MEGOSZTOM

E/2.

Az egyes szám második személytől
ingerült leszel. Nahát, egy tükör.
Ciccegés, legfeljebb szemforgatás,
semmi nagy, teátrális gesztus.
Nem ülsz fel a provokációnak.
Az egyes szám második személy
kiengedi visszatartott lélegzetét.
Szegény, olyan lelkesen tolakodó.

Az egyes szám második személy
nem úgy tart tükröt, mint egy álom,
megáll félúton a kezed,
nem úgy, mint egy önkéntelen
mosoly, egy város bevillanó képe,
ahol éltél, nem úgy tart tükröt, 
mint egy illat, hanem mint egy 
elsőéves pszichológushallgató.

Elsőéves pszichológushallgatót
látsz a tükörben, azt hazudja, 
te vagy az, téged mutat a tükör,
téged szembesít magaddal,
vá-vá-vá-változtasd meg élted,
de hát hányszor és hányféleképp
hallottad már ezt a mondatot!

Ezt a mondatot suttogja minden,
változtasd meg, változtasd meg,
visszasúgod, félig viccből,
változtass meg, változtass meg,
mikor hazafelé botorkálsz,
vagy fekvőtámaszokat nyomsz
a frissen porszívózott szőnyegen.
Az egyes szám második személy
meg beállít, szó szerint, egy tükörrel!

Elsőéves pszichológushallgatót
látsz a tükörben, nem magadat,
és milyen nagyvonalú lennél,
mennyire eltekintenél te ettől,
ha nem most kezdted volna el,
történetesen, a pszichológia szakot!

Milyen könnyű lenne elviselni
az egyes szám második személyt,
ha az igazságot mutatná,
mutatná bár legsötétebb álmod,
régi boldogságod,
és gondolj most nyugodtan 
egészen konkrét dolgokra!

De az egyes szám második személy
tükre hazugságot állít.
Elsőéves pszichológushallgatót
hazudik oda, ahol van már egy
elsőéves pszichológushallgató,
könnyű lenne elviselni mégis,
ha nem lenne mindez fordítva
is igaz, és most ne gondolj
egyes szám második személyt!

MEGOSZTOM

Megjelent az Újvárad júliusi száma

Az ötödik számával jelentkező folyóirat címlapján Urszinyi Mária festő- és grafikusművész képe látható, munkásságát a Művészet rovatban Dr. Kányádi Iréne méltatja. Verssel, prózával jelentkezik Vass Norbert, Káli István, Nagy Zalán, Sztaskó Richard, Purosz Leonidasz, Csontos Márta, Oláh Péter, Márton Ágnes, Nyirán Ferenc, drámatöredékkel Mikola Emese. A Dialog/Párbeszéd rovatban Mihai Buzea A Közeledés Elmélete című írását olvashatják Pengő Zoltán fordításában. Ismét esszével jelentkezik Lakatos-Fleisz Katalin (A ház és a csipkebokor). Mindenki nyelvészkedik… címmel a Tandem rovatban Magyari Sára és szerzőtársa, Minya Károly közelít meg egy témát két szemszögből. Forgács Áron írása aktuális dilemmát jár körbe a Társadalom rovatban: Térdepelni vagy nem térdepelni, ez itt a kérdés. A Kultúra rovatban Csináld a dolgot és lesz hozzá erőd címmel Biró Árpád Levente készített interjút Horváth Benjaminnal a Fiatal Drámaírók Házáról. Rusu Szidónia szociológus esszéjének címe: Unplugged – kultúra a digitalizáció korában. Óltársaim, énekeljetek! a címe Simon Judit írásának a kolozsvári Állatfarm-premierről. Hegyi Réka anyaga ugyancsak a Kritika rovatban egy szelet bábszínháztörténetet kínál, Botár Edit világát. György Alida új könyvét (Hármasszabály) Codău Annamária elemzi, míg Darius Marder A metál csendje című filmjét Bozsódi-Nagy Orsolya ajánlja. Másodízben jelentkezik a Kortárs klasszikusaink rovat, ezúttal Balázs Imre József előadásának szerkesztett változatát olvashatják Hervay Gizella költőről (Élő hagyománnyá tudott válni). Az Előhívásban Kőrössi P. József a 90-es évekbe kalauzol, azt az epizódot idézi fel, amikor Göncz Árpád államfőként könyvet árult egy pesti aluljáróban.

Az Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvüzletekben, az Írók Boltjában, budapesti, debreceni és nagyváradi hírlapárusoknál, továbbá elérhető az online előfizetők számára is.