MEGOSZTOM

Lapjárás ifjú kezekben

Egy új online ifjúsági lap, a Majomsziget.ro indulása körül bábáskodva ültünk le beszélgetni pár hete vagy harminc nagyváradi középiskolással, akik a téma iránt némi érdeklődést mutattak. Élve a találkozás adta lehetőséggel, mialatt azon diskuráltunk, miként művelődnek, tájékozódnak, tanulnak a tizenévesek, milyen eszközöket használnak, hogyan, milyen közösségi oldalakon lógnak előszeretettel és huzamosan, közben gyors felmérést dobtunk össze általános médiafogyasztási szokásaikról. Az ad hoc vizsgálat nyilván sem nem reprezentatív, sem nem elég szakszerű, ám eredményei ettől függetlenül meglehetősen egyértelműek. 

A Nagyvárad jobb középiskoláiból verbuválódott, jellemzően 16-18 éves társaság kézfelemeléssel és kommentekkel válaszolt kérdéseinkre, melyek közül az első úgy hangzott: az elmúlt egy hónapban kinek a kezében járt legalább egy alkalommal nyomtatott sajtótermék. Nos, egyetlen kéz sem emelkedett a magasba. Hasonló képet kaptunk, amikor a kérdés úgy szólt, hányan néztek tévéműsort, televízió előtt ülve az elmúlt egy hónapban. Egy lány a biztonság kedvéért megkérdezte: „Az számít, amikor a sorozatot néző anyám háta mögött átmentem a nappalin?” Rádiót kábé egyharmaduk hallgatott, kizárólag autóban ülve, de hogy mit, arra már senki nem emlékezett. Jobb hír, hogy a társaság fele olvasott könyvet egy hónapon belül, igaz, közülük csak minden második nem azért, mert kötelező volt. Ami a telefonjaik (tabletgépeik) képernyőjén médiatartalom-hordozóként leggyakrabban megjelenik, az mind social media: Instagram, Facebook, Tik-tok, YouTube, Spotify, utóbbi kettőn nem feltétlenül zenéket, hanem tematikus videókat és/vagy podcast-eket is néznek, hallgatnak. 

A találkozó második részében, szünet után kiosztottunk a társaságnak egy-egy példányt a friss Újváradból. Érdeklődve lapozgatták, szagolgatták, forgatták, pontosan úgy, mint egy igazi kuriózumot. Igen, jó volt látni a lapot a fiatal kezekben. Egy lélegzetvételnyi időre elhittük, van még remény. Persze, azt is pontosan tudjuk, hogy e sorok aligha kerülnek bármelyikük elé. Ha tévedünk, minden kellemes csalódást okozó ifjú barátját megajándékozza

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad 3./2024

Harmadik idei számában az Újvárad folyóirat irodalmi rovata Terék Anna, Bánáti Hanna, Lajtos Nóra és Andó Réka versei mellett Lokodi Imre és Hilgert István prózáit közli, továbbá John Landy amerikai költő verseit Gyukics Gábor fordításában. Két debreceni tárlat anyagát kínálja a Galéria rovat: Zsikla Mónika kurátor A szín képe, a kép misztériuma címmel monokróm művek gyűjteményes kiállítását, míg Mravik Péter A tekintet hozzáférhetősége címmel Tar Sándor író debreceni lakásmúzeumi tárlatát méltatja. 

Utazás Karinthy körül címmel Lovassy Cseh Tamás jegyzi a lapszám esszéjét, míg a Dialog/Párbeszéd rovatban Fazakas Márta fogalmazza meg impresszióit Mircea Cărtărescu író nagyváradi estjéről. Magyari Sára és Simon Szabolcs Tandem-szövegeinek közös témája: Kisebbségi lét – a mindennapokban. Kilenc szerző, kilenc tekintet címmel Szűcs László szólaltatta meg a Komplementer Kolozsvár című fotókiállítás néhány alkotóját. A Kultúra rovat az új szerkesztő, Gálfalvi Ágnes publicisztikáját kínálja Egy könyves ankét utógondozása címmel. Aki kiszolgáltatott, az a legkiszolgáltatottabb címmel értekezik Mayer Ágota a Társadalom rovatban. Ugyanott olvasható Irodalmi titkár a Securitate célkeresztjében címmel Nagy Mihály Zoltán és Plainer Zsuzsa beszélgetése Kelemen István dramaturg történetéről.A Kritika rovatban Kovács Edward méltatja Áfra János Omlás című kötetét (Csak az épül, ami omlik), Simon Judit a Szigligeti Színház Csárdáskirálynőjét (Körhintán a világ), Sall László egy göteborgi mohakiállítást (A lakosság élvezete), míg Beretvás Gábor az Ónody, a hatvanas évek császára című magyar filmet (Kísérlet egy koncepciós per megértésére). Negyedik részénél tart Kőrössi P. József Nekrologizálok sorozata az Előhívásban.

MEGOSZTOM

Újvárad – márciusi lapajánló

Ma két éve, 2021. március 8-án délután a nagyváradi Szigligeti Stúdióban mutattuk be az Újvárad folyóirat első számát. Köszönet mindenkinek, aki azóta szerzőként, munkatársként azért dolgozott, hogy harmadik éfvolyamában is folytatódjék lapunk útkereső újrakezdése. Továbbra is bízva abban, hogy lesz még történetünk, kínáljuk olvasóinknak márciusi számunkat.

Az Újvárad 2023/3. számában Vörös István, Mircea Cărtărescu, Varga Melinda és Györe Balázs mellett Balázs Attila, Völgyi Anna és Sztaskó Richard prózáit kínálja az irodalom rovat. Traian Ștef Szolgálat és szolgáló címen ír a Dialog rovatban. Esszét Lakatos-Fleisz Katalin publikál Önmagunkon kívül címmel. A Galériában Makkai István és Veress Gábor Hunor szobrászművészek marosvásárhelyi közös kiállítását Pál Péter méltatja. Kisebbségi szakon többségi környezetben címmel a Tandemben Magyari Sára e havi szerzőtársa az eszéki Dr. Lehocki Samardzic Anna. A legváradibb holnapos, Dutka Ákos nagyváradi emlékestjéről olvashatnak összefoglalót a kultúra rovatban. Forgács Áron A méltányosság hűséges szóvivője című írásában Tamás Gáspár Miklós sokoldalú életművéről ír. Vigh Ivett -Barbara A választott nyelv címmel foglalja össze tannyelvválasztási kutatásának az eredményeit. Új szerzőtárssal folytatja Ketten egy páston sorozatát Boka László, aki Reményi József Tamással a Petőfi, Madách és a Himnusz bicentenáriumáról értekezik. A kritika rovat Láng Eszter elemzését kínálja Visky András Kitelepítés című regényéről (A fogság lett az otthonuk), Bódis Kriszta Kisasszonyképző című regényét pedig Maracsineszku Tamara ajánlja. A színházi sarokban Simon Judit a szatmári Mafeszt három előadását elemzi. Mikola Emese A szomorúság háromszöge címmel egy svéd filmszatírát ajánl az olvasóknak. „Félek tőle és izgat – fázom és vágyom utána” a címe az Előhívás sorozatban Kőrössi P. József legújabb írásának egy Tabéry Gézának dedikált Csinszka kötetről. A standokon és a boltokban hamarosan kapható lapszám vezércikkének témája és címe: Hogyan tovább kultúrfőváros?

MEGOSZTOM

Újvárad, 2022 március

Harmadik idei számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. A szépirodalom rovat Szijj Ferenc, Molnár Zsolt és Vajna Ádám versei mellett Háy János, Kőrössi P. József és Lángh Júlia prózáját, valamint Tőzsér Árpád A sziklája az ő jószága című naplójegyzeteit kínálja. A Dialog/Párbeszéd rovatban Traian Ștef Mit tehettem volna című versét olvashatják, míg az esszé rovatban Lakatos-Fleisz Katalin Útközben című írását. Vécsi Nagy Zoltán ajánlja az olvasó figyelmébe az IttMást – romániai magyar képzőművészet 1975 és 1989 között című sepsiszentgyörgyi tárlat anyagát. A Kell-e még a helyesírás kérdésre keresi a választ a Tandem rovatban Cs. Nagy Lajos és Magyari Sára. Mayer Ágota a holokauszt oktatásának romániai nehézségeit foglalja össze. A média helyzetéről Cseke Péter Tamás beszélget az ismert román médiaszemélyiséggel, Mircea Tomaval, az interjú címe: „Az emberek jobban hisznek a Facebooknak, mint az újságoknak.”

A Kultúra rovatban Biró Árpád Levente a húsz éve alapított Nagyvárad Táncegyüttes „próbanaplóját” jegyezte le, míg Praznovszky Mihály Petőfi-jelek a Mikszáth-életműben című anyagával jelentkezik. „Több dolgok vannak…” a címe a Trialóg rovatban Tasnádi-Sáhy Péter újabb két színházi vezetővel, Imecs-Magdó Leventével és Köllő Csongorral folytatott párhuzamos interjújának.

A Kritika rovatban Simon Judit a Szigligeti Színház Dürrenmatt-előadását, Az öreg hölgy látogatását méltatja Testvérvárosunk, Güllen címmel. Ozsváth Zsuzsa Szavak, darabokban című írása Szkárosi Endre CD-melléklettel is ellátott Égzsák című munkáját méltatja, míg Codău Annamária Antal Balázs Súly és könnyűség című tanulmánykötetét elemzi. A filmkritikát Bozsódi-Nagy Orsolya jegyzi Vadnyugati psziho-kirakós vadnyugat nélkül címmel. Folytatódik Kőrössi P. József Előhívás-sorozata, ezúttal Kőszobrász és kősárkány címmel Pierre Székelyt ismerhetjük meg. A lapszám szerkesztőségi vezércikke a háború ellen emel szót Hет войне! címmel.

Az Újvárad kapható a jobb erdélyi könyvesboltokban, továbbá online formában a holnap.ro könyváruházban.