítását Bordás Beáta írása méltatja. Folytatódik Magyari Sára sorozata, a Tandem, e havi társszerzője Pálfi József egyetemi tanár, közös témájuk: vallás és tudomány. A kor hangja: Emil Cioran és a szélsőjobboldali eszmeiség a múlt század 30-as éveiben címmel folytatódik Mayer Ágota előző számban kezdett tanulmánya, ugyanő közöl publicisztikát Holokauszt egy napra címmel az október 7-i izraeli támadás után történtekről. Utolsó jegyzetek címmel búcsúzik a Ketten egy páston rovatban Boka László a nemrég elhunyt Reményi Jószef Tamástól. A kritika rovatban Simon Judit és Mikola-Nyíri Emese írásai értékelik a debreceni színház Kolozsváron előadott Édes Anna című előadását. Molnár Flóra Fesztiválnapló a Kollokviumról címmel foglalja össze az év egyik legfontosabb színházi rendezvényén látottakat. A Hadik című magyar filmet Beretvás Gábor elemzi. Kőrössi P. József folytatja nekrológ-sorozatát az Előhívás rovatban. A lapszám vezércikke Falra hányt ízlésficam címmel olvasható. Az idei utolsó Újvárad már kapható a lapárusoknál, jobb könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

A művelő média

A kultúra sajtója címmel szervezett október eleji szakmai találkozóján műhelybeszélgetést a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, pár héttel azután, hogy társszervezője volt – az Újváraddal együtt – annak a kolozsvári, majd temesvári folyóirat-találkozónak, amelyekről ebben a számunkban olvashatnak részletesebb beszámolót. A kulturális újságírás, illetve a kulturális újságíró fogalmát igyekszünk szélesen értelmezni a napilapok, rádiók és televíziók ilyen rovataitól, műsoraitól az online publikációkon át a kulturális, művészeti periodikákig. Ahogy a szovátai kerekasztal alkalmával elhangzott: igazából már az is a média általi értékközvetítést jelent, amikor – függetlenül a választott témától – minőségi tartalmat kínálunk anyanyelvén az olvasónak, nézőnek, hallgatónak, műfajilag tiszta, helyesen megfogalmazott, nyelvileg pontos, igényes szöveget.

Ami e szakterület jellemzője, hogy a politikai, közéleti tartalmakhoz képest ma még kevésbé fenyegeti a közösségi oldalak általi háttérbe szorítottság réme, netán a mesterséges intelligencia általi versenyhelyzet. A hagyományos médiának ezt az ágát a legkevésbé sem lehet nemlétezőnek tekinteni (lásd a média halott csak még nem tud róla típusú kijelentéseket).

Nyilván az sem tagadható, hogy a kultúra sajtója rétegigényeket szolgál ki, bár aligha állunk távol az igazságtól azzal, ha azt mondjuk, akit nem érdekelnek a kulturális tematikák, az aligha nevezhető a hagyományos médiumok rendszeres használójának. Ugyancsak fontos dilemma, miként nyilvánulunk meg a populáris kultúra vs. elitkultúra népszerűsítésében, értékelésében, egyáltalán a bemutatásában, bírálatában? S megteszünk-e mindent a hozzáértő, kiművelt utánpótlás, az új tollak kineveléséért? Pozitív fejlemény lehet az újságíró egyesületen belül a kulturális újságírás szakosztály megalakítása, hogy a hasonló kérdések megválaszolása céljával teremtse meg a közeget, az alkalmakat a párbeszédre.

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad, október

Megjelent az Újvárad folyóirat harmadik évfolyamának októberi száma. A lapszám vezércikke A művelő média címmel a kulturális újságírással foglalkozik. Verset Markó Béla mellett Láng Orsolya, Szélyes-Pál Dániel és Molnár Zsolt közöl, míg novellákkal Tankó Andrea, regényrészlettel pedig Imre Eszter jelentkezik. Hamvas ihlette meditációs objektumok címmel ajánlja egy új nagyváradi kiállítás anyagát Ujvárossy László, a tárlat kurátora. Kövek és emberek címmel közöl esszét Lakatos-Fleisz Katalin. Temetőben üldögéltem – a szívemben kíváncsiság a címe a Tandem rovat e heti anyagának, Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Balázs Lajos néprajzkutató. Szűcs László a kultúra rovatban a kolozsvári és temesvári folyóirat-találkozókról tudósít. Riportot is kínál a lapszám: Vajda György marosvásárhelyi újságíró Mon amour Paris / Az én Párizsom című írását és képeit. A 150 éve született Bánffy Miklós életét és életművét értékeli a Ketten egy páston rovatban Reményi József Tamás és Boka László. A kritika rovatban Láng Zsolt egy Ligeti-koncertet méltat, Simon Judit a debreceni Csokonai Színház újdonságát, a Cyber Cyranót ajánlja, míg Szakács Imre Véső Ágoston néma költészete címmel a nagybányai festő debreceni kiállításának megnyitóján elhangzott szövegét. Az Előhívás rovatban Kőrössi P. József Nekrologizálok. Egy címmel emlékezik. Az Újvárad 10. száma kapható a szokott újságárusoknál, könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Mit hoz a konyhára a párbeszéd?

Lapzártánk előtt, majd lapzártánk után, két alkalommal cserélnek véleményt és tapasztalatot – Kolozsváron augusztusban, Temesvárott pedig szeptemberben – az erdélyi, valamint partiumi magyar irodalmi, kulturális folyóiratok munkatársai, egyebek mellett az együttműködésük lehetséges formáiról. Kínálkozó téma bőven akad, a periodikák fenntartása, menedzselése, szerepe, egyáltalán olyan hétköznapiságok, mint eljuttatásuk az olvasóhoz. Tanulságos lehetne ezekben a kérdésekben meghallgatni egy, a velünk párhuzamos valóságban működő román folyóirat képviselőjét, továbbá, amire számítunk is, magyarországi kollégák tapasztalataira, jógyakorlataira.

Ami különösen aktuálissá teheti ezeket a beszélgetéseket, az maga a helyzet. Annak a veszélye, hogy a bukaresti kormány legalább részben a gyakorlatba ülteti azokat a költségcsökkentő terveket, amelyeknek elsősorban a kisebb kulturális műhelyek lehetnek a kárvallottjai, mint például az említett folyóiratok kiadói. Hasonlót, megyei szinten mi magunk is megtapasztalhattunk közel három esztendeje itt, Biharországban. Félő, hogy eljön az újabb tiltakozások, aláírásgyűjtések ideje.

Úgy gondoljuk, hogy a veszély mellett a lehetőségekről is érdemes beszélni. Például arról, hogy ma éppen ezek a folyóiratok lehetnek a romániai magyar nyomtatott sajtó legkreatívabb elemei, egyúttal kísérleti terepei. Hiszen tartalomban, tipográfiában, a műfajok változatossága tekintetében, a nyelvi igényesség és gazdagság szempontjából ezeknek a lapoknak egyaránt a minőséget és a korszerűséget kellene kínálniuk, új nemzedékeket bekapcsolva, kinevelve. Mindez közben igaz a folyóiratok önálló tartalmakat is kínáló online változataira. 

Ezeknek a műhelyeknek a kommunikációja, kölcsönhatása, szolidaritása aktuális, sürgető, s mindeközben természetes is kellene legyen. Lássuk, hoz-e valamit a konyhára a párbeszéd?

A szerk

MEGOSZTOM

Újvárad – szeptemberi lapajánló

Az Újvárad folyóirat szeptemberi számában prózát közöl Darvasi László, Tófalvi Zselyke és Somogyi Tibor, míg verset Friedl Viki, Varga Balázs, valamint a svéd-perzsa Athena Farrokhzad – utóbbi Sall László fordításában. A Galéria rovatban Novotny Tihamér művészeti író Ady József él! című anyaga az 1991-ben elnunyt festő pályaképét idézi fel.

A betontömb ellen címmel jegyzi a szám esszéjét Demény Péter, míg a Párbeszéd rovat szerzője Traian Stef, az adott szó erejéről szóló írásának címe: Kétség nem fér hozzá. A Tandem témája a rádiózás, Magyari Sára szerzőtársa Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa.

Egy, a Partiumi Keresztény Egyetemen szervezett nyári konferencia témájáról, az értelmiség fogalmának mindenkori kijelöléséről kérdezte a lap a két kezdeményezőt, Bíró Annamáriát és Boka Lászlót.

Üzenet túlélő ivadékainknak címmel Lovassy Cseh Tamás a nyári, kolozsvári filmfesztivál, a TIFF 54 órányi filmélményét sommázza. Molnár Judit Nyelvünk legújabb lakói címen a magyar nyelv idegen nyelvként való oktatásáról fogalmazta meg tapasztalatait. Mayer Ágota A kultúra költséges, de nem ezért harcolunk? című összeállításában a művelődési intézményeket célzó román kormányzati megtakarítási tervekről ír. Cseke Péter Tamás Otthontalan állapotok című írása a társadalom rovatban a hazai szociális ellátórendszer új alapokra helyezésének szükségességét illusztrálja.

A Kritika rovatban Szabó Eszter Don DeLillo Fehér zaj című könyvéről ír Hosszú éjszaka egy bekapcsolva hagyott televízió előtt címmel. Szombati Gille Tamás a 2021-es Béke Nobel-díjas fülöp-szigeteki újságírónő, Maria Ressa Így szállj szembe a diktátoroddal című kötetét elemzi, míg Beretvás Gábor az Oppenheimer című filmet, Christopher Nolan rendezését. Simon Judit közelmúltbéli kolozsvári, temesvári, szatmári, nagyváradi színházi élményeit összegezte. Az Előhívás sorozatban Visszamenekülő menekültek címmel Kőrössi P. József szabad asszociációit olvashatják, melyek egy kiállítás megnyitóján hangzottak el a budapesti Román Kulturális Intézetben. A lapszám vezércikkének témája az erdélyi, partiumi folyóiratok együttműködése, ennek lehetséges hozadékai. 

A szeptemberi Újvárad kapható a szokásos lapárusoknál, könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Megjelent a nyári Újvárad

Összevont nyári lapszámmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A július-augusztusi jelzésű számban Benedek Szabolcs, Csatlós Lóránt és Covaciu Norbert szépprózái mellett Katona Ágota, Andó Réka, Vasas Tamás, Szénási Miklós és Kukucska Szabols közöl verseket, az amerikai Harryette Mullen költeményeit pedig Gyukics Gábor fordításában olvashatják. A bűn és az árnyéka címmel publikál esszét Demény Péter. Fiatal művészeknek a sepsiszentgyörgyi Magmában nyílt kiállítását elemzi a Galéria rovatban Ungvári-Zrínyi Kata. Ingázni – úton lenni témában írt a Tandem sorozatban Annus Gábor és Magyari Sára. Mayer Ágota a mesterséges intelligenciáról ír (Hol leszünk mi, ha túlnő rajtunk az MI?), míg Cseke-Péter Tamás arról, hogy Rendelettel védené az Unió az európai sajtó függetlenségét. Simon Judit a fórumszínház mibenlétéről faggatta Tasnádi-Sáhy Péter rendezőt, az interjú címe: Mindenkinek joga van játszani. A Ketten egy páston közös témája az Átjárások, ezt a fogalmat közelíti meg irodalmi példákkal Boka László és idei szerzőtársa, Reményi József Tamás. A Kritika rovatban Kemenes Henriette mozgásszínházi produkciót (A velünk élő Schmürz), illetve egy installáció tárlatot (Akinek nem tiszta) méltat, Bozsódi-Nagy Orsolya egy minisorozatot (Mikor a balhé az élet értelme) ajánl, Fodor György Bíró Gyula verskötetét (Kitölteni a semmit), Ádámkó G. Réka pedig Fehér Imola és Simonfy József Kétlelkes négykezesét (Az én az mindig valami más) recenzálja, míg Farkas Jenő A titok természetrajza címmel E. Bártfai László A hallgatás alakzatai című könyvét méltatja. Az Előhívás rovatban Kőrössi P. József A címzett: Csipe Etelka című írása első világháborús, szerelmes üzeneteket tartalmazó tábori lapok történetét idézi fel. 

A 72 oldalas lapszám már kapható az Újváradot forgalmazó lapárusoknál és könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Kerekasztal-beszélgetés a kulturális sajtóról

Az erdélyi közművelődési sajtó jelenéről és jövőjéről tartanak nyilvános kerekasztal-beszélgetést a 14. Kolozsvári Magyar Napokon, augusztus 15-én, kedden 17 órától a Kolozsvár Társaság székhelyén, a Korunk stúdiógalériában (Str. Eremia Grigorescu nr. 50). Az erdélyi magyar közművelődési sajtó képviselőivel Benkő Levente, a Művelődés főszerkesztője beszélget. A kötetlen találkozó házigazdája Szabó Zsolt, a Kolozsvár Társaság elnöke.

Résztvevők: Zsidó Ferenc (Székelyföld), Vicsai Zsolt (Hepehupa), Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk), Szűcs László (Újvárad, MÚRE), Vida Gábor (Látó), Böszörményi Zoltán (Irodalmi Jelen), Dáné Tibor Kálmán és Szabó Zsolt (volt főszerkesztők, Művelődés), Lakatos-Fleisz Katalin (Sugárút).

A rendezvény társszervezői: Kolozsvár Társaság, Művelődés folyóirat, Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE).