MEGOSZTOM

Újvárad 2024/11-12.

Összevont számmal búcsúzik az esztendőtől az Újvárad folyóirat. Az irodalom rovat Cselényi Béla újabb költeményeit, Balogh Endre Semmitérő történeteinek egyik epizódját, Benedek Szabolcs Hídváros című regényének részletét, Bartha László Zsolt Lett egy sáv című ciklusát, Lukács Flóra Philoktétész című költeményét, valamint Cefola Sofia Vittoria rövidprózáját kínálja. Ujvárossy László Szeptemberi képvadászat Velencében címmel reflektál az idei biennálé néhány vizuális élményére. Ugyancsak Velencébe vezet Horváth Gizella esszéje, szerzőnk a Giudecca női börtönben látogatott kiállításokat. Gyűlölet helyett címmel Mikola Emese esszéjét olvashatják. 

Boka László, Markó Béla és Szabó Róbert Csaba a transzilvanizmusról beszélgetett Marosvásárhelyen, az elhangzottakat Gálfalvi Ágnes összegezte. Bereczki Csaba filmrendezővel Érzékeny maradtam a kisebbségre és a gyökerekre címmel Gáspárik Attila készített interjút. A közelgő bicentenárium alkalmából Jókai Mór életművének időszerűségéről értekezik a Ketten egy páston rovatban Vallasek Júlia és a rovatgazda Boka László. A románia rendszerváltás óta eltelt 35 évről Veres Valér szociológussal Cseke Péter Tamás készített interjút. Az ész lelése címmel Sall László Ladik Katalin stockholmi kiállításáról ír, Fazakas Márta pedig Széljegyzetek egy turistatérképre címmel Ozsváth Zsuzsa második kötetét méltatja. Hajdu Szabolcs új filmjét, az Egy százalék indiánt Beretvás Gábor Leizzad a lelkem című kritikája elemzi. A lapszám vezércikke Betűk a térképen címmel a romániai választások médiát érintő tanulságaiból szemelget. A lapszám kapható a szokott lapárusoknál, könyvesboltokban, valamint a holnap.ro oldalon.

MEGOSZTOM

Keresse az októberi Újváradot

Tizedik idei számával jelentkezik az Újvárad folyóirat, a lapszám már kapható a könyvesboltokban, nagyváradi újságárusoknál, erdélyi könyvesboltokban és Budapesten az Írók Boltjában, illetve megrendelhető a holnap.ro oldalon.

Verset Vass Tibor, Friedl Viki, Cseh Katalin, Ungár Péter publikál, továbbá az idei Marin Sorescu-díjas svéd költő, Agnes Gerner, akinek Tulipánok című ciklusából Sall László fordított részleteket. Prózát Pámer Gábor, Tófalvi Zselyke és Mikola Emese publikál. Mégis kinek a Velencéje? címmel olvashatják Lakatos-Fleisz Katalin esszéjét.A Galéria rovatban András Bernadett méltatja Csóka Szilárd Zsolt és Herman Levente közös, Dreams of a Hybrid Nation című kiállítását. Doina Gecse-Borgovan Ninaki című írását olvashatják a Dialog/Párbeszéd rovatban, Vallasek Júlia fordításában. Tandemszárnyalás címmel méltatja Jakobovits Márta azt a közös kiállítást, amely Jankó Szép Noémi és Márton Katalin műveit kínálta. A kultúra rovatban Gálfalvi Ágnes Ugyanakkor, ugyanott és nagyjából ugyanúgy címmel számol be a közép-kelet-európai gyermekkönyv-illusztrációs kiállítás budapesti megnyitójáról. Domokos Boglárka Orsolya Az oktatás nyelvi világa címmel a Kárpát-medencei oktatásterminológiai adatbázis tartalmát szemlézi. Bozsódi Nagy-Orsolya az Alien Romulus film kapcsán teszi fel a kérdést: Hány bőrt lehet egy idegenről lehúzni? A színház rovatban Folytatódó kolozsvári Vidnyánszky-varázslat címmel Simon Judit a Janovics című előadást méltatja.

MEGOSZTOM

Újvárad – szeptemberi lapajánló

Az Újvárad folyóirat szeptemberi számának szépirodalmi részében Patak Márta, Káli István, Zimonyi Zita és Berka Attila prózái mellett Tamás Dénes, Kukucska Szabolcs és Zsigmond Gergő verseit olvashatják. Görög haza címmel a Tárca rovat Markó Béla írását kínálja, míg esszét Türelem címmel Lovassy Cseh Tamás publikál. A Galéria rovatban Portik Blénessy Ágota méltatja Bádogember és társai címmel Szabó András művészetét, akinek az EMÜK-ben látható egyéni kiállítása. Folytatódik Vallasek Júlia és Boka László Ketten egy páston sorozata, ezúttal a műfordítás a közös témája írásaiknak. A társadalom rovatban Zöld fordulat zajlik politikai ellenszélben címmel Cseke Péter Tamás, míg A politikai wrestling nem olimpiai sportág címmel Forgács Áron írását kínálja a folyóirat.

Csak az ember ad ki könyvet a címe Gálfalvi Ágnes tudósításának az idei brünni Book Industry Forumról. Odalent nincs semmi, csak mi magunk című írásában Tankó Andrea az Eric című minisorozatot ajánlja megnézésre. Az induló színházi évadról Hegyi Réka, Koós Csenge és Lovassy Cseh Tamás írása szolgál körképpel a romániai magyar kőszínházak terveiről. Bozsódi-Nagy Orsolya A csapda című amerikai produkciót elemzi Apák filmje című recenziójában.

A lapszám kapható a jobb könyvesboltokban, lapárusoknál, olvasható a laptapir.hu-n, továbbá előfizethető a holnap.ro és az ujvarad.ro oldalon.

MEGOSZTOM

Újvárad – augusztusi lapajánló

Idei 8. számában az Újvárad folyóirat szépirodalom rovata Molnár Zsolt és Filotás Karina versei mellett Székely Ervin, Tankó Andrea, Cefola Sofia Vittoria és Baláz Erika prózáit közli. Szobrásznak való címmel Demény Péter publikál esszét. Doina Gecse-Borgovan Vilma néni című írását a Párbeszéd/Dialog rovatban olvashatják Vallasek Júlia fordításában. A Galéria rovatban Balázs Zoltán tanszékvezetővel készült interjú a PKE művészeti szakos végzőseinek idei vizsgakiállításáról. Bakó Endre tanulmányát közli a Kultúra rovat Zilahy Lajos a Nyugatban címmel, míg Boka László és Szilágyi Zsófia májusi, nagyváradi estjének szerkesztett változatát olvashatják Móricz Zsigmondról Mindig valami új izgat s érdekel címmel. Egy új Romsics Ignác kötetet mutat be Mayer Ágota A nyugati történetírás hat korszaka című cikke, Batrin Krisztián tanulmánya pedig Pálinkafőző üst vagy közvilágítás? címmel Gyergyószentmiklós múltjába kalauzol. A Kritika rovatban Beretvás Gábor a Lefkovicsék gyászolnak című filmet méltatja; Simon Judit Érvényes színházi estékről ír a két szezon között; míg Ádámkó G. Réka Karácsonyi Zsolt Belső tízezer című regényét elemzi. Hatodik részével ér véget Kőrössi P. József Nekrologizálok című sorozata. A lapszám vezércikke A sánta kutya újabb esete címmel a bihar megyei tanácselnök igazmondásának határvidékeire kalauzol. A lapszám kapható a jobb könyvesboltokban, lapárusoknál, olvasható a laptapir.hu-n, továbbá előfizethető a holnap.ro és az ujvarad.ro oldalon.

MEGOSZTOM

Párhuzamok a Műhelyben

Örvendezik az ártatlan szerkesztői lélek, amikor egy ilyen, félévente jelentkező Műhely-szám anyagai – olykor, ismerjük el, a szerencsének, máskor a tudatos keresésnek köszönhetően – elkezdenek hatni egymásra, kommunikálni egymással, akár ki is egészíteni, illusztrálni egymást. Mint egy soros kapcsolásos áramkör, persze ilyen műszaki hasonlatba kockázatos belemenni. Nem lehet minden redakció tele elektrofilozófusokkal, mint amilyen a mi drága barátunk, kollégánk, Szilágyi Aladár volt. 

Szóval még a tervezés heteiben annyi látszott csak biztosnak, hogy a transzilvanizmusról szóló beszélgetéssel indulunk, amit a hasonló című kötet váradi bemutatóján rögzítettünk. Ez adja a szám alaphangját, bizakodtunk, majd hamar kiderült, mi sem természetesebb, minthogy egy új, a maga nemében egyedi helytörténeti tankönyv ismertetése kínáljon hozzá remek párhuzamokat, nyilván elsősorban a 20. század históriája által. Ugyancsak remek kapcsolódási pontokat kínált két társművészeti anyag. A színház világából az elfeledett rendező, Farkas István portréja, illetve egy a hónap végéig Sepsiszentgyörgyön, a Magmában látható tárlat kurátori ismertetője, ami ugyanabba az időszakba, a 70-es, 80-as évekbe visszatekintve két korabeli kortárs művészeti csoport, a nagyváradi 35-ös Műhely és a marosvásárhelyi MAMŰ jelentőségét mutatja be. S ha már erdélyi, romániai közelmúlt, ennek egyedi szemléletű, hiteles tanúi szólalnak meg két beszélgetésben. Egyfelől a Déstől Budapesten át Kanadáig vándorolt Horváth Sz. István író, kritikus, műfordító portréja, illetve a Szinérváraljától Budapesten át Bukarestig került történésszel, diplomatával, s ugyancsak műfordítóval, Borsi-Kálmán Bélával folytatott beszélgetés következő része. És csupán látszólag jelent kivételt két irodalmár, a vajdasági Radics Viktória és a székelyföldi Tamás Dénes beszélgetése a természetről. Hiszen az ember és a természet együttélése, kapcsolata, a természet megértése, megóvása a jelen társadalmai számára ugyancsak égetően fontos kérdés.

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad – nyári Műhely-szám

Újabb Műhely-számot kínál olvasóinak az Újvárad folyóirat. A transzilvanizmus arcai egy tavaszi beszélgetés írott változatát kínálja, az MMA Kiadó gondozásában megjelent, Transzilvanizmus – eszmék, korok, változások című kötet bemutatóján elhangzottakat két szerző, Boka László és Filep Tamás Gusztáv közreműködésével. Az kell a könyvben legyen, ami megtörtént – ezzel a címmel ajánlja nagyváradi helytörténeti tankönyvét a két szerző, Kormányos László és Vincze Zsolt, akiket a középiskolai történelemoktatás jelenéről is faggattunk. Mădălina Brașoveanu kurátor Beszámolók egy túlságosan zajos magányról címmel foglalja össze a Galéria rovatban a sepsiszentgyörgyi Magma kiállítótérben nyílt kiállítás anyagát, mely a nagyváradi 35-ös Műhely és a marosvásárhelyi MAMŰ alkotóinak munkáiból válogat. Farkas István, az elfelejtett rendező című tanulmányában Orosz Timea Gabriella az erdélyi magyar színjátszás közelmúltjába kalauzol. Folytatódik Radics Viktória és Tamás Dénes esszéisztikus beszélgetés-sorozata, ezúttal a természetről. A dési születésű, kolozsvárivá, majd budapestivé lett, ma Kanadában élő Horváth Sz. István közíró, színikritikus, műfordító Szűcs László kérdéseire válaszol az Azt szeretném, hogy ne kötőjeles kanadai legyek című interjúban. A Fölmásztam az uborkafa tetejére című, 2008-ban készült hatszemközti beszélgetésben Kondrád György és Kőrössi P. József faggatja Borsi-Kálmán Béla történész, diplomata, műfordítót.
A nyári Újvárad Műhely kapható a lapárusoknál, könyvesboltokban, illetve online előfizelőink számára már elérhető, s előfizethető.

MEGOSZTOM

Stand? Einstand!

Ugyan az alábbi történetet azon frissiben, primőr indulatból lett volna kedvünk pár hete megírni, közéleti konnotációi miatt jobbnak gondoltuk a választás után visszatérni rá. 

Még valamikor május első felében találkoztunk néhányan, A könyv barátai kezdeményezés debreceni és nagyváradi barátai, hogy beszélgessünk közös terveinkről, két padon, egy asztal körül, a Körös-parton. Mesélik, a megbeszéltnél korábban érkezve a Szent László téren körülnéztek a könyvvásárban, amelynek körülményeit irigylésre méltóan jónak találták. – Csakhogy… – tették hozzá, feltűnt nekik, nemhogy magyar nyelvű kiadó standjával, egyáltalán magyar nyelvű kötetekkel sem találkoztak, hiába keresgéltek. Azt viszont hallották, hogy az arra sétáló emberek között többen is magyarul beszélgettek e szombat déli órában. – Hogy is van ez? – kérdezték debreceni könyvbarátaink.

Hogy is van ez? – kérdeztük jópár lapszámmal, s vagy két évvel ezelőtt ugyenezen oldalon magunk is. Hiszen nem újdonság, a román közrádió és a nagyváradi városháza valamely alegységének közös könyvvásárán a korábbi években sem volt magyar jelenlét, annak ellenére, hogy a közmédia is, az önkormányzat is bizonyos százalékban a magyar nemzetiségű adófizetők pénzén virágzik. Előbbi igazgatótanácsában is van magyar delegált, ahogy a városházán is tanácsadó, akinek Nagyvárad az első, bármit is jelentsen ez. A magyar könyv, a magyar olvasó viszont elég hátul kullog a sorban. A diszkrimináció még szemléletesebben rajzolódik ki azáltal, hogy miközben a megyei önkormányzat által finanszírozott román folyóirat főszerkesztője a könyvvásár díszvendége volt, a hasonló kiadói háttérrel megjelenő magyar lap, a Várad semmilyen formában nem volt jelen, sem dísz-, sem egyszerű vendégként, legalább egy stand eldugott sarkában kitéve. Rólunk, holnapos könyveinkről, lapunkról nyilván nem is szólva.

Ez az eset ismételten felveti szükségességét, hogy beszéljünk a kulturális autonómiáról, amellyel a politika az egyéb autonómia-formák tét nélküli emlegetése mellett megfeledkezni látszik. Reméljük, nem azért, mert ennek megvalósulása lenne a leginkább járható út. Persze, a külön stand is terület alapú dolog, talpalatnyi hely az ősi aszfalt felett. Ugye, milyen kicsinyes dolog, hogy még ennyi, kétszer három méter sem adatik meg?

A szerk

MEGOSZTOM

Újvárad 6. – tartalomajánló

Júniusi számában az Újvárad folyóirat Bertalan Zsófia, Wirth Imre, Joldes Xénia, Szlopp Bernadette és Szélyes-Pál Dániel versei mellett Balogh Endre, Finta Viktória és Imre Eszter prózáit kínálja az olvasónak. A Galéria rovatban Eva Beresin képzőművész bécsi kiállításának munkáit méltatják az Albertina múzeumban szeptember közepéig látogatható tárlat kurátoirai. Milyen legyen a jövő (vár)megyei színháza? Ezt a címbeli kérdést, s a lehetséges válaszokat fogalmazza meg Tasnádi-Sáhy Péter esszéje. Az ötvenedik Tandemmel zárul Magyari Sára több éves tudománynépszerűsítő sorozata, a zárórészben a társszerző, Szűcs László a kulturális újságírás mibenlétéről értekezik. Gálfalvi Ágnes a Párbeszéd/Dialog rovatban a Vatra folyóirat hasonló Vecinetăți/Szomszédságok rovatát mutatja be, benne Kovács András Ferenc verseivel. Forgács Áron a társadalom rovatban Rémtörténetek kulturális díjakról címmel ír a kulturális rasszizmus jelenségéről. A Ketten egy páston rovatban Vallasek Júlia és Boka László Mesterséges intelligencia ma és holnap címmel kínál párhuzamos gondolatmenetet. A Kritika rovatban Vadadi Adrienn első, Emlékfestés című regényét elemzi Salamon Eszter Júlia, míg Richard Gadd Baby Reindeer című filmjét Bozsódi-Nagy Orsolya. Koós Csenge a temesvári színház Shakespeare-előadása, a Pericles bírálatával jelentkezik. Ötödik részénél tart Kőrössi P. József Nekrologizálok sorozata. A lapszám vezércikke Stand? Einstand! címmel a magyar kiadók és könyvek nélkül megtartott májusi nagyváradi könyvvásár apropóján a kulturális autonómia elfeledett fogalmát idézi fel. A lapszám kapható a megszokott újságárusoknál és könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Újvárad 4-5.

Összevont tavaszi számmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A lapban verseket publikál Fekete Vince, Rusu Szidónia, Ady András és Demeter Arnold, míg prózát Péntek Orsolya és Lévai Katalin. Horváth Levente csűrökbe rejtett világát segít felfedezni a Galéria rovatban Sári Zsolt. Lakatos-Fleisz Katalin esszéje egy Képzelt beszélgetés Dsida Jenővel. Octavian Soviany brassói születésű költő önéletrajzi kötetéből olvashatnak részletet a Párbeszéd/Dialog rovatban Sikerült gyerek voltam? címmel. Női vezetők a cukorkavaráson túl címmel tandemezik a rovatgazda Magyari Sára és Maior Enikő angoltanár, kutató. Az író halálának 120. évfordulójára Jókai Mór nagyváradi napjait idézi fel Bakó Endre irodalomtörténész. Kerényi Tamás Ligeti elsüllyedt világa címmel az író Elsüllyedt világ című írását elemzi. A 45 éve alapított Kalyi Jag (Fekete tűz) együttes alapítójával, Varga Gusztáv zenésszel Kocsis Csaba beszélgetett. A társadalom rovat Forgács Áron Albert Camus, az ember iránti elkötelezett művész című írását, valamint Cseke Péter Tamás Az aranyláztól a politikai lázálomig című, a lezárult nemzetközi Verespatak-perről szóló anyagát kínálja. Fölmásztam az uborkafa tetejére címmel a lap azt a beszélgetést adja közre folytatásokban, melyet Borsi-Kálmán Bélával készített a kétezertízes években Konrád György és Kőrössi P. József. Láng Eszter elektrográfiai kiállítását Spitzer Fruzsina, Az átlátszó nő című Ughy Szabina-kötetet Pintér Anita, a szatmárnémti színház My fair lady-jét Simon Judit, míg az Elfogy a levegő című magyar filmet Beretvás Gábor méltatja. A lapszám vezércikke Géza. Kolozsvárad címmel Szőcs Géza összegyűjtött verseinek nagyváradi bemutatóját idézi fel.

MEGOSZTOM

Újvárad 3./2024

Harmadik idei számában az Újvárad folyóirat irodalmi rovata Terék Anna, Bánáti Hanna, Lajtos Nóra és Andó Réka versei mellett Lokodi Imre és Hilgert István prózáit közli, továbbá John Landy amerikai költő verseit Gyukics Gábor fordításában. Két debreceni tárlat anyagát kínálja a Galéria rovat: Zsikla Mónika kurátor A szín képe, a kép misztériuma címmel monokróm művek gyűjteményes kiállítását, míg Mravik Péter A tekintet hozzáférhetősége címmel Tar Sándor író debreceni lakásmúzeumi tárlatát méltatja. 

Utazás Karinthy körül címmel Lovassy Cseh Tamás jegyzi a lapszám esszéjét, míg a Dialog/Párbeszéd rovatban Fazakas Márta fogalmazza meg impresszióit Mircea Cărtărescu író nagyváradi estjéről. Magyari Sára és Simon Szabolcs Tandem-szövegeinek közös témája: Kisebbségi lét – a mindennapokban. Kilenc szerző, kilenc tekintet címmel Szűcs László szólaltatta meg a Komplementer Kolozsvár című fotókiállítás néhány alkotóját. A Kultúra rovat az új szerkesztő, Gálfalvi Ágnes publicisztikáját kínálja Egy könyves ankét utógondozása címmel. Aki kiszolgáltatott, az a legkiszolgáltatottabb címmel értekezik Mayer Ágota a Társadalom rovatban. Ugyanott olvasható Irodalmi titkár a Securitate célkeresztjében címmel Nagy Mihály Zoltán és Plainer Zsuzsa beszélgetése Kelemen István dramaturg történetéről.A Kritika rovatban Kovács Edward méltatja Áfra János Omlás című kötetét (Csak az épül, ami omlik), Simon Judit a Szigligeti Színház Csárdáskirálynőjét (Körhintán a világ), Sall László egy göteborgi mohakiállítást (A lakosság élvezete), míg Beretvás Gábor az Ónody, a hatvanas évek császára című magyar filmet (Kísérlet egy koncepciós per megértésére). Negyedik részénél tart Kőrössi P. József Nekrologizálok sorozata az Előhívásban.