A szó minden értelmében nehéz olvasmány Olga Tokarczuk Nobel-díjas lengyel írónő regénye, a Jakub könyvei. A történet, amint az alcím nagyon pontosan előrevetíti, nagy utazás… sok szereplővel, rengeteg helyszínnel, történelmi és kulturális utalásokkal, lábjegyzetekkel és egyedi formátummal. A különböző fejezeteket (könyveket) a szerkesztés is jelöli a lapok külső margóján más-más magasságban megjelenő négyzettel, fordított oldalszámozással, a történelmi hitelesség miatt fontos és sok illusztrációval. A több mint 900 oldalas saga pedig méretei miatt sem az a könyv, amit okos ember elcipel magával például nyaralni. Este, elalvás előtt bekuckózva is lehetetlen forgatni, lapozni, kézben tartani. Jó hír, hogy nemrég megjelent a könyv elektronikus változata is, amely az előbb felsorolt érdekességeket nem tudja reprodukálni, de a képanyagot hiánytalanul tartalmazza, hozzáadott értéke pedig az, hogy könnyedén visszalapozható, ha nem emlékezünk, hogy egyik vagy másik szereplő mikor és hol bukkant fel ebben a szerteágazó mesében.
A Jakub könyvei műfajilag történelmi fikció: a cselekmény minden szála a főszereplőhöz, Jakub Frankhoz, egy 18. századi történelmi alakhoz kapcsolódik. Nehéz eldönteni, hogy egy sarlatán volt, egy magát messiásnak kikiáltó manipulátor, aki a kor zavaros történeteit kihasználva remekül boldogult, vagy egy karizmatikus gondolkodó, akit sok modern eszme előhírnökének is tekinthetünk, aki a hivatásos krónikások számára talán láthatatlan módon befolyásolta kora hatalommal bíró egyházi és világi vezetőit.
Olga Tokarczuk ellentmondásos kettősségeket, esetenként szerteágazó helyzeteket teremt. A főszereplő nem a nagy pozitív hős, hiszen kétes erkölcsi értékrendet promovált, a leírások szerint alpári, vaskos humorú, agresszív egyenesen visszataszító módon viselkedett a hozzá közel állókkal is, gondozatlan külseje ellenére szép és drága holmikban járt… A Jakub Frankhoz közel állókról is részletgazdag portrét fest, de azokról a karakterekről is, akik csak néha kapcsolódnak a fő szálhoz – és egyik sem fehér vagy fekete, mindegyiknek akár külön regényt is lehetne szentelni, történetük annyira izgalmas a nagy szövevényből kiragadva is. Találkozunk például (a teljesség igénye nélkül): sok kereskedővel, sok tanult emberrel, lecsúszott nemesekkel, játékszenvedélybe süllyedt püspökkel, könyvbolond pappal, kalandorokkal és életművészekkel, leszerelt bakákkal, akik egy kolostorban sínylődnek, uralkodókkal, okos asszonyokkal és 18. századi költőnővel is. Az ábrázolás plusz dimenziót is nyer az élők és holtak világa között rekedt nagymamának köszönhetően: Jenta mindenhová követi „az övéit”, mindent lát, mindenről beszámol az olvasónak.
A Jakub könyvei az emberek, a vallások, a nyelvek és a nagy eszmék meséje. A történetbe ágyazva nagyon sokat olvashatunk a frankizmusról, a (zsidó) messianizmus legfontosabb alakjairól, a kaballaisták világlátásáról, az antiszemitizmus és az átok bonyolult természetrajzáról, megjelenik a vérvád motívuma, az inkvizíció, a (katolikus) hittérítés és az ökumenizmus gondolata, az alkímia, a tőzsde, a plágium fogalma, a felvilágosodás és a tudomány vívmányai – például a camera obscura és a villámhárító -, de még a kommunizmus eszméje is. Ebből a nagyon sok rétegből és érdekességből csak egy gondolatot emeljünk ki: a női messiás fogalmát. A (szent)háromságot a nőnemű Sehina, az isteni jelenlét egészíti ki, és ő a Szűz vagy a szent Anya, aki várva várt megváltó lesz.
A történelmi hűséggel lefestett helyszínek is lenyűgözőek: a sáros vagy poros és a takaros, rendezett és kikövezett városok egész sora, Lengyelország, Törökország, a Balkán, a falusi paplak, a zsidó kereskedők zegzugos háza, amelyben több generáció együtt él, a kolostor (mint börtön), a vár, a püspöki palota, katedrálisok, az üldözöttek nyomorából és nincstelenségéből a pompás bécsi udvarig szinte minden van…
Mindenképp meg kell említeni a műfaji sokszínűséget is: a regény, a történelmi krónika, a mese, a sci-fi, a fantasy, a költészet, az esszé és kritika, de az illusztrációknak köszönhetően még a képregény elemei is felfedezhetőek a közel ezer oldalon. Humorral és filozofikus eszmefuttatásokkal fűszerezve… Nagy élvezettel idéznék passzusokat a zenéről vagy az irodalomról, a tudás, tanulás fontosságáról, arról, hogy mekkora szerepet tölt be például egy lexikon egy kulturális közösség életében, és hogyan tesz átjárhatóvá egymástól idegen világokat…
Mint említettük: nem könnyed nyári olvasmány, nem egy letehetetlen kaland vagy krimi, de annyira gazdag olvasmány a Jakub könyvei, hogy minden olvasónak bizalommal ajánljuk: ne riadjon meg a terjedelemtől, és vágjon bele ebbe a nagy utazásba – hét határon, öt nyelven és három nagy valláson át, a kisebbeket nem számolva.
(Olga Tokarczuk: Jakub könyvei, avagy Nagy utazás hét határon, öt nyelven és három nagy valláson át, a kisebbeket nem számolva; Vince kiadó, Budapest, 2022, Ford. Körner Gábor)
