Négy pályamű érkezett Sall László pályafelújítás című irodalmi pályázati felhívására, amit az Újvárad online felületén hirdettünk meg.
A cél az volt, hogy emlékezzünk a holokauszt nemzetközi emléknapjára. Mivel 80 évvel ezelőtt szabadult fel az Auschwitz-Birkenau haláltábor, első díjnak a kezdeményező 80 eurót ajánlott fel. Mindez január 27-én történt, ezért második díjnak (hogy Sall László belső számmisztikája is örüljön) 27 eurót ajánlott fel.
Felhívásának szándéka, pontosabban célja az is volt, hogy a magánszférát nemcsak az alkotók, de a fogyasztók oldaláról is megszólítsa. Ennek eredményeként egy volt nagyváradi magánember és két volt magyarországi magánember is felajánlott fejenként 27 eurót.
A kezdeményező döntése értelmében nem oszt ki első díjat, hanem a négy pályázó egyaránt 27 euró pályadíjban részesül.
Az alábbiakban a pályázatra beérkezett verseket olvashatják.
Király Gábor
Kesergő
Hej cigányok, hej cigányok,
füstös képű, füstbe mentek,
ráncos vének, fiúk, lányok
villámszemű aprószentek!
Ezer évek vándorlása,
dalteremtő kóborlások,
visz a vonat, húz a mázsa,
hej cigányok, hej cigányok!
Nincs emléke, látomása
hályog vonta vén szememnek,
hogy kérték a Madonnát a
füstös képű, füstbe mentek.
Érthetetlen, szívdermesztő,
égre síró füsthullámok,
dalt felejtő, táncot vesztő
ráncos vének, fiúk, lányok.
Száraz szívünk behegedett,
még csak emlékké se lettek,
ördögöknek odavetett,
villámszemű aprószentek.
Majoros Enikő
Nem lehet!
Nem maradt több lepel, takaró, kendő,
közszemlére került mindaz, ami rettentő.
A gonosz ismét világünnepet tartott,
embertelen nyelveken szónokolt az átok.
A rossz lélegzete ki-be áramlott,
rettegésben tartotta a fél világot.
Az egyik fele remegett, bújt, haldoklott,
a másik fele a hatalom nevében őrt állott.
Őrt áll ott a rossz, a gonosz, az ideológia,
ahol az egész, a részletek monológja.
Részlet kérdés lett az ember, mint fajta,
ember ült törvényt, mert ő így akarta…
A jók, a jobbak, a legjobbak tivornyája,
az utolsó „élni-akarok”, belső akkordjára.
Néma csendet követelne az emlékezet,
mert képtelenség elmondani mindazt:
amit nem lehet!
Rencsik Réka
És azután
Sose gondoltam volna, hogy valaha ilyet láthatok,
elröppenő idő és üresen maradó bádogdobozok
Ma és azután belenézek újra
harmathangú sikítás visszhangzó magányok átka.
Koszosan ránk zuhanó tákolt falak
eltaposott doboz és ezentúl örökké harangoznak
Megkötözték az időt, beleköltöztek bánatok
sose gondoltam volna, hogy valaha ilyet láthatok.
Zsigmond Gergő
Pályafelújítás
Pénz alá temetett völgyek,
Fiúk és Lányok,
Urak és Hölgyek,
Hátunkra épült a világ – fájdalom
Nyakékként ékesen csillog,
De bűbája átkos szánalom.
Bősz, öles léptekkel
Terülünk utcákon,
Figyelmünk ködös fátyla mögül
Kikandikál kutató tekintet,
Közömbös létünkből édes ernyedésbe lépünk
S ez is szebb, mint a súlyos sorsú élet.
Rekedtes hangból olykor
Öreg szívünk felcseng
Van, hogy éles, mélyenszántó szó szól
Kinek gazdája dicső lélek,
De lelke nem más, mint az enyém, tied,
S tartalma hallatán fordulj délnek,
Egyenest a napfény tűző sugarába
Ő, ő a válaszadója mindennek.
E Földön békét nem találtok
Csak pusztulást és fegyelmet.
Ha végleg végeztél a vakon követéssel
Keresd fel rég elfeledt szellemed.
Bizony párját ő megtalálja
Csak mondd neki: vezess.
Új utakat mutat majd,
Soha nem látott tájakat
Kerteket, virágzó tavaszi kerteket,
Hol magasba csapva ég ősi láng,
Hol sokan jártak már,
A tüzet szorgosan életben tartva,
Várnak ránk.
Utunkat egyetlen akadály állja:
Véres szájú, mosollyal, bájjal
Kedvesen kér, ellenkezés következtében rombol,
Szörnyű robajjal gázol és tombol.
De tűrni többet nem! Vegyen
Más irányt a pálya. Legyen
Az új út a rom helyett,
Rajta a farkas egy lépést se tehet.
Jól bejárták már az ismert ösvényt,
Jól kizsebelték, ha arra járt, a szegényt.
Arra menj, merre sorsod diktál, nem más.
Ne óvakodj hát, ez csak pályafelújítás.
Korhatár: 18 év.”