Egy svéd író, Kjell Espmark 2004-ben regényt írt Bartók Béláról. A művet egy Nagyváradról elszármazott, Svédországban élő költő, Sall (Kjall) László lefordította magyar nyelvre, a könyvet a Holnap Kulturális Egyesület adta ki. A Bartók Béla a Harmadik Birodalom ellen (eredetiben: Béla Bartók mot Tredjeriket című regényt a nagyváradi Léda-házban mutatta be a fordító, a könyv szerkesztője, Szűcs László közreműködésével.
Tizenöt éve már fordított verset Kjelltől, mesélte Sall László, a szöveg meg is jelent a Várad folyóiratban. Azt is hozzátette: a Kjellt Sellnek kell kiejteni, ezért adódott az ötlet a szójátékhoz, miszerint az ő neve a mű fordítójaként legyem Kjall. Amikor 2019 decemberében elmondta Kjell Espmarknak, aki nemcsak regényíró, hanem költő és a modern líra művelője, hogy szeretné magyarra átültetni a művet, a közel kilencven éves író nagyon örvendett, mondván, így „az ő Bartókja hazatér”. A Göteborgban élő Sall napi rendszerességgel foglalkozott a regény fordításával. Volt néhány szinte megfejthetetlen szövegrész. A fordító megjegyezte: különösen közel áll hozzá a regény líraisága. Nagy élmény volt számára a fordítás, Kjell Espmark pedig mindvégig segítőkész volt.
Annak dacára, hogy létezik egy jól kialakult svéd-magyar, illetve magyar-svéd fordítói kapcsolatrendszer, ennek a regénynek a magyar nyelvre való lefordítása furcsamód valahogy kimaradt eddig. Románul 2012-benjelent meg, Angela Marin fordította le spanyol nyelvből.
A regényfordítás kapcsán fölmerült a kérdés: az író hogyan bújik mások bőre alá, miként azonosul más gondolatvilágával, problematikájával, megértjük-e azt, amit nem tapasztaltunk meg. A fordító beszélt Bartókról mint emberről és művészről, aki feladatának tekintette a hatalommal való szembenállást. Szolidaritást vállalt a kitaszítottakkal, vállalta az „önkéntes zsidóságot” például azzal, hogy jelentkezett a nácik által elfajzottnak titulált művészek tárlatára. Bartók egyetemes művész, ikonikus figura, szerepe a modern zenében megkérdőjelezhetetlen.
Sall László szólt arról is, hogy köszönettel tartozik a fordítás szöveggondozójának, a skandinavisztikával foglalkozó Buzás Borbálának, akivel úgy kezdődött az együttműködés, hogy néhány évvel ezelőtt egy vers bemutatásakor a hölgy kisegítette őt egy szóval. Sall sokkal karcosabbra, érdesebbre akarta fordítani a Bartók-regényt, Buzás Borbála viszont könnyebben befogadhatóvá tette a nehéz szöveget. A borítón Kiss Andrea fotója látható, a borítóterv Ozsváth Zsuzsa munkáját dicséri. Ezenkívül Izsák Júlia és Schill Beáta is segítséget nyújtott a fordítás különféle szakaszaiban.
Fotó: Kemenes Henriette
