Párhuzamos festészeti kiállítás a Léda-ház kultúrtérben
Több mint két évtizedes, komplex, hármas projekt-kiállítás megnyitójára várunk minden érdeklődőt 2025.július 4-én, pénteken 18 órától a Léda-ház kultúrtér földszinti és emeleti termében (Nagyvárad, Republicii/Fő utca 59.). Erdődy József és Erdődy József Attila kiállítását Dr. Veres Zoltán filozófus nyitja meg.
A komplex kiállítás háromféle festészeti anyagot tartalmaz, ami egyszerre, két párhuzamos kiállításon kerül bemutatásra – két külön, de egymással szomszédos térben, azonos időben. Az alábbiakban a tárlat koncepciójáról, képanyagáról közöl összefoglalót Erdődy József Attila festőművész. E tárlat által a Léda-ház első alkalommal funkcionál kétszintes kiállítótérként.
I.–II. Apám és én
Apám, Erdődy József 1936-ban született Mezőszakadát állítólag utolsó magyar családjának harmadik gyermekeként. Az 1950-es évek végén vált nyilvánvalóvá jó vizuális ábrázoló képessége. A 60-as években a nagyváradi Művészeti Népiskolában Kristófi János mester irányítása alatt végezte tanulmányait. Munkái egy szűkebb városi és egy tágabb provinciális emberi és természeti környezet lenyomatai. Festményeit modellek alapján, plein-air, valamint fotók segítségével műtermi körülmények között alkotta. 1980-ban bekövetkezett halálakor, amikor utolsó képét festette, 42 éves volt. Még életében több festménye került magántulajdonba, ezek hollétét sajnos nem ismerjük, így a család tulajdonában maradt szűken vett életművének válogatása kerül most a nyilvánosság elé.
Egy véletlen folytán két évtizede fedeztem fel és kezdtem el vizsgálni apám festményeit. Elkezdtem kutatni képeinek formai, színtani, egyszóval esztétikai, illetve kordokumentum értékeit. Ez a vizsgálat számos apró festészeti érték felismerésével ajándékozott meg, melyek egyrészt inspirálóak, másrészt érdekes analógiákra is ráébresztettek, illetve meggyőzött arról is, hogy apámnak több ponton sikerült átlépnie az amatőr és a profizmus között húzódó olykor igen szűk és szigorú határmesgyét.
Apám festményeit képzőművészként, a saját reflexióimmal társítva mutatom be. Ezek apám néhány képének (elvi és gyakorlati) forma-redukciós színtani parafrázisai, melyek próbálnak eltávolodni festményei primér ábrázolási értelmezéseitől, felerősítve a vizuális élményt nyújtó rejtelmes szín-rendszereket.
III. TÁJ
Egy két évtizede elgondolt festészeti terv megvalósítása kezdődött el 2017-ben, és részben valósult meg az elmúlt majd egy évtizedes időszakban nagyváradi műtermemben, amit részben épp az apám képeiben felfedezett értékek tudatosításának is köszönhetek. Munkáimat tekintve technikailag sokféle, gyakran egymástól eltérő, változó megjelenésű formában dolgozom fel az elképzeléseimet, időnként digitális/virtuális formában is. Ezúttal klasszikus értelemben vett festészetről, azon belül is tájképekről van szó. Ezek forrásai jórészt olyan (pl. gyermek- és fiatalkori) személyes helyek, melyek valamilyen esztétikai élményhez vagy különlegesen meghatározó tapasztalathoz kötődnek. Ez a tájprojekt több „csomagot” tartalmaz. Ennek a fókusznak első élesítésében, a földrajzilag legközelebbi és legszűkebb, Nagyvárad, Bihar és Kolozs megye vonatkozású (itt látható) táj-élmények kapnak helyet, amit aztán egy fokkal tágabb élesítéssel, egy szélesebb erdélyi táj-sorozat megvalósulása követ. (További tervek vannak még a Kárpát-medence, illetve Európa bizonyos régióit illetően).
A táj témája mindkettőnket, apámat és engem is foglalkoztatott. Hol közvetlenül, a természetből vett egyenes átemelésekként, hol egy idealizált táj színes öltözékében, máshol laza formai határtalansággal, vagy éles formai és színbéli differenciálódásra ítélve jelenik meg a táj vagy annak részlet-elemei. Bármelyiket vizsgálom, kijelenthető, hogy konkrét esztétikai minőségekként fogalmazódnak meg a látvány-tapasztalatok. Tudatosítva ezt az analizáló perspektívát jutottam arra, hogy ezekkel a szempontokkal szeretném a nézőket is megismertetni. Ilyen módon, tájképprojektem néhány darabja is apám képeinek a szomszédságába kerül. Egy külön térben, de mégis azokkal összefüggő egységes kiállításként, kötődve is hozzá, de önálló egységként is megjelenve. Remélhetőleg, ezeket a műveket – mind az apáméit, mind az enyéimet, – nemcsak a nagyváradi, hanem a tágabb erdélyi régió közönsége is szívesen fogadja, és bízom abban, hogy ez a kettős kiállítási terv értő befogadásra lel a Léda-ház kultúrtér keretei között.
A helyspecifikus témák és a személyes kötődés is egy fontos döntésre sarkallt, nevezetesen, hogy mielőtt máshol bemutatásra kerülnének ezek a képek, először ebben a városban, Nagyváradon jelenjenek meg a művészetet kedvelő közönség előtt. Ezzel a néhány kiragadott képpel szeretném a tiszteletemet leróni apám emléke és a képei előtt, másokat is meghívva a mögöttünk hagyott négy évtizeddel ezelőtti világ fölötti szemlélődésre, némi reflexióval is szolgálva a korok közötti azonosságok, illetve a kontrasztok komparatív viszony-játékához, mely fölött egy sokszínű multikulturális fátyol is lebeg. Az önpusztító dzsentri léten túl, ez a multikulturális attitűd az, ami erősen jellemezte apámat is, akit a többnyelvű környezet sokoldalúvá és nyitottá tett, példát mutatva ezzel mindannyiunk számára.
Erdődy József Attila DLA képzőművész, médiaművész, egyetemi adjunktus MKE, Budapest, tanszékvezető főiskolai docens DRHE, Debrecen
A Erdődy & Erdődy – TÁJ kiállítás augusztus 1-ig látogatható, hétköznapokon 9-15 óra, illetve 18-20 óra között, szombatonként 10-12.00 óra között. Egyéb időpontokról a 0771652005 telefonszámon lehet egyeztetni.
