Az Újvárad folyóirat idei 3. számának irodalom rovatában Kugler Viktor, Balázs Imre József és Csehy Zoltán verseit, Gyukics Gábor fordításában Denise Dee Sweet Ojibwe költeményét, továbbá Tankó Andrea és Csatlós Lóránt prózáját olvashatják. Két anyagot kínál a Galéria rovat: Dabóczi Géza ír Fényívás címmel Gagyi Botond festészetéről, míg Süli-Zakar Szabolcs Bagi Attila kiállításáról. Történelmi hősök címmel Lakatos Fleisz Katalin írt esszét Krúdy regények nemzeti sztereotípiáiról. Szakmai, munkahelyi újrakezdések címmel folytatódik Magyari Sára Re-Loaded sorozata, a társszerző ezúttal Nagy Emőke kompetenciafejlesztő tréner. A Ketten egy páston rovatban a 80 éve elhunyt Ligeti Ernőről Boka László és idei szerzőtársa, Filep Tamás Gusztáv értekezik. A társadalom rovatban Egy új világrend hajnalán címmel Forgács Áron publicisztikáját olvashatják. A debreceni Partium Házban Thalia és Téka Erdélyben című, Gálfalvi Ágnes, Simon Judit és Szűcs László részvételével zajlott februári pódiumbeszélgetés szerkesztett változatát olvashatják az erdélyi magyar színházakról és könyvkiadásról. Hegyi Réka a kritika rovatban méltatja a Kolozsvári Magyar Opera Jesus Christ Superstar című előadását, ehhez kapcsolódóan ír sajátos nemzedéki megközelítésből A fiatalok és az opera címmel Sipos Ákos. Mit tehetek azért, hogy ez másként legyen? címmel közöl Pásztor Rita értékelést Tankó Andrea visszhangos sikerű rövidpróza kötetéről. A Véletlenül írtam egy könyvet című magyar filmről Beretvás Gábor ír Anya a sztorikban lakik címmel. A lapszám vezércikkét Nyitni, érdeklődni, felfedezni címmel jegyzi a szerkesztőség. Az Újvárad kapható a szokásos könyv- és lapárusoknál, elérhető a Laptapir.hu oldalon, s előfizethető a holnap.ro könyváruházban.
Címke: lapszám
Újvárad: Műhely-szám ajánló
Februárban Műhely-számmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A megfigyelt: Nyiszli Miklós címmel Dr. Gáspárik Attila ír tanulmányt az Orvos voltam Auschwitzban című, a maga korában vitákat kiváltó kötet szerzőjéről, a romániai Securitate Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) archívumában felfedezett dokumentumok alapján. Valahol Közép-Európában címmel közöl a lap szemelvények Adriana Babeți A 20. századi közép-európai regény szótára című művéből Gálfalvi Ágnes fordításában. „Hiába akarunk mi jó iskolát, ha náluk otthon nincs áram” címmel Plainer Zsuzsa kulturáis antropológussal az egykori nagyváradi Cinka Panna romatelepről beszélget Szűcs László.
A Galéria rovat a Tanulni a természettől? – Botanika című, a debreceni MODEM-ben látható csoportos művészeti kiállítás anyagát kínálja. Színpadról a világ címmel Simon Judit a közelmúltban szervezett fesztiválok tapasztalatai alapján ír a romániai Magyar színházak kínálatáról. Az első budapesti Kontextus művészeti programba Én, aki a rendszeren kívül-belül vagyok címmel Juraszek Krisztina írása kínál betekintést.
A megeleveníthetetlen máshollét címmel Kovács Edward a 71 éve született Zudor János két, 1989-es első kötetében megjelent versét elemzi. A Dokumentum rovat a nagyváradi levéltárban nemrég előkerült, Tabéry Gézához fűződő anyagokat, egy verset és egy Juhász Gyulának küldött táviratot mutat be.
A lapszám kapható a lapárusoknál, könyvesboltokban, a laptapir.ro oldalon és a holnap.ro online könyváruházban.
Újvárad, 2025/1.
Ötödik éfvolyamának első számával jelentkezik az Újvárad folyóirat. Prózaverset publikál a lapban André Ferenc (Százhúsz csikorgó télen át), Ecsedi Borbála, Demeter Arnold és Szente B. Levente verseket, míg prózákat Sarnyai Benedek. Hadd legyek címen közöl esszét Demény Péter. A Galéria rovatban Balla Tünde ajánlja a Gy. Szabó Béla hagyatékából válogatott váradi kiállítást (A képíró vallomása). Traian Ștef a költőtárs barátról, a múlt év őszén elhunyt Ioan Moldovanról ír a Dialog/Párbeszéd rovatban, utóbbi két kései versét Kemenes Henriette fordításában olvashatják. Re-Loaded címmel indított újrakezdésekre fókuszáló rovatot Magyari Sára, első szerzőtársa a temesvári Mészáros Ildikó. Oktatást másként! címmel vitaindítóként is kezelhető publicisztikát közöl Puskás Ágnes, míg ugyancsak a Társadalom rovatban Forgács Áron írásának címe: Egy befejezetlen államfőválasztás tanulságai. Gálfalvi Ágnes Zágrábi napló, kelt Marosvásárhelyen című írása a horvát főváros könyvvásárába kalauzol. Kemenes Henriette Kilátástalanságból született szövegek címmel készített interjút a tavaly sikeres debüt kötettel jelentkező Tankó Andreával. A kritika rovatban Nagy Stefánia Andrea A magány zenitpontjában címmel Ilma Rakusa: Magány pergő errel című kötetét elemzi; Simon Judit Kortárssá tett klasszikus – görbe tükörben címmel a nagyváradi Szigligeti Színház Gogol-előadását, A revizort értékeli; Beretvás Gábor pedig Nekünk kicsöngettek! címmel A Fekete pont című tavaly forgatott magyar filmről fogalmaz véleményt. A lapszám vezércikke Több mint papírsúly címmel a nyomtatott sajtó partiumi térvesztését fájlalja. Az Újvárad idei első száma viszont kapható a szokott lapárusoknál, könyvesboltokban, a holnap.ro oldalon és a laptapir.hu online lapárusnál.
Újvárad 2024/11-12.
Összevont számmal búcsúzik az esztendőtől az Újvárad folyóirat. Az irodalom rovat Cselényi Béla újabb költeményeit, Balogh Endre Semmitérő történeteinek egyik epizódját, Benedek Szabolcs Hídváros című regényének részletét, Bartha László Zsolt Lett egy sáv című ciklusát, Lukács Flóra Philoktétész című költeményét, valamint Cefola Sofia Vittoria rövidprózáját kínálja. Ujvárossy László Szeptemberi képvadászat Velencében címmel reflektál az idei biennálé néhány vizuális élményére. Ugyancsak Velencébe vezet Horváth Gizella esszéje, szerzőnk a Giudecca női börtönben látogatott kiállításokat. Gyűlölet helyett címmel Mikola Emese esszéjét olvashatják.
Boka László, Markó Béla és Szabó Róbert Csaba a transzilvanizmusról beszélgetett Marosvásárhelyen, az elhangzottakat Gálfalvi Ágnes összegezte. Bereczki Csaba filmrendezővel Érzékeny maradtam a kisebbségre és a gyökerekre címmel Gáspárik Attila készített interjút. A közelgő bicentenárium alkalmából Jókai Mór életművének időszerűségéről értekezik a Ketten egy páston rovatban Vallasek Júlia és a rovatgazda Boka László. A románia rendszerváltás óta eltelt 35 évről Veres Valér szociológussal Cseke Péter Tamás készített interjút. Az ész lelése címmel Sall László Ladik Katalin stockholmi kiállításáról ír, Fazakas Márta pedig Széljegyzetek egy turistatérképre címmel Ozsváth Zsuzsa második kötetét méltatja. Hajdu Szabolcs új filmjét, az Egy százalék indiánt Beretvás Gábor Leizzad a lelkem című kritikája elemzi. A lapszám vezércikke Betűk a térképen címmel a romániai választások médiát érintő tanulságaiból szemelget. A lapszám kapható a szokott lapárusoknál, könyvesboltokban, valamint a holnap.ro oldalon.
Újvárad – augusztusi lapajánló
Idei 8. számában az Újvárad folyóirat szépirodalom rovata Molnár Zsolt és Filotás Karina versei mellett Székely Ervin, Tankó Andrea, Cefola Sofia Vittoria és Baláz Erika prózáit közli. Szobrásznak való címmel Demény Péter publikál esszét. Doina Gecse-Borgovan Vilma néni című írását a Párbeszéd/Dialog rovatban olvashatják Vallasek Júlia fordításában. A Galéria rovatban Balázs Zoltán tanszékvezetővel készült interjú a PKE művészeti szakos végzőseinek idei vizsgakiállításáról. Bakó Endre tanulmányát közli a Kultúra rovat Zilahy Lajos a Nyugatban címmel, míg Boka László és Szilágyi Zsófia májusi, nagyváradi estjének szerkesztett változatát olvashatják Móricz Zsigmondról Mindig valami új izgat s érdekel címmel. Egy új Romsics Ignác kötetet mutat be Mayer Ágota A nyugati történetírás hat korszaka című cikke, Batrin Krisztián tanulmánya pedig Pálinkafőző üst vagy közvilágítás? címmel Gyergyószentmiklós múltjába kalauzol. A Kritika rovatban Beretvás Gábor a Lefkovicsék gyászolnak című filmet méltatja; Simon Judit Érvényes színházi estékről ír a két szezon között; míg Ádámkó G. Réka Karácsonyi Zsolt Belső tízezer című regényét elemzi. Hatodik részével ér véget Kőrössi P. József Nekrologizálok című sorozata. A lapszám vezércikke A sánta kutya újabb esete címmel a bihar megyei tanácselnök igazmondásának határvidékeire kalauzol. A lapszám kapható a jobb könyvesboltokban, lapárusoknál, olvasható a laptapir.hu-n, továbbá előfizethető a holnap.ro és az ujvarad.ro oldalon.
Újvárad – nyári Műhely-szám
Újabb Műhely-számot kínál olvasóinak az Újvárad folyóirat. A transzilvanizmus arcai egy tavaszi beszélgetés írott változatát kínálja, az MMA Kiadó gondozásában megjelent, Transzilvanizmus – eszmék, korok, változások című kötet bemutatóján elhangzottakat két szerző, Boka László és Filep Tamás Gusztáv közreműködésével. Az kell a könyvben legyen, ami megtörtént – ezzel a címmel ajánlja nagyváradi helytörténeti tankönyvét a két szerző, Kormányos László és Vincze Zsolt, akiket a középiskolai történelemoktatás jelenéről is faggattunk. Mădălina Brașoveanu kurátor Beszámolók egy túlságosan zajos magányról címmel foglalja össze a Galéria rovatban a sepsiszentgyörgyi Magma kiállítótérben nyílt kiállítás anyagát, mely a nagyváradi 35-ös Műhely és a marosvásárhelyi MAMŰ alkotóinak munkáiból válogat. Farkas István, az elfelejtett rendező című tanulmányában Orosz Timea Gabriella az erdélyi magyar színjátszás közelmúltjába kalauzol. Folytatódik Radics Viktória és Tamás Dénes esszéisztikus beszélgetés-sorozata, ezúttal a természetről. A dési születésű, kolozsvárivá, majd budapestivé lett, ma Kanadában élő Horváth Sz. István közíró, színikritikus, műfordító Szűcs László kérdéseire válaszol az Azt szeretném, hogy ne kötőjeles kanadai legyek című interjúban. A Fölmásztam az uborkafa tetejére című, 2008-ban készült hatszemközti beszélgetésben Kondrád György és Kőrössi P. József faggatja Borsi-Kálmán Béla történész, diplomata, műfordítót.
A nyári Újvárad Műhely kapható a lapárusoknál, könyvesboltokban, illetve online előfizelőink számára már elérhető, s előfizethető.
Újvárad 6. – tartalomajánló
Júniusi számában az Újvárad folyóirat Bertalan Zsófia, Wirth Imre, Joldes Xénia, Szlopp Bernadette és Szélyes-Pál Dániel versei mellett Balogh Endre, Finta Viktória és Imre Eszter prózáit kínálja az olvasónak. A Galéria rovatban Eva Beresin képzőművész bécsi kiállításának munkáit méltatják az Albertina múzeumban szeptember közepéig látogatható tárlat kurátoirai. Milyen legyen a jövő (vár)megyei színháza? Ezt a címbeli kérdést, s a lehetséges válaszokat fogalmazza meg Tasnádi-Sáhy Péter esszéje. Az ötvenedik Tandemmel zárul Magyari Sára több éves tudománynépszerűsítő sorozata, a zárórészben a társszerző, Szűcs László a kulturális újságírás mibenlétéről értekezik. Gálfalvi Ágnes a Párbeszéd/Dialog rovatban a Vatra folyóirat hasonló Vecinetăți/Szomszédságok rovatát mutatja be, benne Kovács András Ferenc verseivel. Forgács Áron a társadalom rovatban Rémtörténetek kulturális díjakról címmel ír a kulturális rasszizmus jelenségéről. A Ketten egy páston rovatban Vallasek Júlia és Boka László Mesterséges intelligencia ma és holnap címmel kínál párhuzamos gondolatmenetet. A Kritika rovatban Vadadi Adrienn első, Emlékfestés című regényét elemzi Salamon Eszter Júlia, míg Richard Gadd Baby Reindeer című filmjét Bozsódi-Nagy Orsolya. Koós Csenge a temesvári színház Shakespeare-előadása, a Pericles bírálatával jelentkezik. Ötödik részénél tart Kőrössi P. József Nekrologizálok sorozata. A lapszám vezércikke Stand? Einstand! címmel a magyar kiadók és könyvek nélkül megtartott májusi nagyváradi könyvvásár apropóján a kulturális autonómia elfeledett fogalmát idézi fel. A lapszám kapható a megszokott újságárusoknál és könyvesboltokban.
Újvárad 4-5.
Összevont tavaszi számmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A lapban verseket publikál Fekete Vince, Rusu Szidónia, Ady András és Demeter Arnold, míg prózát Péntek Orsolya és Lévai Katalin. Horváth Levente csűrökbe rejtett világát segít felfedezni a Galéria rovatban Sári Zsolt. Lakatos-Fleisz Katalin esszéje egy Képzelt beszélgetés Dsida Jenővel. Octavian Soviany brassói születésű költő önéletrajzi kötetéből olvashatnak részletet a Párbeszéd/Dialog rovatban Sikerült gyerek voltam? címmel. Női vezetők a cukorkavaráson túl címmel tandemezik a rovatgazda Magyari Sára és Maior Enikő angoltanár, kutató. Az író halálának 120. évfordulójára Jókai Mór nagyváradi napjait idézi fel Bakó Endre irodalomtörténész. Kerényi Tamás Ligeti elsüllyedt világa címmel az író Elsüllyedt világ című írását elemzi. A 45 éve alapított Kalyi Jag (Fekete tűz) együttes alapítójával, Varga Gusztáv zenésszel Kocsis Csaba beszélgetett. A társadalom rovat Forgács Áron Albert Camus, az ember iránti elkötelezett művész című írását, valamint Cseke Péter Tamás Az aranyláztól a politikai lázálomig című, a lezárult nemzetközi Verespatak-perről szóló anyagát kínálja. Fölmásztam az uborkafa tetejére címmel a lap azt a beszélgetést adja közre folytatásokban, melyet Borsi-Kálmán Bélával készített a kétezertízes években Konrád György és Kőrössi P. József. Láng Eszter elektrográfiai kiállítását Spitzer Fruzsina, Az átlátszó nő című Ughy Szabina-kötetet Pintér Anita, a szatmárnémti színház My fair lady-jét Simon Judit, míg az Elfogy a levegő című magyar filmet Beretvás Gábor méltatja. A lapszám vezércikke Géza. Kolozsvárad címmel Szőcs Géza összegyűjtött verseinek nagyváradi bemutatóját idézi fel.
Újvárad 2024/2.
Februári számában az Újvárad folyóirat irodalom rovata Szenderák Bence, Bartha László Zsolt és Vasas Tamás versei mellett Bódis Kriszta, Csatlós Lóránt, Pámer Gábor és Szlopp Bernadette rövidprózáit kínálja az olvasónak.
A Galéria rovat Fábián Emőke munkáiból szemléz, a művésszel a rovatszerkesztő Szabó Anna Mária beszélgetett. A cserépdarabok megnevezése a címe Balázs Imre József esszéjének Kovács András Ferenc utolsó kötetéről. Nyelvi tájképekről szól Magyari Sára és Szoták Szilvia nyelvész páros írása a Tandem rovatban. Az ötven éve alakult gyergyószárhegyi alkotótelep tavalyi termését Nagy Miklós Kund gazdagon illusztrált összefoglaló írása méltatja.
Kőrössi P. József Nem múlik el. Eörsi címmel idézi meg a közel két évtizede elhunyt Eörsi István alakját, emlékét, halálát. A hazai sajtó világába kalauzol Cseke Péter Tamás írása, melynek címadó témája: Elszerencsejátékozta újságírói függetlenségét a Ringier Románia. A Ketten egy páston sorozatban 2024-ben a rovatindító Boka László partnere Vallasek Júlia, írásaik témájául a 100 éve alapított Erdélyi Szépmíves Céh szolgál. Szombati Gille Tamás portréinterjúja Egy dalang születése címmel Benczi Tekla nagyváradi bábszínészt mutatja be, aki egy éven át Jáva-szigetén tanulmányozza az indonéz árnyjáték sokévszázados művészetét. A kritika rovatban Gálfalvi Ágnes elemzi Egressy Zoltán Jolka harangja című új könyvét, Hegyi Réka a temesvári Csiky Gergely Színház 1978 című dokufikciókát, míg Létkérdések rózsaszínben címmel Bozsódi-Nagy Orsolya a Barbie című mozifilmet. Az Újvárad kapható a jobb könyvesboltokban, megrendelhető a kiadó elérhetőségein.
Újvárad, október
Megjelent az Újvárad folyóirat harmadik évfolyamának októberi száma. A lapszám vezércikke A művelő média címmel a kulturális újságírással foglalkozik. Verset Markó Béla mellett Láng Orsolya, Szélyes-Pál Dániel és Molnár Zsolt közöl, míg novellákkal Tankó Andrea, regényrészlettel pedig Imre Eszter jelentkezik. Hamvas ihlette meditációs objektumok címmel ajánlja egy új nagyváradi kiállítás anyagát Ujvárossy László, a tárlat kurátora. Kövek és emberek címmel közöl esszét Lakatos-Fleisz Katalin. Temetőben üldögéltem – a szívemben kíváncsiság a címe a Tandem rovat e heti anyagának, Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Balázs Lajos néprajzkutató. Szűcs László a kultúra rovatban a kolozsvári és temesvári folyóirat-találkozókról tudósít. Riportot is kínál a lapszám: Vajda György marosvásárhelyi újságíró Mon amour Paris / Az én Párizsom című írását és képeit. A 150 éve született Bánffy Miklós életét és életművét értékeli a Ketten egy páston rovatban Reményi József Tamás és Boka László. A kritika rovatban Láng Zsolt egy Ligeti-koncertet méltat, Simon Judit a debreceni Csokonai Színház újdonságát, a Cyber Cyranót ajánlja, míg Szakács Imre Véső Ágoston néma költészete címmel a nagybányai festő debreceni kiállításának megnyitóján elhangzott szövegét. Az Előhívás rovatban Kőrössi P. József Nekrologizálok. Egy címmel emlékezik. Az Újvárad 10. száma kapható a szokott újságárusoknál, könyvesboltokban.