MEGOSZTOM

A kultúra hálójában

Helyenként szórakoztató eredményekkel járó felmérés készült 2022-ben Romániában a kultúrafogyasztás természetéről és hatásairól. A legfontosabb következtetés, hogy a kultúra rendszeres fogyasztása erősíti a toleranciát, az ország lakosságának nagyobb – feltehetően kevésbé elkötelezetten kultúrafogyasztó – részére a másokkal szembeni bizalmatlanság kultúrája a jellemző. A kijelentés első részét úgy is meg tudjuk közelíteni, hogy nem feltétlenül a kulturális értékek mértéktelen fogyasztásától lesz valaki toleránsabb azokkal, akik más etnikumhoz tartoznak, más vallásúak, netán a többségétől eltérő a szexuális érdeklődésük. Hanem az eleve nyitottabb, toleránsabb, így szocializálódott polgár az, aki mennyiségben és minőségben is aktívabb kultúrafogyasztó. (Ami az eredmények szórakoztató jellegét illeti, ide sorolnánk az adatot, mely szerint a férfiak és a nők közötti egyenlőség támogatói az átlagosnál gyakrabban keresnek fel műemlékeket.)

Amire csak közvetett módon utal a felmérés, az arra vonatkozik, hogy milyen további rétegződésekkel jár a populáris vagy a magaskultúra fogyasztása közötti különbség. Mert ugye könyv és könyv, film és film, zene és zene között szédítő értékkülönbségek lehetnek, ezért a fogyasztás és a demokratikus értékek iránti elköteleződés közötti összefüggések sem egyértelműek. Az például, hogy az LMBTQ+ közösség elfogadottsága magasabb azok körében, akik többnyire elektronikus könyveket olvasnak, inkább nemzedéki, mintsem szemléletbeli eltérésre utal. Kevésbé szívderítő, hogy az összes válaszadó közel fele nem bízik az övétől eltérő etnikumúakban. Sajnos a valóság bonyolultabb ennél, a nemzeti, vallási intolerancia élharcosai között számos „kultúrember” vitézkedik, etnikai határon innen és túl. Ami, tudjuk, messze nem jelenti azt, hogy a semmiféle közösségi kulturális tevékenység (könyvtár, színház, múzeum stb.) iránt sem érdeklődő masszív többséget ne tudnák nap mint nap károsan befolyásolni a kulturális intolerancia olyan közvetítő eszközei, mint a tévé képernyője vagy a közösségi háló.

A szerk.

A boríróképen Cy Twombly Untitled (1954) c. munkája látható.

MEGOSZTOM

Megjelent az Újvárad novemberi lapszáma

Megjelent az Újvárad folyóirat harmadik évfolyamának novemberi száma. A lapszám vezércikke A kultúra hálójában címmel a kultúrafogyasztás természetéről szól. Verset publikál André Ferenc, Sall László, Oláh András, Cseh Katalin és Le Julianna Phuonglinh, míg prózával Antal Balázs és Szabó Eszter jelentkezik. A lapszám képzőművészével, Bodoni Zsolt festőművésszel Szabó Anna-Mária készített interjút Wyeht, Perszeusz és a Gorgó címmel. Halottjaink címmel jegyzi a szám esszéjét Mikola-Nyíri Emese. A Dialog/Párbeszéd rovatban Kemenes Henriette Az irodalom mint védett terület címmel tudósít a Temesvári Nemzetközi Irodalmi Fesztiválról. Nagyon kisebbségi nyelvhasználat a címe és a témája a Tandem rovat új anyagának, Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Máté Réka beregszászi nyelvész. Őszi ragyogás Borospatakán címmel Nagy Miklós Kund írt riportot a Gyimesi Skanzenben kiállítással zárult művésztelepről. Tasnádi-Sáhy Péter Helyünk a világ nyíló tereiben címmel a kolozsvári Transeuropa Fesztivál rendezvényei közül csemegézik. A társadalom rovatban „Ausztria már ki sem tud lépni a vétó logikájából” címmel Cseke Péter Tamás készített interjút Winkler Gyula európai parlamenti képviselővel a schengeni csatlakozás esélyeiről. Ugyancsak a társadalom rovatban Mayer Ágota esszéjének első részét olvashatják A kor hangja: Emil Cioran és a szélsőjobboldali eszmeiség a 30-as években címmel. Simon Judit Nemzedékek randevúja A padláson című írása méltatja a nagyváradi színház legújabb előadását. Reisz Gábor Magyarázat mindenre című játékfilmjét Beretvás Gábor Nehezen elviselhető örökségünk címmel értékeli, míg Közelképben a színész címmel olvasható recenzió Gáspárik Attila A tehetség gátjai című új könyvéről. Folytatódik az Előhívás rovat, melyben Kőrössi P. József újabb, számára fontos emberek emlékét idézi fel nekrológ sorozatában.

Az Újvárad 11. száma már kapható a jobb könyvesboltokban, lapárusoknál.

MEGOSZTOM

Könyvmaraton tényirodalomtól szépirodalomig

Egy kizárólag online közvetített, majd egy hibrid próbálkozás után október elején végre a megszokott módon, közönség előtt szerveztük meg az első poszt-Covid Nagyváradi Könyvmaratont. A tizenharmadikat. Akár kiadónk, a Holnap Könyvek koncepciójaként is tekinthetünk az idei találkozó tömör felcímkézésére: tényirodalomtól szépirodalomig. Hiszen e két fogalom köré építkezve sikerült olyan könyveket megmutatnunk, illetve beszélgetni róluk, amelyek között nem nehéz a kapcsolódási pontokat felfedezni. S ugyan a maratonon bemutatott kötetek témáért és tényekért egyaránt a közelmúlt felé nyúlnak vissza, nem kérdéses aktualitásuk. Ahogy Kiss Ágnesnek a romániai cenzúra működéséről készült munkája részben azokat az időket tárgyalja, amelyben Visky András Kitelepítése játszódik, vagy Hilgert István Váradi története, úgy Hervay Gizella költői pályája is ebben a korban indult – a Lector kiadó az életmű előtt tisztelgő, azzal párbeszédet folytató mai szerzők anyagaiból válogató antológiát hozta el a Léda-házba.

Ugyanígy a közelmúlt és a jelen kényelmetlen társadalmi és politikai kérdéseit boncolgatja Orlando Balaș magyar nyelven most kiadott drámakötete. S máig ható következményei vannak a forradalom utáni hónapok helyi és országos történéseinek, amelyek jobb megismerését célozza Nagy Béla memoár-sorozatának újabb darabja. Mindezek mellett a fiatalok megmutatkozása tette teljessé a könyves hétvégét, a friss Kinde Annamária-díjas költő, tipográfus Gagyi Judit Eszter bemutatkozása, illetve az idei Tabéry-novellapályázatot megnyerő székelyföldi Tankó Andrea jelenléte. 

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022/11

Az Újvárad folyóirat novemberi számának Irodalom rovata Sárközi Mátyás, Patak Márta, Irlanda Kristóf prózái mellett Sárkány Tímea, Láng Orsolya, Cseh Katalin és Endrey-Nagy Ágoston verseit kínálja. Látvány a retinán címmel Demény Péter esszéje George Topîrceanu költészetével foglalkozik. Az Élesdi művésztelep legújabb alkotásaiból októberben nyílt kiállítást Zuh Deodáth méltatja a Galéria rovatban. Múzeumpedagógia – divat és lehetőség között címmel közelíti meg a témát a Tandemben Czégé Réka és a rovatgazda Magyari Sára. A Média rovat Cseke Péter Tamás (Közpénzen vásárolt jóindulat) és Mayer Ágota (A cserben hagyott újságolvasó) publicisztikáit kínálja. Köllő Kata Új formát vagy rég(ebb)it, csak érvényesen címmel foglalja össze a székelyudvarhelyi színházi találkozón szerzett tapasztalatait. A Kultúra rovatban hat női szemszögből (Kányádi Iréne, Veres Ottília, Fazakas Márta, Borbély Julianna, Horváth Gizella és Kemenes Henriette) közelíti meg a lap az idei Velencei biennálé kínálatát. Boka László és Papp Sándor Zsigmond a Ketten egy páston rovatban a 90 éve született, és 20 éve elhunyt Bálint Tibor életművét idézi meg. Imre Zoltán A bajvívás kultúrtörténetébe kínál betekintést. A Kritika rovatban Simon Judit Pozsgai Zsolt román nyelvű bemutatóját értékeli (Liselotte az új váradi stúdióban), Bozsódi Nagy Orsolya A gyűrűk ura – A hatalom gyűrűi című filmet elemzi, míg Szűcs László Háború és béke kontrasztja Kárpátaljáról címmel ukrajnai művészek fotótárlatát méltatja. Az Előhívásban Kőrössi P. József katonaélményeit idézi fel. A lapszám vezércikke Tényirodalomtól szépirodalomig címmel a Könyvmaraton tapasztalatait foglalja össze. A friss Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, az Írók Boltjában, illetve megvásárolható a Holnap.ro és a Laptapír.hu oldalon.

MEGOSZTOM

Újvárad 2021/9. november

Címlapján Léstyán Csaba Apollo című grafikájával jelent meg az Újvárad folyóirat 9., novemberi száma. A Galéria rovatban Hosszú Zoltán szobrászművész mutatja be az I. Erdélyi Képzőművészeti Seregszemle Sepsiszentgyörgyön kiállított anyagát.

Az Irodalom rovat Fehér Imola, Cselényi Béla, Berka Attila és Vincze Bence verseit, valamint Juhász Zsuzsanna és Lokodi Imre prózáját közli. Esszét Horváth Gizellától olvashatnak egy norvég művész bécsi kiállításról Csomagolópapír a vitrinben címmel. Traian Ștef Ostoba megvetés című írását kínálja a Párbeszéd/Dialog rovat. A Tandemben Magyari Sára szerzőtársa Szilágyi Ferenc geográfus, a téma: Tanyavilág – múlt és jelen határán. A Média rovatban Cseke Péter Tamás beszélget Gazda Árpád MTI-tudósítóvala hírügynökségi újságírás mibenlétéről. Papp Richárd kulturális antropológus „Három magyar, olyan nincs” című írása a zsidó humorban a magyarsághoz való kötődések megjelenéseit vizsgálja. A Kultúra rovatban István Zsuzsanna az V. nagyváradi Fux Fesztről tudósít (Üzenetek Meseországból), míg Hegyi Réka a székelyudvarhelyi DráMA színházi találkozóról. A Trialóg sorozatban Tasnádi-Sáhy Péter beszélgetőtársa Balázs Attila temesvári és Keresztes Attila marosvásárhelyi színházi vezető (Két lépéssel a közízlés előtt). A Kortárs klasszikusaink sorozat Antal Balázs előadásának szerkesztett változatát kínálja Tar Sándorról (Amit meg kell bocsátani, az megbocsáthatatlan).

Nagy Romulus, a bölcs bohóc címmel a Kritika rovatban Simon Judit a szatmári színház Dürrenmatt-előadását, A siker receptje címmel Beretvás Gábor Lakatos Nóra Hab című filmjét, míg Egy kritikus polca címmel Codău Annamária Zsidó Ferenc új kötetét méltatja. Újabb emléket hív elő Kőrössi P. József, ezúttalegy Tar Sándor kötet megjelenésének történetét osztja megTar. Alku születik címmel.

Az Újvárad kapható a jobb erdélyi és partiumi könyvesboltokban, továbbá nagyváradi, debreceni és budapesti újságárusoknál, s megvásárolható a kiadó holnap.ro címen elérhető könyváruházában.