Az utóbbi években az erdélyi magyar sajtó részben a Magyar Távirati Iroda erdélyi híreiből él. Azokból az információkból, amelyeket az állami hírügynökség erdélyi tudósítója szállít a médiának. Gazda Árpád újságírót kérdeztük a hírügynökségi munkáról.

Évekkel ezelőtt hangzott el a kolozsvári magyar újságírók óévbúcsúztató összejövetelén, félig viccesen, hogy ha a Magyar Távirati Iroda valamit elront, az az egész erdélyi magyar sajtóban úgy jelenik meg. Az állítás találóan írja le az erdélyi magyar média MTI-függőségét. A közszolgálati médiaintézmény által 2010-ben beindított ingyenes erdélyi hírfolyamot ugyanis mára az erdélyi magyar szerkesztőségek alaphírforrásnak tekintik. Egyes vélekedések szerint új szolgáltatásával a hírügynökség nagy segítséget nyújtott az erdélyi magyar sajtónak, mások szerint az újságírók elkényelmesedéséhez járult hozzá. Tény, hogy az MTI hírei a lapokon, portálokon, rádiókon és televíziókon keresztül naponta több százezer erdélyi magyar médiafogyasztóhoz jutnak el.

A kolozsvári újságírók összejövetelén elhangzó kijelentés Gazda Árpádtól, az MTI erdélyi tudósítójától származott. Húsz év szakmai tapasztalattal a háta mögött, 2010 novemberétől kezdett el dolgozni a magyar állami hírügynökségnek, előbb szóbeli megállapodás alapján, 2011 februárjától pedig szerződéssel. Bevallása szerint nem volt szüksége különösebb felkészülésre ahhoz, hogy megbirkózzon az új típusú újságírói feladatokkal. A „bejáratásául” is szolgáló három hónap alatt kapott budapesti visszajelzések elegendőek voltak arra, hogy elvégezze a munkáját tökéletesítő finomhangolásokat. 

A műfaji korlátoktól a hírháttér adta mozgásszabadságig

Gazda Árpádnak elsők között a hírügynökség műfaji korlátaihoz kellett alkalmazkodnia: az MTI a lapoktól eltérően nem közöl interjúkat, riportokat, véleményanyagokat, csak híreket, ritkábban hírháttereket. Híreiknek szigorúan meg kell felelniük a műfaji kritériumoknak: minden esetben választ kell adniuk azokra a kérdésekre, hogy hol, mikor, ki és mit cselekedett. Ilyen értelemben Gazda szerint nincs lényeges különbség egy jól megírt napilapos hír és egy hírügynökségi hír között.  

Külön műfaj az MTI-nél az önálló, rendszerint nagyobb terjedelmű hírháttér. Ezekre időnként azért van szükség, mert vannak hosszú ideig zajló folyamatok, összekapcsolódó eseménysorozatok, amelyek részletei nem férnek bele egy-egy hírbe. A hírháttér pedig ismerteti az összefüggéseket, segít megérteni az egész folyamatot. „Akkor írok hírhátteret, amikor nagyon sok információ van, és úgy érzem, ember legyen a talpán, aki eligazodik közöttük. Szükség van egy tisztázó anyagra, ami helyükre teszi a dolgokat” – fogalmazott Gazda.

Ami újdonság volt számára az MTI-nél, hogy a terjedelmes napilapos cikkektől eltérően a hírügynökségnek megírt anyagokban valamennyi információt le kell hivatkozni. Ez a szabály szerinte valamelyest ront ugyan a hír olvasmányosságán, de megóvja egy esetleges kellemetlenségtől a szerzőt. Előfordulhat ugyanis, hogy egy közszereplő olyan adatokat, információkat közöl, amelyek hitelességét szinte lehetetlen ellenőrizni. „De ha a hírben egyértelműen le van hivatkozva, hogy az esetlegesen téves információt X közölte, akkor X felel az állítása hitelességéért, nem az újságíró” – magyarázta az MTI erdélyi tudósítója.

További követelmény, hogy a hír minél rövidebb, feszesebb legyen. Ez az újságíró szerint némileg ellentmond a főként a külföldi tudósítók számára előírt MTI-szabálynak, hogy a hír ne csak az eseményről szóljon, hanem legyen meghátterezve. Ez utóbbi is érthető követelmény, ugyanis a hírügynökség elsősorban a magyarországi szerkesztőségek számára tudósít Erdélyből és Bukarestből. Ekként a hátterezés célja, hogy az előzetes információkkal nem rendelkező magyarországi olvasók is megértsék a romániai eseményeket és folyamatokat. Ezzel magyarázható, hogy a Gazda Árpád által megírt híreknek legtöbb esetben legalább harmadrésze háttér.

Az MTI-nél és általában a hírügynökségeknél elvárás a tárgyilagosságra való törekedés, a hírből nem derülhet ki, hogyan viszonyul a szerző az adott témához. Az egyetlen terület, ahová az újságíró kismértékben a saját szemléletét is be tudja vinni, az éppen a háttér. Gazda Árpád szerint szinte végtelen az információknak a tárháza, amelyeket a hírek háttér részébe lehet illeszteni, ezek szelekciója pedig egy kicsit már a szerző viszonyulását tükrözi. Az újságíró a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyéről írt híreit említette példaként. Ezek megírása kemény feladat volt, mert az intézményen belüli konfliktussorozat fejezetei technikai részletekről szóltak, amelyeket nehéz volt egy hír terjedelmébe beleférve elmagyarázni. „Így bevezettem, hogy minden MOGYE-s hír végére egy kis történelmi áttekintést illesztettem háttérnek. Leírtam, hogy az egyetemet önálló magyar intézményként hozták létre, majd egy telefonos pártutasításra kétnyelvűvé tették, a román tagozat mára kétharmados többséggel működik, a magyar tagozat pedig sorvad. Ez a háttér megérteti az olvasóval, hogy a MOGYE-ben elrománosítás zajlik, ebbe a folyamatba illeszkednek be a jelenlegi konfliktusok” – magyarázta munkamódszerét.