Tavalyi közép-európai könyves kalandozásaim után ismét útra kelek, ezúttal Kassára, a Bázis-klub szeptember 28-i rendezvényére. A beszélgetés-sorozat, amelynek Karádi Éva, a Magyar Lettre Internationale főszerkesztője, számos európai irodalmi rendezvény szervezője a Dunának, Oltnak egy a hangja nevet adta, a közép-európaiság témakörébe tartozó kiadványokról szól: bemutatja friss könyveit a felvidéki Abacus+ Kiadó, amelynek munkatársai aktív Bázis-tagok, emellett szó lesz három olyan könyvről, illetve lapszámról, amely a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg.
Idén az immár évek óta ősszel megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Románia. A román írott kultúra október 2–5. közötti seregszemléjéhez további programok csatlakoznak, közép-európai konnotációkkal gazdagítva referenciáit.
A Bázis-klub helyszíne a kassai Thália Színház Márai Stúdiója. Cselényi Fodor Olívia szervező fogad minket. Az Abacus + Kiadó új és készülő könyveit a kiadói csapat két tagja: Vályi Horváth Erika műfordító és Juhász Rokko költő, képzőművész mutatja be. A harmadik, Deák Renáta most nincs itt. A fiatal, egy éve alapított kiadó portfóliójában kiemelt helyet kapnak a műfordítások: amellett, hogy szlovák szerzőket adnak ki magyarul, fordított irányban is működnek, gyakorlatba ültetve a multikulturalitást.
A Duna-antológia készülő szlovák és román kiadásáról Király Edit beszél (előbbi az Abacus+-nál fog megjelenni). A folyó című kötet ugyanis egy másfajta Duna-antológia; lényeges kiemelni, hogy nemcsak a magyar, hanem a világirodalomból is válogat. A Kalligram által gondozott 2022-es magyar kiadás már a harmadik a sorban; a könyv eredetileg németül jelent meg Der Fluss: Eine Donau-Anthologie der anderen Art címen, ugyancsak Király Edit és Olivia Spiridon nagyszebeni származású, Tübingenben oktató irodalomtörténész szerkesztésében, majd szerbül is kiadták 2020-ban, és hamarosan olvashatjuk románul is. Király Edit felhívta a figyelmünket, hogy a szövegek kulcsszavak köré szerveződnek fejezetekbe. A Duna folyamatos önismeret a magyarok számára (ami nem mellesleg szellemes szójáték), ugyanakkor, mint Bán Zoltán András felhívja a figyelmünket az antológiáról közölt recenziójában, „az sem tagadható, hogy a magyar Duna tökéletesen kozmopolita is egyben, vagyis szellemileg fölöttébb világirodalmi jelenség a magyar irodalom történetében”. Nem véletlen, hogy Karádi Éva belefoglalja a Duna szót a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál köré évek óta szervezett szatellitprogramjai nevébe: Dunapest, illetve Dunafeszt. Idén a Könyvfesztivál előestéjén, október 1-jén a budapesti Három Holló kultúrkávézóban, majd a Könyvfesztivál farvizén, a szegedi Román Kulturális Intézetben a kassai Bázis–esttel majdnem megegyező forgatókönyv szerint követik egymást a közép-európai irodalmak együttlétezését demonstráló programpontok.
Ezután Adriana Babeți temesvári irodalomtörténész Regényszótár a 20. századi közép-európai irodalomból című monumentális vállalkozásáról beszélgetünk Király Edittel és Jenei Lászlóval. A Regényszótár összesen 257 huszadik századi regényt mutat be, amelyek mind kötődnek Közép-Európához. A nyelvek száma, amelyen íródtak, nem kevesebb, mint tizennégy, hiszen a szerkesztők Közép-Európa-meghatározása nem geopolitikai, hanem geokulturális alapú. Karádi Éva kitartó szervezőmunkájának köszönhetően a 2025-ös Nemzetközi Könyvfesztiválon a magyar olvasók is örülhetnek az eredetileg román nyelven megjelent Regényszótárnak, amelynek összeállításakor Adriana Babeți olyan magyar irodalomtörténészek szakértelmére támaszkodott, mint Balázs Imre József és Vallasek Júlia. A magyar nyelvű kötetet a budapesti Cser Kiadó jelentette meg, szerkesztője Csordás Gábor volt, és mielőtt a fordítócsapat munkához látott volna, a koncepció kialakításához Karádi Éva, Csordás Gábor és személyem mellett Dánél Mónika összehasonlító irodalomtörténész is hozzájárult.
A miskolci Műút folyóirat legújabb számában válogatás jelent meg Kortárs román költészet és próza címen. A Műút főszerkesztőjével, Jenei Lászlóval beszélgetünk a Demény Péter összeállította lapszámról. Mint a szerkesztői előszóból kiderül, igyekezett a bukarestieken kívül vidéki, sőt külhoni román szerzőket is bevenni, kevésbé ismert neveket az olyan hírességeken kívül, mint Mircea Cărtărescu vagy Matei Vișniec. A lapszám impozáns kivitelezésű, a grafikai tervezés Nagy-Balogh Györgyi érdeme.
Logikus egésszé áll össze az ősz eleji maratoni Bázis-beszélgetés, gyönyörű, archaikus palóc rövid á-kkal meg jómagam marosvásárhelyies, mindig röviden ejtett magánhangzóival előadva – utóbbiak egy esetben értelemzavarónak bizonyulnak, de remélem, a nagy történet ettől függetlenül érthető, a közép-európai narratívához hasonlóan.
A borítóképen a Műút folyóirat legújabb számának kassai bemutatóján jobbra a folyóirat főszerkesztője, Jenei László.
