Itt a kéz, s nem…/ gift of taking?

kezet nyújtok ki a franc tudja mi a cél evvel adni venni nyugtatni izgatni engem ne kérdezz kezet nyújtok s a gesztus elég kell legyen ilyet nem tettem soha s minden további ilyes gesztus attól függ miként értelmezed most e nóvumot nézd annyira vagyok önzetlen mint még soha én úgy érzem most vagyok a leggyengébb nyitottan-legfurcsább és a legnagyobb buta-altruizmus húskolosszus: kezet nyújtok feléd ha épp te vagy ott és ez nem az én kezem… have You ever been served with a weight so gener-ous that according to the acceptance You should be totally flattened have You been loved with not the feelings of one but those of entire herds or did You experienced the shortening humanish yearns of a once self-con-sciously tall and mighty God? well You have it and You might have noth-ing of all that’s a killer given of me or a healer-toll of a malaise kind of me

És ne alkoss faragott képeket / don’t imagine the imaginary

nem féltünk eleget mikor elképzeltük egymást? én hal voltam valami alkalmi vizekben nem éreztem otthon így jól sem magam te halásztál éppen de nem ilyen vízidegen halra vártál na mindegy lettem aztán valami kő az elitista kövek között és a habarcs kivetett magából a többiek elmozdítottak kihulltam te meg ha nem is várat de ház-várat akartál magadnak s nem használtad újra-újra az árokban heverő engem / nem féltem eleget mikor élő akartam lenni mikor halott de építőelem csak mert elképzeltem hogyan képzeled? te hogy képzeled hogy állsz ezzel? nem elég ebből? the dramatics of imagining lies within…You being someone’s life That One be-ing Yours possibly… it’s like a dream without the soothing effect of resting peacefully it is like a dream with a streak of luck and nightmare equally partly true part lies and a god dose of tertium non datur that is still given

Szerelemprojekció / get go to a fals start

hagytam hogy elhitesd idomítalak bár igyekszem vigyázni magamra egyre inkább hittem ismerlek rá tudlak venni immár hogy tüzes karikákon ugorj át hogy létrákon és kötélen balanszírozó székeken érezd otthon ha egy életpillanat-előadás kedvéért is otthonosan magad idomítalak és én is idomulok hozzád már nem használok annyi ostort kerítést és ketrecet már nem kell közénk annyi biztos lehet alapján dolgozunk s eljutunk mindjárt az egyenlő bizalomig szerelem… szerelmem s akkor haraptál… egyszer kellet csak először és utoljára akkor egy pillanatra úgy láttam és hallottam és éreztem és éltem mint még soha mint azután a harapás után már soha… the thing with tamed nature is that You make Yourself believe in You comfort Yourself in a credo that might provide large amounts of false fortitudes too healthy dosages of security only to be taken down while looking upwards romantically to the lucky stars of a lucky sky to be stricken down when One moral starts / dares to feel almighty

Akkugerjedelem / acting and enacting light

nem hiszi hogy valaha szerelmes volt azaz a nagy könyv szerint szeretett tudod koraifjonti későnérő hévvel istennőt teremtve magának előbb ideából majd saját kezének formázásából előbb eszméből majd testből is nem hiszi hogy a tengervízből alkotás ebben a témában sokra viszi a tűzzel a só-nedvességet sistergető lángokkal való kreátorkodás segíti valójában semmit sem hitt és mivel vénülés miatt immáron majd-teljesen lezárva nem is fog… nem volt az soha nem olyan most sem dehogy máglya még csak tábortűz vagy gyertyaláng se csak egy elemlámpa mely régi akkugyomrát pislákolón elrontotta s az újat az istennek az istentől az istenért sem találja… will I ever dethrone a filing only to be able to reinstate it with a do so conquering wit did I ever retract from love only to see it properly as art-lovers and versed connaisseurs act should I have my own light to observe You noticing me… should You have my forever missing bright lux-animus for You my absence of dark to be found?

Volt-acél / stil-steel

nem akart páncél lenni se hajó védelmi bőre sem tank acélöle nem vágyott már vissza a bíbor kavargásba mikor kisdedként öntődeoviba járt se a lőfegyverré préselő iskolába de nem kívánta már a injekciós tű mentő kórku-tatását se ilyen fakeresztbe beleerőltetett és bennfelejtett régmúlttal nem rendelkezett egyetlen fémkollégája se ilyes tagadni való volttal és nemkívánt jövőkkel… and a knife came along – it obsessively and stupidly per-severed in coming – with a seemingly proper demand of cutting servitude towards every possible bread to be politely and consesually slain in the world and it was ever-rejected due to its dark steel-past of once being a nail in a prodigal cross… the handle and cutting edge of the blade did realy-ly dreamt of being long forgotten and forgiven for their biblico-political side

Toronyológia / towering-knowledge / La jupe en brique

mi szebb annál mint amikor géppuskát szerelnek a harangtoronyba ahonnan amúgy is qrvarég elvitték már eleink a harangokat ágyúalapanyagnak mi szebb mint amikor a cső mentén eltekintve látod az egyes kettes valahá-nyas virágokat a vakondtúrást lepottyantó tehenet a lovat lovász nélkül csak úgy szabadon egy punkfrizurás szabad csikóval mi passzol jobban egy templomtoronyhoz mint a fegyverolaj szaga mi elfedi éppen de csak éppen hogy elfedi istent az illatát… a felvittet a hazavittet a zofort-mostanit a tied s mi lehet megkapóbb mint a tudat: ez a torony az első sorozattól az éppen meg-talált új öntudatára ébred s majd ha minden kincstári parancsot teljesített régi harangjáért szalad?… he once found refuge in a tower and the towering bricks told him a story of how once or twice upon a time there was a god that put sandbags on the parapets and leaned on a gun to shower the world with leady-believe machine gun belts of prayers and he was the same who had enough of the irony-small talk and called back the bells gone to fight and also gone to Rome because they’re so much more serious in what they fire for whomever the bells might toll / Quoi de plus beau que de monter une mitrail-leuse dans un clocher dont on a depuis longtemps enlevé les cloches pour en faire des canons quoi de plus beau que de voir en dehors du fusil les fleurs les vaches balançantes le cheval sans cavalier libre avec un poulain-punk quoi de plus beau que l’odeur de l’huile de fusil qui couvre l’odeur de dieu… peut-être seulement si dieu lui-même se penche sur la mitrailleuse et que cette tour s’éveille à sa nouvelle-vieille conscience dès la première série des coups et qu’elle court –  ramassant sa jupe en brique – pour ses nouvelles cloches?

Csak egyszer ne jönne össze! / Let’s forget about it, for once! / Question censée

Nem tudható meddig fogunk megélni a már meglévő és zömmel nagyon régi halottainkból elvtársak elvtársnők barátaim mennyi ideig elégszünk meg a történelmi értékű és léptékű híreseinkkel akikről mert ez aktuálisan állan-dóan és örök-zofortban zavar sikerült valahogy levakarnunk a zsidó cigány homoerotikon emigráns imigráns nemzetárulóan máshol boldoguló ésatöb-bi cimkét hogy maradjanak amennyire csak lehet zömmel tisztára fertőt-lenített maximum bocsánatosan eltévelyedett szittyának nem tudni mikor következik be az a herékbe méhbe markoló érzés az az előbb meggörnyesztő majd fájdalomhiánynak betudható felszabadító érzés hogy közben is voltak / vannak tán nagyjaink csak hát nekünk nem volt / nincs szemünk fülünk agyunk és egyéni-kollektív bátorságunk a meg- vagy elismerésükhöz… We only know the steam engine, but so did Whitman more than a hundred and fifty years ago and we’d still crave this all too familiar roaring gadget to take us back to the moon and stars again or we would like to be taken by it really doesn’t matter ‘cause we have a hunch about how our come to reality-dreams already travel by spaceships and we still fret our dreams to be lent and the past to be let and only live by the almighty to feet-crawling idea(l)s instead of trying to be potentially set to life by speed of light. / On ne sait pas combien de temps nous survivrons grâce à nos morts existants et pour la plupart trop

vieux combien de temps nous aurons assez des nombreuses célébrités histo-riques de qui nous avons réussi à arracher l’étiquette de traître / juif / gitan / homoérotique / émigrant / ailleurs heureux et ainsi de rester des huns ma-joritairement aseptisés…pourrons-nous savoir quand viendra le sentiment libérateur qui nous attrape par les couilless que nous avions des héros ent-re-temps mais que nous n’avions pas encore des yeux de juifs des oreilles de gitans des cerveaux d’homos ailleurs heureux et le courage individuel-collec-tif des émigrants qui immigrent pour les reconnaître pour nous reconnaître?

Csak szóltam / just saying / Garde à Nous (il ne s’agit pas de Carmen)

Kivel osztod meg a gondolataid angyalom velem? Én már megvagyok neked mindenben vagy majd-mindenben egyezünk bizony ismerlek ahogy anyám nem ismertem bizonyisten mintha a sosem rendelkezésemre álló időt rántanám vissza kettős közös testünkre-lelkünkre hogy kicsit még kitartson kissé még eltartson minket engem téged de kivel osztod meg írásod angyalom velem? Biztos hogy csak én olvasom s nem adom leírott életed értéked holmi olvasó cenzor-halál kezébe idézzen húzzon belőle játsszon kreátort… játékkal felelőtlen lumpensséggel irtson-ártson biztos hogy adod nekem magad így is hogy árulható lehetsz s elárulható? It only takes some goodwill to be evil there’s no margin of error that is no boundary or red line to cross no mis-takes just the deed indeed to be in full or missed just misspells in the report that goes flying to one’s readers and goes totally amiss. You’re sure honey? Is there anyting to write about any of Your things like life and death thoughts-in-wish and You might even be tough in wish and love of all issues to come but above all: is there an intimacy to an incarcerable future if You’re charging me with Your engraved future seemingly taking action? Be careful dearest I might take charge and with treason to be charged! / Il suffit d’un peu de bon-ne volonté pour être mauvais il n’y a pas de marge d’erreur pas de limite ou de ligne rouge à franchir pas d’erreur juste l’acte à ne pas faire ou à manquer juste des fautes d’orthographe dans le rapport-de-Vous qui va et vient. Tu est sûre chérie? Y a-t-il quelque chose à écrire à propos de ce qui est Toi comme la vie et la mort l’amour et la haine le feu et la glace tes problèmes qui vont et viennent mais surtout: y a-t-il une intimité dans l’avenir incarcérable si Tu me charges de ton avenir gravé et pourtant semblant-agir? Garde-toi ma belle que je pourrais m’accuser et être accusé de trahison!

És mégis / and yet / Et pourtant?

És a szülők feltételezett előjoga megcsinálni vagy kicsinálni a gyerekeket a ve-zetők principátusa alapból a vezetettek vezetése vagy megvezetése az istené hogy nagy vagy kicsi i-vel írassa le magát a hívőkkel vagy non-bilíverekkel s közben akad egy-egy nagyárnyékú kisember ki átüt apja szűkhomlokú ácsságán ki fáraók majd provincia-prokurátorok parancsain megtalálja a mindig is meglévő porta decumanát s akad mindig egynémely új isten ki nem az i-kkel foglalkozik s így jobb lészen a PR-ja mert akár becézni is engedi magát… and thus I never had a problem with the witty concealment of stupidity it is after all a non-aggressive invasion of some sort of thinking which can be a prety-ty but rara avis nowadays but I deeply depreciated the thoroughness of the narrow tracks that can regardless piggyback a wanton steaming stupidity of rulers to be ruled parentless parenting parented by ungodly transcenders… it is not the train to be blamed nor the engine or the abovementioned tracks it is the mentaly windowdressed passengers that I resent / Il a une religion la prérogative présumée des parents de faire ou de défaire les enfants le privilè-ge des dirigeants de diriger ou tromper les dirigés la loi morale de dieu de se faire signer d’un grand ou d’un petit i avec les croyants ou les non-croyants…et pourtant il y a parfois un petit homme d’un grand ombre qui surpasse le monde de son père charpentier qui trouve son éternelle porta decumana sur les portes-ordres des pharaons des procurateurs provinciaux et il y a toujours un nouveau dieu qui ne s’embarrasse des grands ou petits i et qui ainsi a de meilleures relations publiques parce qu’il se laisse appeler par leurs surnoms. Dans un autre ordre d’idées…ce n’est pas le train qui est à blâmer ni la lo-comotive ni les voies trop-ferrées mentionnées ci-dessus mais les passagers mentalement indulgents au-delà-désemparés que je déteste.

Gyerekség / kid’s stuff / Affaires d’enfants

Nem egy hétéves gyermeknek kellene nyugtatgatnia frissen megvert szülőjét értsd ez alatt simogatni az anyai hátat anyával lenni rajta csüngeni mint egy játékbabányi egyszemélyes őrző-védő szolgálat nem a még halhatatlan fiatal kellene pillanatnyi és elfogadhatatlanul felajánlott helyettes halállal megváltsa a mindenhatóságában megbukott félisten szülőt nem neki kellene kenyérnek és víznek lennie az egy életből egy életre kiéheztetett felnőttnek nem és nem de itt a nemek közti különbségek lassan és teljesen eltűnnek pördül egyet-kettőt a bolygó a tagadások mindenek lesznek és rosszul rögzített  mindenként űrbe repülnek-tűnnek vissza semmi sem hull a semmik hullanak mint annál nehezebb igenek… with the first battered parent the prime-child to be seen as a thin-veiled human protective-layer to struggle to shrug to shi-eld-guardingly win another day for a parent who has none I really got on the phone with God to report the malfesance that has been done and done again since the beginning of time a time of infants shipwrecked for the sail-sakes the hull-integrity of their parents I got on that phone and rang in vain ‘cause suppossingly there is non higher to correct but the call-in-disdain had no answer cause there is no-one below either for that / Un enfant de sept ans n’a besoin d’apaiser son parent nouvellement battu en caressant le dos de sa mère s’accrocheant á d’elle comme une poupée garde du corps sérieuse et soudainement devenue adulte non l’enfant encore éternel ne peut pas offrir à sa mère (demi-dieu déchu) sa mort-substitut ne devrait pas être le pain- et l’eau-vivante de l’adulte privé de vie toute sa vie non…mais ici les différences entre les „nons” disparaisse complètement avec chaque tournure de la Pla-néte les Riens deviennent Toutes et mal fixées chacune s’envole vers l’espa-ce les Negations ne retombe presque jamais et pourtant si elles quelquefois commencent à tomber et rentre dans l’atmosphere elles finissent comme les plus pesantes Ouis jamais.