MEGOSZTOM

Falra hányt ízlésficam

Komoly visszhangja volt a sajtóban, s nem csak a helyiben a nemzeti ünnep és a mikulásvárás között annak, hogy a Pece-parti Párizsban két üres és szürke felületen, egy Körös utcai tűzfalon és a messzi Bunyitay-ligetben (Munkás-, Brătianu-) pompás műalkotások teszik színesebbé a várost. Az online közösségi terekben kommentelők többsége is ünnepelte a két tarka alkotást. A városközponti tűzfalon, mely egy bontás utáni parkolóra néz, Alfons Mucha utánérzet eleveníti meg a négy évszakot, egyúttal állítólag négy ismert váradi középületet is, míg a másik alkotáson egy gyerek által fújt szappanbuborékok tereit töltötték meg vállalkozó kedvű festők saját műveikkel az ötlethez illeszkedő eklektikussággal. A városháza által jóváhagyott és finanszírozott projektek célja, a szürkeség eltüntetése örvendetes, ám a végeredmény mindkét esetben a giccsre hajaz, kicsit olyan lett mindkettő, mint valami túldíszített karácsonyfa.

Ez persze nem jelenti azt – lásd csak a sajtóvisszhangokat – hogy e színes falak ne nyernék el azok többségének a tetszését is, akik eredetiben nem is látták a hivatalos graffitiket. Mindkét falkép kizárólag illusztrál, nem közvetít semmiféle üzenetet, nem fogalmaz meg semmiféle gondolatot, nyoma sincs rajtuk a huszonegyedik századnak. Csak kanyarognak a vonalak, pompáznak a lila hátterek, vigadozik az álszecesszió. 

Amúgy lett volna idea. Pár évvel ezelőtt a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet-grafika szakosai összeraktak egy koncepciót a témában, ám nekik nem sikerült átlépniük a városháza érdeklődésének az ingerküszöbét. Mindez történik egy olyan városban, ahol kiváló kortárs művészek, románok és magyarok egyaránt élnek és alkotnak, s akiket egyaránt nem kérdezett meg arról senki, mi kerüljön a szürke falra. 

A szerk.

Borítókép: bihon.ro

MEGOSZTOM

Újvárad, december

Idei utolsó számával jelentkezik az Újvárad folyóirat, irodalmi rovatában George Szirtes, Szlukovényi Katalin, Ozsváth Zsuzsa, Ecsedi Borbála és Tamás Etelka verseivel, Baranyai László, Kőhegyi András prózáival, valamint Kerékgyártó István Skorpió című drámájának részletével. Magas látás címmel Demény Péter írta a lapszám esszéjét. A szám képzőművésze, Gerendi Anikó Metamorphosis ephemeralis című nagyváradi kiállítását Bordás Beáta írása méltatja. Folytatódik Magyari Sára sorozata, a Tandem, e havi társszerzője Pálfi József egyetemi tanár, közös témájuk: vallás és tudomány. A kor hangja: Emil Cioran és a szélsőjobboldali eszmeiség a múlt század 30-as éveiben címmel folytatódik Mayer Ágota előző számban kezdett tanulmánya, ugyanő közöl publicisztikát Holokauszt egy napra címmel az október 7-i izraeli támadás után történtekről. Utolsó jegyzetek címmel búcsúzik a Ketten egy páston rovatban Boka László a nemrég elhunyt Reményi Jószef Tamástól. A kritika rovatban Simon Judit és Mikola-Nyíri Emese írásai értékelik a debreceni színház Kolozsváron előadott Édes Anna című előadását. Molnár Flóra Fesztiválnapló a Kollokviumról címmel foglalja össze az év egyik legfontosabb színházi rendezvényén látottakat. A Hadik című magyar filmet Beretvás Gábor elemzi. Kőrössi P. József folytatja nekrológ-sorozatát az Előhívás rovatban. A lapszám vezércikke Falra hányt ízlésficam címmel olvasható. Az idei utolsó Újvárad már kapható a lapárusoknál, jobb könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

A kultúra hálójában

Helyenként szórakoztató eredményekkel járó felmérés készült 2022-ben Romániában a kultúrafogyasztás természetéről és hatásairól. A legfontosabb következtetés, hogy a kultúra rendszeres fogyasztása erősíti a toleranciát, az ország lakosságának nagyobb – feltehetően kevésbé elkötelezetten kultúrafogyasztó – részére a másokkal szembeni bizalmatlanság kultúrája a jellemző. A kijelentés első részét úgy is meg tudjuk közelíteni, hogy nem feltétlenül a kulturális értékek mértéktelen fogyasztásától lesz valaki toleránsabb azokkal, akik más etnikumhoz tartoznak, más vallásúak, netán a többségétől eltérő a szexuális érdeklődésük. Hanem az eleve nyitottabb, toleránsabb, így szocializálódott polgár az, aki mennyiségben és minőségben is aktívabb kultúrafogyasztó. (Ami az eredmények szórakoztató jellegét illeti, ide sorolnánk az adatot, mely szerint a férfiak és a nők közötti egyenlőség támogatói az átlagosnál gyakrabban keresnek fel műemlékeket.)

Amire csak közvetett módon utal a felmérés, az arra vonatkozik, hogy milyen további rétegződésekkel jár a populáris vagy a magaskultúra fogyasztása közötti különbség. Mert ugye könyv és könyv, film és film, zene és zene között szédítő értékkülönbségek lehetnek, ezért a fogyasztás és a demokratikus értékek iránti elköteleződés közötti összefüggések sem egyértelműek. Az például, hogy az LMBTQ+ közösség elfogadottsága magasabb azok körében, akik többnyire elektronikus könyveket olvasnak, inkább nemzedéki, mintsem szemléletbeli eltérésre utal. Kevésbé szívderítő, hogy az összes válaszadó közel fele nem bízik az övétől eltérő etnikumúakban. Sajnos a valóság bonyolultabb ennél, a nemzeti, vallási intolerancia élharcosai között számos „kultúrember” vitézkedik, etnikai határon innen és túl. Ami, tudjuk, messze nem jelenti azt, hogy a semmiféle közösségi kulturális tevékenység (könyvtár, színház, múzeum stb.) iránt sem érdeklődő masszív többséget ne tudnák nap mint nap károsan befolyásolni a kulturális intolerancia olyan közvetítő eszközei, mint a tévé képernyője vagy a közösségi háló.

A szerk.

A boríróképen Cy Twombly Untitled (1954) c. munkája látható.

MEGOSZTOM

Megjelent az Újvárad novemberi lapszáma

Megjelent az Újvárad folyóirat harmadik évfolyamának novemberi száma. A lapszám vezércikke A kultúra hálójában címmel a kultúrafogyasztás természetéről szól. Verset publikál André Ferenc, Sall László, Oláh András, Cseh Katalin és Le Julianna Phuonglinh, míg prózával Antal Balázs és Szabó Eszter jelentkezik. A lapszám képzőművészével, Bodoni Zsolt festőművésszel Szabó Anna-Mária készített interjút Wyeht, Perszeusz és a Gorgó címmel. Halottjaink címmel jegyzi a szám esszéjét Mikola-Nyíri Emese. A Dialog/Párbeszéd rovatban Kemenes Henriette Az irodalom mint védett terület címmel tudósít a Temesvári Nemzetközi Irodalmi Fesztiválról. Nagyon kisebbségi nyelvhasználat a címe és a témája a Tandem rovat új anyagának, Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Máté Réka beregszászi nyelvész. Őszi ragyogás Borospatakán címmel Nagy Miklós Kund írt riportot a Gyimesi Skanzenben kiállítással zárult művésztelepről. Tasnádi-Sáhy Péter Helyünk a világ nyíló tereiben címmel a kolozsvári Transeuropa Fesztivál rendezvényei közül csemegézik. A társadalom rovatban „Ausztria már ki sem tud lépni a vétó logikájából” címmel Cseke Péter Tamás készített interjút Winkler Gyula európai parlamenti képviselővel a schengeni csatlakozás esélyeiről. Ugyancsak a társadalom rovatban Mayer Ágota esszéjének első részét olvashatják A kor hangja: Emil Cioran és a szélsőjobboldali eszmeiség a 30-as években címmel. Simon Judit Nemzedékek randevúja A padláson című írása méltatja a nagyváradi színház legújabb előadását. Reisz Gábor Magyarázat mindenre című játékfilmjét Beretvás Gábor Nehezen elviselhető örökségünk címmel értékeli, míg Közelképben a színész címmel olvasható recenzió Gáspárik Attila A tehetség gátjai című új könyvéről. Folytatódik az Előhívás rovat, melyben Kőrössi P. József újabb, számára fontos emberek emlékét idézi fel nekrológ sorozatában.

Az Újvárad 11. száma már kapható a jobb könyvesboltokban, lapárusoknál.

MEGOSZTOM

A művelő média

A kultúra sajtója címmel szervezett október eleji szakmai találkozóján műhelybeszélgetést a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, pár héttel azután, hogy társszervezője volt – az Újváraddal együtt – annak a kolozsvári, majd temesvári folyóirat-találkozónak, amelyekről ebben a számunkban olvashatnak részletesebb beszámolót. A kulturális újságírás, illetve a kulturális újságíró fogalmát igyekszünk szélesen értelmezni a napilapok, rádiók és televíziók ilyen rovataitól, műsoraitól az online publikációkon át a kulturális, művészeti periodikákig. Ahogy a szovátai kerekasztal alkalmával elhangzott: igazából már az is a média általi értékközvetítést jelent, amikor – függetlenül a választott témától – minőségi tartalmat kínálunk anyanyelvén az olvasónak, nézőnek, hallgatónak, műfajilag tiszta, helyesen megfogalmazott, nyelvileg pontos, igényes szöveget.

Ami e szakterület jellemzője, hogy a politikai, közéleti tartalmakhoz képest ma még kevésbé fenyegeti a közösségi oldalak általi háttérbe szorítottság réme, netán a mesterséges intelligencia általi versenyhelyzet. A hagyományos médiának ezt az ágát a legkevésbé sem lehet nemlétezőnek tekinteni (lásd a média halott csak még nem tud róla típusú kijelentéseket).

Nyilván az sem tagadható, hogy a kultúra sajtója rétegigényeket szolgál ki, bár aligha állunk távol az igazságtól azzal, ha azt mondjuk, akit nem érdekelnek a kulturális tematikák, az aligha nevezhető a hagyományos médiumok rendszeres használójának. Ugyancsak fontos dilemma, miként nyilvánulunk meg a populáris kultúra vs. elitkultúra népszerűsítésében, értékelésében, egyáltalán a bemutatásában, bírálatában? S megteszünk-e mindent a hozzáértő, kiművelt utánpótlás, az új tollak kineveléséért? Pozitív fejlemény lehet az újságíró egyesületen belül a kulturális újságírás szakosztály megalakítása, hogy a hasonló kérdések megválaszolása céljával teremtse meg a közeget, az alkalmakat a párbeszédre.

A szerk.

MEGOSZTOM

Újvárad, október

Megjelent az Újvárad folyóirat harmadik évfolyamának októberi száma. A lapszám vezércikke A művelő média címmel a kulturális újságírással foglalkozik. Verset Markó Béla mellett Láng Orsolya, Szélyes-Pál Dániel és Molnár Zsolt közöl, míg novellákkal Tankó Andrea, regényrészlettel pedig Imre Eszter jelentkezik. Hamvas ihlette meditációs objektumok címmel ajánlja egy új nagyváradi kiállítás anyagát Ujvárossy László, a tárlat kurátora. Kövek és emberek címmel közöl esszét Lakatos-Fleisz Katalin. Temetőben üldögéltem – a szívemben kíváncsiság a címe a Tandem rovat e heti anyagának, Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Balázs Lajos néprajzkutató. Szűcs László a kultúra rovatban a kolozsvári és temesvári folyóirat-találkozókról tudósít. Riportot is kínál a lapszám: Vajda György marosvásárhelyi újságíró Mon amour Paris / Az én Párizsom című írását és képeit. A 150 éve született Bánffy Miklós életét és életművét értékeli a Ketten egy páston rovatban Reményi József Tamás és Boka László. A kritika rovatban Láng Zsolt egy Ligeti-koncertet méltat, Simon Judit a debreceni Csokonai Színház újdonságát, a Cyber Cyranót ajánlja, míg Szakács Imre Véső Ágoston néma költészete címmel a nagybányai festő debreceni kiállításának megnyitóján elhangzott szövegét. Az Előhívás rovatban Kőrössi P. József Nekrologizálok. Egy címmel emlékezik. Az Újvárad 10. száma kapható a szokott újságárusoknál, könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Újvárad – szeptemberi lapajánló

Az Újvárad folyóirat szeptemberi számában prózát közöl Darvasi László, Tófalvi Zselyke és Somogyi Tibor, míg verset Friedl Viki, Varga Balázs, valamint a svéd-perzsa Athena Farrokhzad – utóbbi Sall László fordításában. A Galéria rovatban Novotny Tihamér művészeti író Ady József él! című anyaga az 1991-ben elnunyt festő pályaképét idézi fel.

A betontömb ellen címmel jegyzi a szám esszéjét Demény Péter, míg a Párbeszéd rovat szerzője Traian Stef, az adott szó erejéről szóló írásának címe: Kétség nem fér hozzá. A Tandem témája a rádiózás, Magyari Sára szerzőtársa Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa.

Egy, a Partiumi Keresztény Egyetemen szervezett nyári konferencia témájáról, az értelmiség fogalmának mindenkori kijelöléséről kérdezte a lap a két kezdeményezőt, Bíró Annamáriát és Boka Lászlót.

Üzenet túlélő ivadékainknak címmel Lovassy Cseh Tamás a nyári, kolozsvári filmfesztivál, a TIFF 54 órányi filmélményét sommázza. Molnár Judit Nyelvünk legújabb lakói címen a magyar nyelv idegen nyelvként való oktatásáról fogalmazta meg tapasztalatait. Mayer Ágota A kultúra költséges, de nem ezért harcolunk? című összeállításában a művelődési intézményeket célzó román kormányzati megtakarítási tervekről ír. Cseke Péter Tamás Otthontalan állapotok című írása a társadalom rovatban a hazai szociális ellátórendszer új alapokra helyezésének szükségességét illusztrálja.

A Kritika rovatban Szabó Eszter Don DeLillo Fehér zaj című könyvéről ír Hosszú éjszaka egy bekapcsolva hagyott televízió előtt címmel. Szombati Gille Tamás a 2021-es Béke Nobel-díjas fülöp-szigeteki újságírónő, Maria Ressa Így szállj szembe a diktátoroddal című kötetét elemzi, míg Beretvás Gábor az Oppenheimer című filmet, Christopher Nolan rendezését. Simon Judit közelmúltbéli kolozsvári, temesvári, szatmári, nagyváradi színházi élményeit összegezte. Az Előhívás sorozatban Visszamenekülő menekültek címmel Kőrössi P. József szabad asszociációit olvashatják, melyek egy kiállítás megnyitóján hangzottak el a budapesti Román Kulturális Intézetben. A lapszám vezércikkének témája az erdélyi, partiumi folyóiratok együttműködése, ennek lehetséges hozadékai. 

A szeptemberi Újvárad kapható a szokásos lapárusoknál, könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Megjelent a nyári Újvárad

Összevont nyári lapszámmal jelentkezik az Újvárad folyóirat. A július-augusztusi jelzésű számban Benedek Szabolcs, Csatlós Lóránt és Covaciu Norbert szépprózái mellett Katona Ágota, Andó Réka, Vasas Tamás, Szénási Miklós és Kukucska Szabols közöl verseket, az amerikai Harryette Mullen költeményeit pedig Gyukics Gábor fordításában olvashatják. A bűn és az árnyéka címmel publikál esszét Demény Péter. Fiatal művészeknek a sepsiszentgyörgyi Magmában nyílt kiállítását elemzi a Galéria rovatban Ungvári-Zrínyi Kata. Ingázni – úton lenni témában írt a Tandem sorozatban Annus Gábor és Magyari Sára. Mayer Ágota a mesterséges intelligenciáról ír (Hol leszünk mi, ha túlnő rajtunk az MI?), míg Cseke-Péter Tamás arról, hogy Rendelettel védené az Unió az európai sajtó függetlenségét. Simon Judit a fórumszínház mibenlétéről faggatta Tasnádi-Sáhy Péter rendezőt, az interjú címe: Mindenkinek joga van játszani. A Ketten egy páston közös témája az Átjárások, ezt a fogalmat közelíti meg irodalmi példákkal Boka László és idei szerzőtársa, Reményi József Tamás. A Kritika rovatban Kemenes Henriette mozgásszínházi produkciót (A velünk élő Schmürz), illetve egy installáció tárlatot (Akinek nem tiszta) méltat, Bozsódi-Nagy Orsolya egy minisorozatot (Mikor a balhé az élet értelme) ajánl, Fodor György Bíró Gyula verskötetét (Kitölteni a semmit), Ádámkó G. Réka pedig Fehér Imola és Simonfy József Kétlelkes négykezesét (Az én az mindig valami más) recenzálja, míg Farkas Jenő A titok természetrajza címmel E. Bártfai László A hallgatás alakzatai című könyvét méltatja. Az Előhívás rovatban Kőrössi P. József A címzett: Csipe Etelka című írása első világháborús, szerelmes üzeneteket tartalmazó tábori lapok történetét idézi fel. 

A 72 oldalas lapszám már kapható az Újváradot forgalmazó lapárusoknál és könyvesboltokban.

MEGOSZTOM

Júniusi Újvárad-ajánló

Újabb Műhely-számmal jelentkezik júniusban az Újvárad folyóirat. Kormányos László tanulmánya Janus Pannonius latin nyelvű költőnk életével és a reneszánsz kori Várad művelődésével, továbbá annak utóéletével foglalkozik. Boka László két, kalandos sorsú, 1908-ban Nagyváradon készült Ady-fotó történetét idézi fel, Hogy látva lássanak? címmel. Néhány vonás Horváth Imre és Bélteky László barátságához címmel publikál hiánypótló értekezést Bakó Endre debreceni irodalomtörténész. A magyar történelem az én falumban kezdődik a címe a 2007-ben Kőrössi P. József által Kányádi Sándor költővel készített életút beszélgetésnek. Kiss Jenő művelődésszervező, korábbi Kovászna megyei könyvtárigazgató portréját kínálja Gálfalvi Ágnes interjúja. Pénz költve vész, tartva tenyész címmel Lakatos Artur Lóránd indított a pénzügyi ismeretek világába vezető sorozatot. A folyóirat már kapható a szokott könyvesboltokban és az újságárusoknál.

MEGOSZTOM

Újvárad 2023/5.

A folyóirat májusi számának irodalom rovatában verset publikál Markó Béla, Gagyi Judit Eszter, Tamás Dénes, Kőrössi P. József, prózát Burns Katalin, Hilgert István, Uraky Noémi, operalibrettó részletet pedig Sall László. Égő áldozat címmel jegyzi a szám esszéjét Lakatos-Fleisz Katalin. 

A csíkszeredai Trimaginarium 2.0 kiállításról, László Hajnalka, Szabó András és Szentes Zágon közös tárlatáról Horváth Benji Az a bizonytalanul kellemes érzés című, a megnyitón elhangzott versét olvashatják.

Közoktatásból felsőoktatásba – oktatói szemmel a címe és a témája a Tandem rovatnak, Magyari Sára szerzőtársa ezúttal Lakatos-Fleisz Katalin. 

A társadalom rovat Forgács Áron Világhírű írók a virtuális könyvégetés máglyáján című publicisztikáját, valamint Cseke Péter Tamás interjúját kínálja Asztalos Csabával („Ma nem ajánlott gyermeket és nőt focimeccsre vinni Romániában”).

Horváth Gizella írásával ajánlja a folyóirat Ujvárossy László Műcsarnokban nyílt kiállítását, míg a váradi verssétáról néhány résztvevő vall a Visszatérnek és beterítik a várost című összeállításban.

A kritika rovatban színházi előadásokról Lovassy Cseh Tamás és Simon Judit, könyvekről Kaupert René és Demény Péter ír, míg filmről Bozsódi-Nagy Orsolya. Az Előhívásban Kőrössi P. József írása egy kecskéről szól, aki fehér szarvasnak képzelte magát. A lapszám vezércikke Nem az elnök, hanem a barát címmel búcsúztatja a nemrég elhunyt Pomogáts Béla irodalomtörténészt. Az Újvárad már kapható a lapárusoknál és a jobb könyvesboltokban.