Nincs táj Fintorogsz. Mint mikor pörköltmaradékot dobsz ki, és megcsap a szag, ízletes volt pedig a hús – szeretők főznek ilyet vacsorára. Kell az erő, de nincs. A testen szíj nyoma: nem korbácsé, melltartó pántjáé. Szűk bugyi, szandálcsat nyoma. Beszorított, kajla várakozás, elmúlik, amint levegőt kap, bár abból sincs sok, deszkázva az ablak, nincs táj. Régen a Zsivány-barlangnál akadtunk el, a térkép is jelzi, ne menj, ha a vízállás magas. Nehéz az átjárás, mi van, ha bent rekedsz. Ott még szuszogni volt mit, hegymenetben is, ki-be, nem kellett kifogás. Eladósodtunk sokfelé azóta, mások pezsdítő lakomájához hizlalnak minket is. Csapdát rakunk mi is: a rágcsálóknak, legyen kuncogni kin. Irigyeljük a fakírt, akinek kard vágja a nyelvét, nem érez, szögágyán fekszik üresen. Ami összeköt 1 Felrobbant a gázpalack. Halbőrrel kezelték a karom, a vádlim. Más családfát kutat, én a megmentőm nyomában járok. A Nílus-deltában, ahol a tilápia őshonos. Héberül anyahalnak hívják. Olvasok a rokonairól. Tetszik a szivárványos sügér. Dióízű a húsa. Citromos-kapros filét sütök, alig van benne szálka. Chardonnay-t kortyolok. Bár megcsodálhatta volna ez a hal az új, diadalmas bőrömet. 2 Kenegesd a nyálkahártyám. Percedbe siklok. Pucér a part. Ugorj utánam. Kell a folyó- vizes hűtés. Vékonyodik a hámréteg. Nyálka nélkül berepedezne húsvét, karácsony. Ütés nekem a simítás is, de amíg érzek, élek. Apagyilkos sámánfiú Csizmád torokra visz, lerúgom. Nem ragozom igéidet. Ami éghető, az már barnul, szürkül az ég is. Máshogy fésülöm, máshogy ejtem, máshogy szólítom, mást nyelek. Unokára ne számíts. Bár elfelejtenélek, hogy még ne érjek véget. Ha keresnek, azt mondom, Szocsiban vadászol.
Címke: Márton Ágnes
Kedden történt. Most péntek.
Gyónhatsz nekem, hirdette Hexempixel Pál. Mondd csak, ereszd ki, közönséged leszek. Mézzel kente portáját, félfenéken csúsztam a pajtába, ahol ült. Zöld púpú legyek dönögték a talpam. Odaragadtam én már a földhöz, dagonyázni jól is esik. Úgy van, bólintott, úgy is lesz. Nem utazol, nem kérdik egyenruhások: business or leisure. Másfajta kegyelem szabályoz már. Mint mikor csillár reng földrengés előtt. Mint mikor elfelejtesz valami fontosat, és a szádat nyalod, próbálod felidézni. Mint mikor csuklyás figurát látsz: egy emlékezetből kihullott isten az, vagy akasztanak valakit. Válasz helyett lehúztam a ragacsba Pált, birkóztunk. Te beszélsz, disznó- házi, önjelölt pap? Hát nincs is arcod. Könyökkel öleltem, még bele is rúgtam. Hallgatni tanulj meg, sőt bravózni. Ingyen. Hogy kerültem haza, nem tudom. Méznek, cukorkának már a nevétől is hányok, hirdetéseket nem olvasok. Kidobom a kínai sütemények jóscéduláit. Gyalog megyek messzire is, élelmiszert nem halmozok.
Megjelent az Újvárad júliusi száma
Az ötödik számával jelentkező folyóirat címlapján Urszinyi Mária festő- és grafikusművész képe látható, munkásságát a Művészet rovatban Dr. Kányádi Iréne méltatja. Verssel, prózával jelentkezik Vass Norbert, Káli István, Nagy Zalán, Sztaskó Richard, Purosz Leonidasz, Csontos Márta, Oláh Péter, Márton Ágnes, Nyirán Ferenc, drámatöredékkel Mikola Emese. A Dialog/Párbeszéd rovatban Mihai Buzea A Közeledés Elmélete című írását olvashatják Pengő Zoltán fordításában. Ismét esszével jelentkezik Lakatos-Fleisz Katalin (A ház és a csipkebokor). Mindenki nyelvészkedik… címmel a Tandem rovatban Magyari Sára és szerzőtársa, Minya Károly közelít meg egy témát két szemszögből. Forgács Áron írása aktuális dilemmát jár körbe a Társadalom rovatban: Térdepelni vagy nem térdepelni, ez itt a kérdés. A Kultúra rovatban Csináld a dolgot és lesz hozzá erőd címmel Biró Árpád Levente készített interjút Horváth Benjaminnal a Fiatal Drámaírók Házáról. Rusu Szidónia szociológus esszéjének címe: Unplugged – kultúra a digitalizáció korában. Óltársaim, énekeljetek! a címe Simon Judit írásának a kolozsvári Állatfarm-premierről. Hegyi Réka anyaga ugyancsak a Kritika rovatban egy szelet bábszínháztörténetet kínál, Botár Edit világát. György Alida új könyvét (Hármasszabály) Codău Annamária elemzi, míg Darius Marder A metál csendje című filmjét Bozsódi-Nagy Orsolya ajánlja. Másodízben jelentkezik a Kortárs klasszikusaink rovat, ezúttal Balázs Imre József előadásának szerkesztett változatát olvashatják Hervay Gizella költőről (Élő hagyománnyá tudott válni). Az Előhívásban Kőrössi P. József a 90-es évekbe kalauzol, azt az epizódot idézi fel, amikor Göncz Árpád államfőként könyvet árult egy pesti aluljáróban.
Az Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvüzletekben, az Írók Boltjában, budapesti, debreceni és nagyváradi hírlapárusoknál, továbbá elérhető az online előfizetők számára is.