Az Újvárad folyóirat idei 3. számának irodalom rovatában Kugler Viktor, Balázs Imre József és Csehy Zoltán verseit, Gyukics Gábor fordításában Denise Dee Sweet Ojibwe költeményét, továbbá Tankó Andrea és Csatlós Lóránt prózáját olvashatják. Két anyagot kínál a Galéria rovat: Dabóczi Géza ír Fényívás címmel Gagyi Botond festészetéről, míg Süli-Zakar Szabolcs Bagi Attila kiállításáról. Történelmi hősök címmel Lakatos Fleisz Katalin írt esszét Krúdy regények nemzeti sztereotípiáiról. Szakmai, munkahelyi újrakezdések címmel folytatódik Magyari Sára Re-Loaded sorozata, a társszerző ezúttal Nagy Emőke kompetenciafejlesztő tréner. A Ketten egy páston rovatban a 80 éve elhunyt Ligeti Ernőről Boka László és idei szerzőtársa, Filep Tamás Gusztáv értekezik. A társadalom rovatban Egy új világrend hajnalán címmel Forgács Áron publicisztikáját olvashatják. A debreceni Partium Házban Thalia és Téka Erdélyben című, Gálfalvi Ágnes, Simon Judit és Szűcs László részvételével zajlott februári pódiumbeszélgetés szerkesztett változatát olvashatják az erdélyi magyar színházakról és könyvkiadásról. Hegyi Réka a kritika rovatban méltatja a Kolozsvári Magyar Opera Jesus Christ Superstar című előadását, ehhez kapcsolódóan ír sajátos nemzedéki megközelítésből A fiatalok és az opera címmel Sipos Ákos. Mit tehetek azért, hogy ez másként legyen? címmel közöl Pásztor Rita értékelést Tankó Andrea visszhangos sikerű rövidpróza kötetéről. A Véletlenül írtam egy könyvet című magyar filmről Beretvás Gábor ír Anya a sztorikban lakik címmel. A lapszám vezércikkét Nyitni, érdeklődni, felfedezni címmel jegyzi a szerkesztőség. Az Újvárad kapható a szokásos könyv- és lapárusoknál, elérhető a Laptapir.hu oldalon, s előfizethető a holnap.ro könyváruházban.
Címke: újvárad
Újvárad: Műhely-szám ajánló
Februárban Műhely-számmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A megfigyelt: Nyiszli Miklós címmel Dr. Gáspárik Attila ír tanulmányt az Orvos voltam Auschwitzban című, a maga korában vitákat kiváltó kötet szerzőjéről, a romániai Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) archívumában felfedezett dokumentumok alapján. Valahol Közép-Európában címmel közöl a lap szemelvények Adriana Babeți A 20. századi közép-európai regény szótára című művéből Gálfalvi Ágnes fordításában. „Hiába akarunk mi jó iskolát, ha náluk otthon nincs áram” címmel Plainer Zsuzsa kulturáis antropológussal az egykori nagyváradi Cinka Panna romatelepről beszélget Szűcs László.
A Galéria rovat a Tanulni a természettől? – Botanika című, a debreceni MODEM-ben látható csoportos művészeti kiállítás anyagát kínálja. Színpadról a világ címmel Simon Judit a közelmúltban szervezett fesztiválok tapasztalatai alapján ír a romániai Magyar színházak kínálatáról. Az első budapesti Kontextus művészeti programba Én, aki a rendszeren kívül-belül vagyok címmel Juraszek Krisztina írása kínál betekintést.
A megeleveníthetetlen máshollét címmel Kovács Edward a 71 éve született Zudor János két, 1989-es első kötetében megjelent versét elemzi. A Dokumentum rovat a nagyváradi levéltárban nemrég előkerült, Tabéry Gézához fűződő anyagokat, egy verset és egy Juhász Gyulának küldött táviratot mutat be.
A lapszám kapható a lapárusoknál, könyvesboltokban, a laptapir.ro oldalon és a holnap.ro online könyváruházban.
Újvárad Műhely-est a Partium Házban
Debrecenben, a Partium Házban mutatjuk be frissen megjelent idei második lapszámunkat február 19-én, szerdán 18 órakor. Az Újvárad folyóirat idei második, Műhely számában megjelent írások kapcsán Simon Judit az erdélyi színházak, Gálfalvi Ágnes az erdélyi magyar könyvkiadás jelenéről beszél, a moderátor Szűcs László, a folyóirat főszerkesztője, aki a lapszámban megjelent további érdekes témákról is szól.
A lapszám tartalmából:
A megfigyelt: Nyiszli Miklós. Dr. Gáspárik Attila írása Dr. Nyiszli Miklósról, az Orvos voltam Auschwitzban című, a maga korában vitákat kiváltó kötet szerzőjéről, a romániai Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) irattárában felfedezett dokumentumok alapján.
Valahol Közép-Európában. Szemelvények Adriana Babeți A 20. századi közép-európai regény szótára című művéből Gálfalvi Ágnes fordításában.
„Hiába akarunk mi jó iskolát, ha náluk otthon nincs áram”. Beszélgetés Plainer Zsuzsa társadalomkutatóval az egykori nagyváradi Cinka Panna romatelepről.
Tanulni a természettől? – Botanika Csoportos kortársművészeti kiállítás a debreceni MODEM-ben a Galéria rovatban.
Színpadról a világ. Közelképekben az erdélyi magyar színjátszás, fesztivál-nézetekből. Simon Judit összeállítása.
Én, aki a rendszeren kívül-belül vagyok. Juraszek Krisztina írása az első budapesti Kontextus művészeti programról
A megeleveníthetetlen máshollét. Kovács Edward elemzése a 71 éve született Zudor János költészetéről két verse tükrében.
Lapok Tabéry Géza hagyatékából. A Dokumentum rovat az író két, a nagyváradi Állami Levéltárban nemrég felfedezett kéziratát mutatja be.
A rendezvényen a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti iskola diákjai lépnek fel.
Az est a szokásos, pohár bor melletti beszélgetéssel zárul.
Újvárad, 2025/1.
Ötödik éfvolyamának első számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. Prózaverset publikál a lapban André Ferenc (Százhúsz csikorgó télen át), Ecsedi Borbála, Demeter Arnold és Szente B. Levente verseket, míg prózákat Sarnyai Benedek. Hadd legyek címen közöl esszét Demény Péter. A Galéria rovatban Balla Tünde ajánlja a Gy. Szabó Béla hagyatékából válogatott váradi kiállítást (A képíró vallomása). Traian Ștef a költőtárs barátról, a múlt év őszén elhunyt Ioan Moldovanról ír a Dialog/Párbeszéd rovatban, utóbbi két kései versét Kemenes Henriette fordításában olvashatják. Re-Loaded címmel indított újrakezdésekre fókuszáló rovatot Magyari Sára, első szerzőtársa a temesvári Mészáros Ildikó. Oktatást másként! címmel vitaindítóként is kezelhető publicisztikát közöl Puskás Ágnes, míg ugyancsak a Társadalom rovatban Forgács Áron írásának címe: Egy befejezetlen államfőválasztás tanulságai. Gálfalvi Ágnes Zágrábi napló, kelt Marosvásárhelyen című írása a horvát főváros könyvvásárába kalauzol. Kemenes Henriette Kilátástalanságból született szövegek címmel készített interjút a tavaly sikeres debüt kötettel jelentkező Tankó Andreával. A kritika rovatban Nagy Stefánia Andrea A magány zenitpontjában címmel Ilma Rakusa: Magány pergő errel című kötetét elemzi; Simon Judit Kortárssá tett klasszikus – görbe tükörben címmel a nagyváradi Szigligeti Színház Gogol-előadását, A revizort értékeli; Beretvás Gábor pedig Nekünk kicsöngettek! címmel A Fekete pont című tavaly forgatott magyar filmről fogalmaz véleményt. A lapszám vezércikke Több mint papírsúly címmel a nyomtatott sajtó partiumi térvesztését fájlalja. Az Újvárad idei első száma viszont kapható a szokott lapárusoknál, könyvesboltokban, a holnap.ro oldalon és a laptapir.hu online lapárusnál.
Újvárad 6. – tartalomajánló
Júniusi számában az Újvárad folyóirat Bertalan Zsófia, Wirth Imre, Joldes Xénia, Szlopp Bernadette és Szélyes-Pál Dániel versei mellett Balogh Endre, Finta Viktória és Imre Eszter prózáit kínálja az olvasónak. A Galéria rovatban Eva Beresin képzőművész bécsi kiállításának munkáit méltatják az Albertina múzeumban szeptember közepéig látogatható tárlat kurátoirai. Milyen legyen a jövő (vár)megyei színháza? Ezt a címbeli kérdést, s a lehetséges válaszokat fogalmazza meg Tasnádi-Sáhy Péter esszéje. Az ötvenedik Tandemmel zárul Magyari Sára több éves tudománynépszerűsítő sorozata, a zárórészben a társszerző, Szűcs László a kulturális újságírás mibenlétéről értekezik. Gálfalvi Ágnes a Párbeszéd/Dialog rovatban a Vatra folyóirat hasonló Vecinetăți/Szomszédságok rovatát mutatja be, benne Kovács András Ferenc verseivel. Forgács Áron a társadalom rovatban Rémtörténetek kulturális díjakról címmel ír a kulturális rasszizmus jelenségéről. A Ketten egy páston rovatban Vallasek Júlia és Boka László Mesterséges intelligencia ma és holnap címmel kínál párhuzamos gondolatmenetet. A Kritika rovatban Vadadi Adrienn első, Emlékfestés című regényét elemzi Salamon Eszter Júlia, míg Richard Gadd Baby Reindeer című filmjét Bozsódi-Nagy Orsolya. Koós Csenge a temesvári színház Shakespeare-előadása, a Pericles bírálatával jelentkezik. Ötödik részénél tart Kőrössi P. József Nekrologizálok sorozata. A lapszám vezércikke Stand? Einstand! címmel a magyar kiadók és könyvek nélkül megtartott májusi nagyváradi könyvvásár apropóján a kulturális autonómia elfeledett fogalmát idézi fel. A lapszám kapható a megszokott újságárusoknál és könyvesboltokban.
Újvárad 3./2024
Harmadik idei számában az Újvárad folyóirat irodalmi rovata Terék Anna, Bánáti Hanna, Lajtos Nóra és Andó Réka versei mellett Lokodi Imre és Hilgert István prózáit közli, továbbá John Landy amerikai költő verseit Gyukics Gábor fordításában. Két debreceni tárlat anyagát kínálja a Galéria rovat: Zsikla Mónika kurátor A szín képe, a kép misztériuma címmel monokróm művek gyűjteményes kiállítását, míg Mravik Péter A tekintet hozzáférhetősége címmel Tar Sándor író debreceni lakásmúzeumi tárlatát méltatja.
Utazás Karinthy körül címmel Lovassy Cseh Tamás jegyzi a lapszám esszéjét, míg a Dialog/Párbeszéd rovatban Fazakas Márta fogalmazza meg impresszióit Mircea Cărtărescu író nagyváradi estjéről. Magyari Sára és Simon Szabolcs Tandem-szövegeinek közös témája: Kisebbségi lét – a mindennapokban. Kilenc szerző, kilenc tekintet címmel Szűcs László szólaltatta meg a Komplementer Kolozsvár című fotókiállítás néhány alkotóját. A Kultúra rovat az új szerkesztő, Gálfalvi Ágnes publicisztikáját kínálja Egy könyves ankét utógondozása címmel. Aki kiszolgáltatott, az a legkiszolgáltatottabb címmel értekezik Mayer Ágota a Társadalom rovatban. Ugyanott olvasható Irodalmi titkár a Securitate célkeresztjében címmel Nagy Mihály Zoltán és Plainer Zsuzsa beszélgetése Kelemen István dramaturg történetéről.A Kritika rovatban Kovács Edward méltatja Áfra János Omlás című kötetét (Csak az épül, ami omlik), Simon Judit a Szigligeti Színház Csárdáskirálynőjét (Körhintán a világ), Sall László egy göteborgi mohakiállítást (A lakosság élvezete), míg Beretvás Gábor az Ónody, a hatvanas évek császára című magyar filmet (Kísérlet egy koncepciós per megértésére). Negyedik részénél tart Kőrössi P. József Nekrologizálok sorozata az Előhívásban.
Újvárad 2024/2.
Februári számában az Újvárad folyóirat irodalom rovata Szenderák Bence, Bartha László Zsolt és Vasas Tamás versei mellett Bódis Kriszta, Csatlós Lóránt, Pámer Gábor és Szlopp Bernadette rövidprózáit kínálja az olvasónak.
A Galéria rovat Fábián Emőke munkáiból szemléz, a művésszel a rovatszerkesztő Szabó Anna Mária beszélgetett. A cserépdarabok megnevezése a címe Balázs Imre József esszéjének Kovács András Ferenc utolsó kötetéről. Nyelvi tájképekről szól Magyari Sára és Szoták Szilvia nyelvész páros írása a Tandem rovatban. Az ötven éve alakult gyergyószárhegyi alkotótelep tavalyi termését Nagy Miklós Kund gazdagon illusztrált összefoglaló írása méltatja.
Kőrössi P. József Nem múlik el. Eörsi címmel idézi meg a közel két évtizede elhunyt Eörsi István alakját, emlékét, halálát. A hazai sajtó világába kalauzol Cseke Péter Tamás írása, melynek címadó témája: Elszerencsejátékozta újságírói függetlenségét a Ringier Románia. A Ketten egy páston sorozatban 2024-ben a rovatindító Boka László partnere Vallasek Júlia, írásaik témájául a 100 éve alapított Erdélyi Szépmíves Céh szolgál. Szombati Gille Tamás portréinterjúja Egy dalang születése címmel Benczi Tekla nagyváradi bábszínészt mutatja be, aki egy éven át Jáva-szigetén tanulmányozza az indonéz árnyjáték sokévszázados művészetét. A kritika rovatban Gálfalvi Ágnes elemzi Egressy Zoltán Jolka harangja című új könyvét, Hegyi Réka a temesvári Csiky Gergely Színház 1978 című dokufikciókát, míg Létkérdések rózsaszínben címmel Bozsódi-Nagy Orsolya a Barbie című mozifilmet. Az Újvárad kapható a jobb könyvesboltokban, megrendelhető a kiadó elérhetőségein.
Újvárad, 2024/1.
Az Újvárad Műhely számában beszélgetést olvashatnak a december végén elhunyt Kovács András Ferenc költővel, a 2009 márciusi nagyváradi, Kőrössi P. József által vezetett Törzsasztal esten elhangzottak szerkesztett változatát. Ehhez kapcsolódik az ugyanakkor Kinde Annamária és Szűcs László által készített, Nem tudom, hogy hol kezdődik a vers című interjú KAF-fal. Kovács Edward tanulmánya egy tragikusan fiatalon elhunyt magyar költő, Simon Balázs életére és műveire hívja fel a figyelmet Az örök visszatéréstől a végességig címmel. Másfajta emlékezés indítja a lapszámot, a negyven éve elhallgattatott Ellenpontokról, az egyetlen romániai szamizdat lap történetéről és jelentőségéről, korabeli megítéléséről a témát kutató kolozsvári politológust, Kiss Ágnest faggatta Plainer Zsuzsa és Szűcs László. Irodalom és társadalom mellett zenei témákat publikál a lap, Veress Gyöngyvér csíkszeredai zongoratanárnő Liszt Ferencről szóló tanulmányai a komponistáról a korabeli sajtóban, erdélyi tanítványairól, valamint Liszt alakjáról a korabeli ikonográfia tükrében. Egy izgalmas esszédialógust is kínál a szám, Radics Viktória és Tamás Dénes szerelemről folytatott párbeszédét, amit az író-fotográfus Szöllősi Mátyás remek portrésorozata illusztrál.
Magyari Sára legújabb kötetének bemutatója Temesváron
A temesvári Start Tanácsadó és Továbbképző Iroda közös programja a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesülettel és a temesvári Bolyai János Szakkollégiummal a Tandem című könyv bemutatója. Szűcs László, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, költő, újságíró, az Újvárad folyóirat főszerkesztője beszélget Magyari Sárával, a kötet szerzőjével, valamint a temesvári szerzőtársakkal. Helyszín a Bolyai Szakkollégium konferenciaterme (Dragalina sgt. 9 sz.). Időpont: 2024. január 29., hétfő, 18,30.
Újvárad, december
Idei utolsó számával jelentkezik az Újvárad folyóirat, irodalmi rovatában George Szirtes, Szlukovényi Katalin, Ozsváth Zsuzsa, Ecsedi Borbála és Tamás Etelka verseivel, Baranyai László, Kőhegyi András prózáival, valamint Kerékgyártó István Skorpió című drámájának részletével. Magas látás címmel Demény Péter írta a lapszám esszéjét. A szám képzőművésze, Gerendi Anikó Metamorphosis ephemeralis című nagyváradi kiállítását Bordás Beáta írása méltatja. Folytatódik Magyari Sára sorozata, a Tandem, e havi társszerzője Pálfi József egyetemi tanár, közös témájuk: vallás és tudomány. A kor hangja: Emil Cioran és a szélsőjobboldali eszmeiség a múlt század 30-as éveiben címmel folytatódik Mayer Ágota előző számban kezdett tanulmánya, ugyanő közöl publicisztikát Holokauszt egy napra címmel az október 7-i izraeli támadás után történtekről. Utolsó jegyzetek címmel búcsúzik a Ketten egy páston rovatban Boka László a nemrég elhunyt Reményi Jószef Tamástól. A kritika rovatban Simon Judit és Mikola-Nyíri Emese írásai értékelik a debreceni színház Kolozsváron előadott Édes Anna című előadását. Molnár Flóra Fesztiválnapló a Kollokviumról címmel foglalja össze az év egyik legfontosabb színházi rendezvényén látottakat. A Hadik című magyar filmet Beretvás Gábor elemzi. Kőrössi P. József folytatja nekrológ-sorozatát az Előhívás rovatban. A lapszám vezércikke Falra hányt ízlésficam címmel olvasható. Az idei utolsó Újvárad már kapható a lapárusoknál, jobb könyvesboltokban.