MEGOSZTOM

Pece-parti műhely az Ellenpontokról

December 16-án, szombaton 17 órakor kezdődik a Pece-parti műhely – nemzeti kisebbségek a 20. századi Váradon második rendezvénye a Léda-házban. A beszélgetés címe: Megbontani a hallgatás falát. Az Ellenpontok nagyváradi szamizdat folyóirat története.

A rendezvényen Kiss Ágnes politológus ismerteti a témában végzett kutatásait. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársával Plainer Zsuzsa antropológus és Szűcs László újságíró, szerkesztő beszélget. Hol helyezkedik el az Ellenpontok-akció a romániai nyílt ellenállás történetében? Milyen politikai és társadalmi hatása volt az Ellenpontoknak? Hogyan fogadta a szamizdat folyóiratot a román államhatalom? És hogyan a hangadó magyar értelmiség? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A Pece-parti műhely – nemzeti kisebbségek a 20. századi Váradon a Holnap Kulturális Egyesület és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közös rendezvénysorozata. Célja megismertetni a nagyváradi közönséggel a város(unk) közelmúltjáról szóló társadalom-, politika- és kultúrtörténeti kutatásokat.

Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt! A belépés díjtalan.

MEGOSZTOM

Kortárs klasszikusaink – Simon Balázs

December 15-én, pénteken este 6 órakor a Léda-házban Kovács Edward tart előadást Simon Balázs életútjáról és költői pályájának alakulásáról.

Kovács Edward (1995, Székelyhíd), költő, a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ kurátorasszisztense, a DE-BTK Magyar irodalmi, modern filológiai és kultúratudományi program PhD-hallgatója, a Szkholion folyóirat szerkesztője. A mítosz újraértésének lehetőségeit kutatja a ’80-as évektől napjainkig terjedő kortárs magyar lírában.

Jóllehet, a mindössze 34 évesen, egy végzetes betegség következtében 2001-ben elhunyt Simon Balázs egészen rövid, ám annál jelentősebb munkássága talán kevéssé nevezhető klasszikusnak, mint inkább klasszicizálónak, lírai művei mégis minden kétséget kizáróan a ’90-es évek magyar irodalomtörténetének figyelmreméltó és értelmezői kihívás elé állító teljesítményei. Bár köteteinek korabeli kritikai fogadtatása meglehetősen elenyésző, Simon kultikus diskurzus által is erőteljesen áthatott emlékezetének elevenségéről mi sem tanúskodik jobban, mint a kanonizációs törekvésekre is következtetni engedő, a Jelenkor Kiadó által 2021-ben megjelentett összegyűjtött versei, valamint a szintén a jubileum évében publikált Alföld-emlékszám. Márton László életrajzi adalékokat is felelevenítő visszaemlékezésében Simon költészetének egyik markáns vonásaként említi „a nagylélegzetű versmondat és a megnevezéssel együttjáró, váratlan drámaiság” kettősét. A pályaíven végigvonuló poétikai-retorikai folytonosságok mellett ugyanakkor bizonyos tematikai-motivikai, esztétikai-kompozicionális, nyelvi magatartásbeli különbségek mentén mégis szakaszolhatónak tűnik ez a következetesen alakuló életmű. A megejtően nagy bölcseleti-klasszikafilológiai, az antik görög-latin és zsidó-keresztény kulturális hagyományok műveltséganyagát mozgató korai szakasz (Minerva baglyát faggatom mégis, 1992; Nimród, 1994; A mi lakománk – Lectisternium, 1996) programosnak is aposztrofálható törekvéseit egy nem kevésbé eruditív, ám sokkalta kiérleltebb, letisztultabb és takarékosabb megszólalásmód váltja fel, mely – az életrajzi történésektől sem függetlenül – a gyász és végességtapasztalat (Makdír, 1997), valamint a hétköznapi életvilág dolgainak és észleleteinek (A terep, 1998; Például a galamb, 2000) költői transzformációját viszi színre. Posztumusz közreadott verseskötete (Halálgondola, 2003), valamint naplóregénye (Parafakönyv, 2002) és elbeszélései (A másik mondat, 2008) egy még megannyi alakulási irányt és lehetőség mutató, befejezetlenségében is befejezett oeuvre zárkövei. Egy olyan költészeté, mely leginkább talán a pátosz és étosz poétikájaként jellemezhető.

Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk! A belépés díjtalan.

(Illusztráció: dunszt.sk)

MEGOSZTOM

Kortárs klasszikusaink Térey Jánosról

November 29-én este 6 órakor Antal Balázs lesz a vendégünk, aki a Léda-házban Térey Jánosról fog előadást tartani. Antal Balázs költő, prózaíró, egyetemi oktató, erdélyi irodalom kutató 1977-ben született Ózdon. Legutóbbi kötete: Regionalitás és átjárhatóság az újabb magyar irodalomban (2020).

Az 1970-ben, Debrecenben született, és 2019 nyarán Budapesten váratlanul, fiatalon elhunyt Térey János az 1990 utáni magyar irodalom egyik legjelentékenyebb szerzője, akinek a kortárs költészetre gyakorolt hatása megkerülhetetlen. Hogyan lesz egy szerény és munkamániás „vidéki” fiatalemberből halála után pár évvel nemcsak klasszikus, de egyenesen kultikus szerző, akiről utcát, könyvtárat, könyves rendezvényt, ösztöndíjat neveznek el, akinek lakásmúzeuma nyílt szülővárosában? Erre próbál rávilágítani ez az előadás.

Amiről többek között szó lesz:

Ember és szerep a rendszerváltás után, a posztmodern fordulatot követően;
Az erő poétikája az iróniától az újkomolyságig;
Rommá tett városok – elvesztett és visszaszerzett terek költészete;
Játék verssel és verses regénnye. A drámán át a regényig és az életelbeszélésig;
Egy nagy költőgeneráció szemléletmódjának alakulásai;
Az ember, aki „mindennek jött” – bár maga sem gondolta volna.

Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk! A belépés díjtalan.

(Fotó: Szűcs László. Térey János a Léda-házban, a Holnap Kulturális Egyesület vendégeként 2017 májusában)

MEGOSZTOM

In memoriam Dánielisz Endre

Egy hónapja hunyt el Nagyszalontán – szeretett szülővárosában – életének 99. évében Dánielisz Endre irodalomtörténész, helytörténész, pedagógus, iskolapszichológus, akinek életére és munkásságára egyaránt jellemző volt a fordulatokban gazdag sokoldalúság.

Július 5-én, szerdán 18 órától a nagyváradi Léda házban (Republicii/Fő utca 57.) szervez megemlékezést a Holnap Kulturális Egyesület és az Arany János Művelődési Egyesület. Levetítik azt az életút portréfilmet, melyet 2017-ben készített az Erdélyi Múzeum Egyesület és az Erdélyi Református Egyházkerület megbízásából Lakatos Balla Tünde, Felháziné Szathmári Klára, Cseke Péter és Villányi Zoltán. Ezt követően emlékező beszédek hangzanak el Csűry István nyugalmazott református püspök, valamint Biró Rozália, Gali Boglárka, Patócs Júlia, Szabó Ödön, Tódor Albert részéről. Közreműködik Gali Teréz előadóművész. Az est házigazdája Tóth Éva Andrea, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke és Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője.

A megemlékezésre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Képünkön: Dánielisz Endre dedikálja Galíciától a Garda-tóig című, édesapja első világháború idején írt naplóját feldolgozó kötetét 2021 májusában Nagyváradon, a Bunyitay könyvtárban tartott könyvbemutató után.

MEGOSZTOM

Az Újvárad vendége Tófalvi Zselyke

Április 14-én pénteken Tófalvi Zselykével találkozhatnak az érdeklődők, 18 órakor a Léda-házban, a frissen megnyitott Horváth Imre emlékszobában. A kötetlen beszélgetés alkalmával a váradi közönség közelebbről is megismerkedhet Tófalvi Zselyke írásaival és munkásságával, illetve bemutatjuk az Újvárad folyóirat áprilisi lapszámát. A vendéggel Szűcs László és Kemenes Henriette beszélgetnek.

Tófalvi Zselyke 1976-ban született Marosvásárhelyen, jelenleg Budapesten, a Közép-európai Egyetemen dolgozik. Tárcái, novellái többek között a Látóban, a Kalligramban, a 2000 folyóiratban, az Újváradban jelennek meg. 2019-ben Látó-nívódíjat kapott. Első novelláskötete 2020-ban jelent meg Amikor hazajössz címmel a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadónál.

MEGOSZTOM

Látogatás a lelkek enteriőrjébe

Kiváltságosnak érezhették magukat azok, akik jelen voltak november 22-én a Léda-házban, mert egy Nagyváradon még szokatlan műfaj – a lakásszínház egyik sajátossága miatt csak kevesen juthattak be, hogy láthassák a Héjanász című előadást, melyet a budapesti Kugler Art Szalon hozott el első határon túli helyszínként Nagyváradra. Kiváltságnak lehetett érezni az eseményt azért is, mert időnek és térnek különös együttállásaként zajlott le. A szervezők maguk mágikusnak nevezték azt a különös körülményt, hogy az előadást Ady Endre születésének 145. évfordulóján mutatták be legfontosabb múzsájának, Brüll Adélnak egykori nagyváradi otthonában, a Léda-házban. A Héjanász ugyanis, mint azt a címéből sejteni is lehet, Ady és Léda szerelmének története. A dokumentarista jellegű előadásban a költőt Bárnai Péter, a múzsáját pedig Pokorny Lia alakította. A művet Szederkényi Olga újságíró, dokumentumfilm-rendező állította össze, ő is volt a rendező. Ez utóbbi munkában társa volt Surányi András, aki narrátora volt az előadásnak, és aki tulajdonképpen a felszarvazott férj, Diósy Ödön, Dodó szerepét öltötte magára ebben a műben. 

A mű maga és a tér adta sajátosságok igénylik a bensőséges, otthonos hangulat megteremtését, ezt a célt szolgálta az érkező nézőknek felszolgált pezsgő az előtérben, majd a Léda-ház nagytermébe való belépéskor az egyik oldalon hangulatos kis enteriőr látványa fogadta a barátságosan invitált kis számú, mintegy hetven főnyi nagyérdeműt.

Ebben a kis játéktérben mutatták meg az előadók azt, hogyan lesz hús-vér emberek hevesen fellobbanó és hullámzó, majd elmúló szenvedélyéből halhatatlan költészet. A szenvedélyek viharában őrlődő költőnek és múzsájának köszönhetjük a talán legszebb és leggazdagabb huszadik századi magyar szerelmi lírát, mely felöleli a szerelem összes stádiumát a fellobbanástól a szakításig. Szederkényi Olga nem titkolt szándéka volt az is – ez az előadást követő beszélgetésből is kiderült –, hogy rávilágítson arra, hogy a valóságban sokkal fontosabb szerepe volt a múzsának az életmű megszületésében, mint ahogy az például a tankönyvekből kiolvasható. Ennek tudható be, hogy az előadás során mintegy mérföldkőként jelentették be Ady egy-egy újabb verseskötetének a megjelenését, melyhez a narrátor rögtön hozzátette azt, hogy éppen hányadik kötete volt az, mely Lédával való kapcsolata idején született meg. 

A mintegy hetven perces előadás során kirajzolódtak a szerelmi kapcsolat erővonalai. Eleinte Ady volt a dominált fél, a nagyvilági Léda uralkodott a vidéki újságíró tehetség fölött, de amint Adyból országos hírű költő lett, megváltoztak az erőviszonyok. Ady ebben a kapcsolatban nagyobb szabadságot kért, követelt magának, Léda pedig idővel egyre féltékenyebb szerelemmel ragaszkodott kedveséhez. A konfliktusok elkerülhetetlenek, kapcsolatuk súlyos tragédiája volt a halva született gyermekük is. Ady és Léda szerelmének jól ismert művészi lezárása a megrendítő Elbocsátó szép üzenet című költemény, amelyet érdekes módon nem csak Ady szaval el Lédának, de Léda is Adynak, jelezve ezzel azt, hogy a szakítás mindkét fél számára veszteség volt, és nem csak Léda, de Ady is magára kellett öltse elhagyott szerelmese „Feledésének gazdag úr-palástját”. Pokorny Lia és Bárnai Péter láthatóvá tették a két ember mélységes szerelmét és szenvedélyét, játékuk érdemeit csak erősíti az a tény, hogy úgy voltak képesek érzékelhetővé tenni a lelki folyamatokat, hogy közben a felolvasószínházi jellegből adódóan olvasniuk kellett a szövegeket. A főhősök párbeszédei ugyanis az egymásnak írott levelekből álltak, illetve Ady cikkekből és versekből hangzottak el részletek. A történéseket, az életrajzi eseményeket a narrátor olvasta fel, közben a háttérkivetítőn filmrészletek, illetve korabeli fotók, képeslapok, illusztrációk idézték meg azokat a huszadik század eleji helyszíneket, ahol Ady és Léda élete zajlott. 

A nagy sikerű előadás után, mint már említettem, beszélgetés zajlott, melyen részt vett Szederkényi Olga és Surányi András, beszélgetőtársuk Szűcs László, az Újvárad folyóirat főszerkesztője volt. Megjegyzendő még, hogy a nagyváradi előadás a nagyváradi Szigligeti Színház és a Szépírók Társasága támogatásával jött létre.

MEGOSZTOM

Kortárs klasszikusaink: Forgách András előadása Petri Györgyről

Újabb előadással folytatódik az Újvárad folyóirat Kortárs klasszikusaink című irodalmi sorozata. November 11-én, pénteken 18 órától a Léda-házban Forgách András író, dramaturg, egyetemi oktató tart előadást Petri György (1943–2000) pályájáról és életművéről. A Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, műfordító, újságíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja volt.

Minden érdeklődőt szeretettel vár a Holnap Kulturális Egyesület!

Petrit már fiatalon is költői hivatás foglalkoztatta, bár nem annyira a közlésvágy fordította ez irányba, mint inkább a nyelvben rejlő izgalmas lehetőségek vonzották. Hamar megnyílt előtte a publikálás lehetősége: első verseit a hatvanas évek legelején az Élet és Irodalom és a Kortárs közölte. 1966–67 fordulóján zajlott le lírikusi magára találása, ekkor született művei már első kötete anyagának szerves részét alkotják. 1974-ben látott napvilágot második verskötete Körülírt zuhanás címen, s a kiadás ténye azt jelentette, hogy lírikusi jelenlétét az irodalmi élet irányítói, bár nem valami lelkesen, de eltűrik. Az öncenzúra bármily áttételes formáinak felszámolása, a mindent a nevén nevezés elszántsága is közrejátszott abban, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján ismét megszaporodtak a versei: ezeket azonban az állami könyvkiadás annyi csonkítás árán lett volna hajlandó közreadni, amennyi túlment az ésszerű megalkuvás határán, ezért a költő úgy döntött, hogy szamizdat kiadványként jelenteti meg őket, így lett 1981-ben az Örökhétfő című kötet az AB Független Kiadó egyik első produktuma. Teljesen mégsem szorult ki az ideológiailag ellenőrzött nyilvánosságból, a hetvenes évek vége felé a jugoszláviai Új Symposion, később a Mozgó Világ, a Magyar Nemzet, a Kortárs közölte néhány versét. Szigorúan záruló cenzurális tiltás akkor sújtotta, amikor 1984-ben New Yorkban megjelent kötetében (Hólabda a kézben) publikálta Leonyid Iljics Brezsnyev halálára írt versét. 1990-ben a válogatott kötetből elhagyott verseket publikálta Ami kimaradt címen, 1991-ben pedig a Szépirodalmi Könyvkiadó vállalkozott a teljes addigi költői életmű prezentálására. Később a Jelenkor Kiadó gondozta újabb könyveit: a kilencvenes évek termését tartalmazó két kötetét (Valami ismeretlen, 1991; Sár, 1993), Molière-fordításait (1995) és az újabb életműösszegzést (Versek, 1971–1995). 1999-ben kötetbe szerkesztette a legutóbbi életmű összegzés óta született verseit, amely még ugyanebben évben meg is jelent a Magvető Kiadónál Amíg lehet címen. A kötet anyagának
lezárása után is rendszeresen publikált verseket.

  1. július 16-án halt meg, temetése július 22-én volt Dunaalmáson.
MEGOSZTOM

A részletekben rejlő szecesszió

Több vonatkozásában is rendhagyó előadást tartott múlt pénteken este a Fő utcai Léda-házban Hausmann Cecília képző- és iparművész. Vetített képekkel gazdagon illusztrált módon, szakszerűen és közérthetően mutatta be A homlokzattól a kapukulcsig címmel építészet és iparművészet egységét a múlt század eleji nagyváradi szecesszióban.

Fontos előrebocsátani, hogy ezúttal nem a város jelképeiként szolgáló palotákat helyezte ismét előtérbe, hanem a kevésbé ismert, olykor a szecesszió eredeti jeleit már csak nyomokban tartalmazó, gyakran át- és átalakított lakóépületeket, kitérve az irányzat váradi kialakulásának történelmi, kultúrtörténeti előzményeire. Az érdeklődőknek a kevésbé ismert épületek izgalmas feladatot is kínáltak: felismerik-e, hol találhatóak az egyes bemutatott részletek. Szinte minden esetben akadt helyes megfejtés. Az előadó érdekes megfogalmazása volt, hogy a szecesszióra nem stílusként tekint, hanem mint mozgalomra.

A közönséget bevonva, interaktív módon, szelíden vizsgáztatva beszélt a jobbára „névtelen” váradi szecessziós épületek kapuit, ablakait, kovácsoltvas virágláda tartóit, korlátait, pinceablakait, kapucsengőit, természetesen az utóbbi idők többnyire szakszerűtlen felújításaira, érthetetlen módon engedélyezett, dilettáns tervezői kézre utaló beépítéseire is kitérve. Még a korszak divatos burkolóanyagával, a tartós, de csúszós keramit téglával is megismerkedhettünk. Hausmann Cecília még olyan kuriózumra is rámutatott, hogy hová került megszokott helyéről egy eredetileg a Darvas-házon szolgáló zárszerkezet.

Az előadás írott változatát az Újvárad őszi, Műhely 2. mellékletében olvashatják, szeptemberben.

A Holnap Kulturális Egyesület rendezvényének házigazdája Simon Judit, az egyesület elnöke volt.

Kép és szöveg: Szűcs László

MEGOSZTOM

Kortárs klasszikusaink-est Szőcs Gézáról

Kortárs klasszikusaink-est a nagyváradi Léda-házban 2021. december 15-én, szerdán 18 órától, a Republicii 59 szám alatt.

Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar költő, Marosvásárhelyen született 1953-ban. Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel, amely nemzedéke, valamint a romániai magyar költészet élvonalába emelte és meghozta számára az írószövetség díját. Az Ellenpontok című szamizdat kiadvány miatt a Securitate letartóztatta. Később a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt, újságíró Genfben, majd a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője. 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után, politikai szerepvállalása miatt rövid időre visszatelepült Kolozsvárra. A Magyar PEN Klub elnöke.
2020. november 5-én hunyt el Budapesten.

Szőcs Géza életművéről André Ferenc tart előadást. André Ferenc költő, slammer, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező. 1992-ben született Csíkszeredában. Két önálló kötete jelent meg, a Jelenkor Kiadónál 2018-ban a Szótagadó, valamint egy verses gyerekmese a koronavírusról Bújócskaverseny címmel a kolozsvári Koinóniánál. Európai álomparalízis. Kepler könyve című munkatervével a 2021-ben Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj első nyerteseinek egyike. Írásait számos romániai és külföldi irodalmi folyóirat közli.

Az előadás végén, az érdeklődők között a Holnap Kulturális Egyesület ajándék könyvcsomagot sorsol ki. Mindenkit szeretettel várunk!

A rendezvény támogatója a nagyváradi Mecénás Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap.