MEGOSZTOM

A lény

A lény mellettem akár szép is lehetne.
A WC tiszta, a zuhanytálcában téglahalom,
A földön fekete zsákok
Ruhák felirattal.
Mikor szeretek,
Fejetlen próbababa vagyok.

A lény mellettem
Már vagy a nyolcadik sört issza,
És még mindig túl józan
A csókhoz.
Összeszedi a dobozokat,
Mert ez azért mégse kocsma.

A lény rozéval kínál,
Most először nem hányok tőle.
Ő fogta a fejem, mikor berúgtam.
Ne félj babám, mondja,
Pedig ő is fél, ahogy mindenki.

Kecskesajtot eszünk málnával,
Egy megfordított kuka tetején.
Milyen jól élünk, mondja a lény.
Mert ma van, megesszük a holnapit,
És meghívjuk rá a fiút,
Aki egy autóban lakik.

A lény már alszik,
Én sosem tudtam mással.
Horkolása ütemére bólogat,
Karjában a maci.
Gyere anyucihoz, motyogja.
Nem igaz, hogy a felnőttek
Nem néznek mesét.


Gulisio Tímea (1989) író, költő, újságíró. Legutóbbi kötete Emésztőrendszer-váltás (Katapult Kortárs Alkotói Oldal, 2021). Budapesten él.