MEGOSZTOM

Mit jelent a média 2025-ben?

Médiajelentés konferencia Kolozsváron

Az alapításának kétszázadik évfordulóját idén ünneplő Magyar Tudományos Akadémia működési köre nemcsak Magyarországra, hanem Erdélyre is kiterjed. Területi egysége, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) csatlakozott a jubileumi ünnepségsorozathoz, amint arról előző lapszámunkban beszámoltunk. A tudománynépszerűsítő szereppel is bíró eseményről hírt adni különösen fontos ma, egy oly korban, amikor a ráció tekintélyvesztése a nagyközönség körében egyre gyakrabban veszélyezteti mindennapi életünket.

A KAB Ion Ghica utcai székházában egész évben folyik a tevékenység: találkozók, műhelyek, konferenciák követik egymást ebben a kellemes, nyugodt, az összpontosításnak kedvező kultúrtérben. A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottságának Média- és Kommunikációtudományi Szakbizottsága minden évben júniusra időzíti konferenciáját, az Erdélyi Médiajelentést, amelynek előadói az erdélyi, tág értelemben vett médiavalóság kérdéseit vizsgálják. Rendszeres résztvevői közé tartoznak a romániai felsőoktatási intézetek oktatói, kutatói, mesteri és doktori hallgatói, illetve a médiaintézmények képviselői.

Az Erdélyi Médiatér közönsége (Fotó: Deák Anita)

A júniusi rendezvény főszervezője, Vallasek Júlia  bevezetőjében felidézte az immár a 23. kiadásához érkezettMédiajelentés indulását, amikor a mostani tekintélyes tudósok közül sokan még a doktori dolgozatukat írták, és ehhez keresték a keretet. A konferenciának ez a jellege megmaradt, az előadásokat követő hozzászólások során a tapasztaltabb kollégák általában véleményt mondanak a doktoranduszok munkájáról. Kívülállóként érkezve ebbe a műhelybe, feltűnt nekem az emberséges, szimmetrikus kommunikáció: az oktatók nem egyszer súlyosabb kritikai megállapításokat is úgy tudnak közölni az előadóval, hogy az mosolyogva és épülve fogadhatja azt. Ugyanez a gondoskodó, empatikus attitűd érzékelhető az előadások utáni vitákban. Hiszen a tudományos módszer legyen bármennyire is objektív, az ezt alkalmazó tudósemberek motivációi a lehető legszubjektívebbek, és ez így van jól. Mert milyen szubjektívebb tulajdonságot ismerünk a kíváncsiságnál? Hogy feltegyük a világ egyik legegyszerűbb, legzsigeribb kérdését: miért? A kíváncsiság nem kizárólag emberi tulajdonság, hanem az élővilág minden egyes fajánál a sikeresség kulcsa.

Nagyi Orsolya előadása (Fotó: Deák Anita)

A konferencia első, médiatörténeti panelében az előző évi Médiajelentések rendszeres szereplője, Nagyi Orsolya doktori kutatásait folytatva jelentkezett „A másik város”. Nagyvárad zsidó lakosságának sajtóbeli reprezentációja a második világháború éveiben című előadásával, amelyet a többinél valamivel bővebben ismertetek a helyi vonatkozásokra való tekintettel. A szerző azért választotta Nagyváradot a romániai magyarság városai közül, mert itt élt a legnagyobb számú zsidó közösség, a lakosság 23%-át téve ki. A korabeli sajtóból az OSZK-ban van a legteljesebb gyűjtemény. Nagyi Orsolya az Esti Lap, a Nagyvárad, valamint a Magyar Lapok 1940–1944 közötti évfolyamait vizsgálta, de óriási anyagot talált, végül az előadásában az Esti Lapra szorítkozott, kiegészítve a hiányos időszakokat a Nagyvárad 1944-es számaival. A nagyváradi közvéleményt foglalkoztatta a zsidókérdés, az újságok rendszeresen közöltek a témában. A hatóságok és a lakosság célja a zsidó vagyon megszerzése és a zsidóság eltávolítása volt.

A panel következő szereplője Gálfalvi Ágnes végzős doktorandusz volt A könyvkiadás reprezentációja A Hét rendszerváltás utáni évfolyamaiban című bemutatójával. Az utolsó médiatörténeti előadásban Patkó Katalin doktori hallgató identitás és média viszonyát vizsgálta a Covid-19 járvány idején.

A második, Vizuális reprezentációk panel első előadója Zágoni Bálint volt, aki Janovics Jenő híres némafilmje, a Sárga csikócselekményének rekonstrukciójáról beszélt. Deák Anita is törzselőadónak számít a Médiajelentésen animációs és rajzfilmekről szóló előadásaival. Mostani bemutatója, a Környezet- és állatábrázolás a Pannónia Filmstúdió egész estés rajzfilmjeibenérdekes szempontokat vetett fel mindannyiunk gyermekkoránakemlékezetes rajzfilmszereplői kapcsán. Megállapítása szerint akörnyezetvédelem korábban kevéssé volt jelen ebben a művészeti ágban, tematizálása az utóbbi idők forradalmának eredménye. A harmadik filmes előadó Benedek Szabolcs volt, aki a Midsommar című 2019-es horrorban vizsgálta közösség és identitás viszonyát.

A kerekasztal-beszélgetés (Fotó: Deák Anita)

A konferencia harmadik panelje (Kortárs médiakapcsolatok)meglehetősen éles váltást képezett az előző, hagyományosabb témákhoz képest: egy szempillantás alatt a 21. században találtuk magunkat. Az első előadás (Desztinációk az online térben) a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének két oktatója, Vincze Hanna Orsolya és Benedek István vizsgálatait mutatta be Erdély turisztikai imázsával kapcsolatban, amelyet a Tripadvisoron közzétett vélemények alapján mértek fel. A következőkben három doktorandusz mutatkozott be. Petru Barbara folyamatban levő kutatásának témája Az Alfa generáció szegmentálása digitális kompetenciák és kommunikációs stratégiák mentén, míg Csóka-Antal Erika Digitális érzelmek: emojik, GIF-ek és internetes mémek az online identitásformálásban, Herbály Dorottya pedig A Red Dot Community kreatív dokumentálási módszerei címen tartott előadást. A panel Vicsacsán Réka beszámolójával zárult a mesterséges intelligencia használatáról az oktatásban a Grand Canyon University kampánykommunikáció kurzusa során.

A Médiajelentés konferenciákon hagyományosan két programpont teszi fel a koronát az előadásokra: az egyik egy kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája idén már második éve a mesterséges intelligenciával volt kapcsolatos (MI és mi. Kerekasztal-beszélgetés a mesterséges intelligencia használatáról), s a szervezők következtetése szerint a következő években előreláthatóan így is marad, hiszen a forradalom folyamatban van, és évről évre bőven összegyűl a megbeszélnivaló ebben a tárgyban. 2025-ben Balázs Imre József, Györgyjakab Izabella, Szikszai Mária és Virginás Andrea beszélgetett Vincze Hanna Orsolya moderálásával. A másik és egyben záró, visszatérő esemény Botházi Mária bemutatója szokott lenni a Me.dok média- és kommunikációtudományi folyóirat aktuális lapszámairól, amelyet idén Virginás Andrea ismertetője egészített ki aPatterns of Miscommunication in Contemporary East-Central European Cinema konferenciakötetről.

MEGOSZTOM

Kapcsolati hálók és költői szerelmek

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 4. elnevezéssel tudományos konferenciát szervezett június 16-18. között a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet szakmai támogatásával. A háromnapos konferencia során megannyi előadás hangzott el, felvillantva művészsorsokat, írói csoportosulások tevékenységeit, kapcsolati hálókat, írók, költők, irodalmárok érdekes életútját.

Jó csapat gyűlt össze erre a háromnapos konferenciára is. Akárcsak az előző találkozók esetében, ezúttal is színvonalas értekezések, figyelemreméltó hozzászólások, jó hangulatú beszélgetések hangzottak el. Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások konferenciasorozat elindítói, titkárai, főszervezői a PKE jelenlegi és egykori, társult oktatói: Boka László egyetemi docens, irodalomtörténész, az Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa és Biró Annamária, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa.

Bár még fiatal a konferencia, minden bizonnyal eljön az ideje annak is, amikor a 18. születésnapját ünnepelhetjük meg – mondta Major Enikő, a PKE rektorhelyettese a nyitóünnepségen, amelyet az univerzitás új épületének nagytermében tartottak meg. Boka László főszervezőként kifejtette: mintegy másfél év pandémia után nagy-nagy öröm, hogy ezen a konferencián fizikai valóságban lehetnek jelen a résztvevők, nem csupán online módon, a virtuális térben. (Az eredeti elképzelés az lett volna, hogy 2020 őszén szervezik meg a konferencia negyedik kiadását, csak, ugye, közbejött a világjárvány.) A 2013-ban útjára indított rendezvénysorozat sikerét mutatják a korábbi konferenciákon elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazó kötetek, valamint a kiadványok fogadtatása, az ezekkel kapcsolatos jó recenziók és kritikák. Az idei konferencia anyagai is könyvbe kerülnek majd. Boka László arról is szólt: minden alkalommal hangsúlyt helyeznek az interdiszciplinaritásra is, hiszen az irodalomtörténészek mellett nyelvészek, szociológusok, történészek stb. tartanak előadásokat. Hozzáfűzte: örvendetes, hogy az idei konferencia két felkért plenáris előadója Ablonczy Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet főmunkatársa, az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője, illetve Schein Gábor író, költő, irodalomtörténész, az ELTE habilitált docense. Ezután Biró Annamária vette át a szót, aki ugyancsak méltatta a fizikai jelenlét fontosságát, hiszen túlságosan hozzászoktunk az online térhez. Még két hete is szkeptikusak voltak, ám Boka László hitt benne, hogy sikerülni fog. Ezt követően Tverdota György mutatta be röviden a konferenciasorozat legutóbbi kötetét.

A konferencia első előadását Schein Gábor tartotta meg Az irodalmi tér átalakulása az 1990-es évek Magyarországán címmel. Beszélt a digitalitás és a világháló megjelenéséről, mindennek hatásairól az irodalomra, kultúrára. Sok minden megváltozott, ugyanakkor sok dolog változatlan maradt, például bizonyos igazásgtalanságok. Beszélt a kultúráról mint térről, az irodalmi mezők működéséről, autonómiájáról, a kiadók, a könyvpiac szerveződéséről, alakulásáról. Szólt az irodalmi és a politikai tér viszonyrendszerének átalakulásáról, ami jelentősen befolyásolta a metapolitikai megszólalásmódok szerkezetét is. Az előadásban kitért a szimbolikus tőke jelentőségére és rongálódására, a jelentős külföldi sikerek visszahatására. Értekezésének második részében kitért a mára elfeledett Határ folyóirat (ami egyetemi folyóiratból lett országos lappá) szerepére, helyzetére.

Az első nap belvárosi sétával zárult. A vendégeket Boka László és Lakatos Attila történész kalauzolta a városközpontban, a végállomás pedig az Ady Endre Emlékmúzeum volt.

A második napon délelőtt ugyancsak a PKE-n tartották meg az értekezéseket. A délelőtti programot Ablonczy Balázs A székely network. A SzEFHE és az Erdély-kultusz magyarországi hálózata 1920–1970 című előadása nyitotta. Képzeletben sokfelé barangolhattunk. Például János Szabolcs jóvoltából utazó német értelmiségiekkel lehetett kószálni a 18-19. századi Erdélyben. Szajbély Mihály egyebek között a Magyar Könyvkiadók Egyletének 1878-as életre hívásáról beszélt. Széchenyi Ágnes mesélt Biró Lajos újságíró, író, filmíró útjáról Bécstől Nagyváradon át Hollywoodig és a londoni végállomásig. Lakatos Attila ismertette Tóth-Szabó Pál premontrei kanonok, történész pályáját.

Délután átvonult a társaság a barokk palotához. A további előadások a római katolikus püspöki palota impozáns, bár kissé furcsa akusztikájú (nem mindenütt hallatszott egyformán jól a beszéd a visszhangzás miatt) dísztermében hangzottak el. Major Ágnes „Ó művész mennyit kell vesződnöd”: Babits karrierfordulata és a költői munkafolyamat változása címmel tartott előadást. Szénási Zoltán Versek egy szerelem kapcsolati hálójában: Csinszka és Babits, 1919–1920 című előadásában többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy a kapcsolat sajátos jellegéből fakadóan Babits Csinszka-verseinek milyen retorikai és poétikai jellemzői vannak.

Albu-Balogh Andrea előadásának témája a szövegvariánsok vizsgálata Karácsony Benő erdélyi író életművében volt. A vizsgálatot az indokolta, hogy a regényként könyv alakban megjelent művek egy-egy részlete bizonyos változtatásokkal megjelent a korabeli folyóiratokban, valamint novelláinak egy része is többféle variánsban maradt fenn. Vallasek Júlia Az elmaradt SWOT-analízis és következményei. (Értelmiségi karrierlehetőségek a két világháború közötti regényekben) címmel tartott értekezést. Kutatásában olyan, két világháború között íródott regényeket vizsgál, amelyekben az 1920 után megváltozott helyzetben való értelmiségi karrierek, pályaalakító döntések vagy tágabban a művészlét lehetőségei kerülnek a cselekmény fókuszába. Váradi előadásában két művel foglalkozott: Berde Mária Szentségvivők és Ignácz Rózsa Rézpénz című regényével.

Szó volt még felvidéki akadémikusok karrierútjáról, valamint a vajdasági magyar irodalom kezdetdiskurzusairól. Az előadások után a résztvevők megtekintették az egyházművészeti múzeumot Lakatos Attila történész irányításával, aki megintcsak számos érdekességet mesélt a jelenlévőknek. A múzeumi szemle után a bazilikába látogatott el a kis csapat a körséta során. Akinek szerencséje volt, este találkozhatott a püspöki palota cicájával is.

A harmadik napon is sok érdekes előadás hangzott el. Hogy csak néhányat említsünk erről a napról is: Tverdota György A tulok. Az értelmiség mozgástere a munkásmozgalmi szubkultúrában címmel tartott előadást. Balázs Imre József a Cobra nemzetközi művészcsoport (1948–1951) magyar kultúrában lévő relevanciájáról beszélt, Káli Anita a szegénységábrázolás tendenciájáról a kortárs irodalomban Barnás Ferenc regényeinek tekintetében. Keszeg Anna a kelet-európai kortárs sorozatgyártás karriermintázatairól szólt, Biró Annamária pedig kortárs történelmi regények értelmiségképéről.

A háromnapos találkozó a rangos előadások, szakmai kapcsolatok kiépítése, erősítése mellett tovább hangsúlyozza a PKE magyar tanszéki csoportjának helyét egy képletes magyar tudományos térképen.