A bukaresti Irodalmi szálak műfordítói minifesztiválról
Két nemzet irodalmi kapcsolatai jó esetben szervesen, alulról épülnek, az olvasói, írói eszmecseréktől fel egészen az irodalmi intézmények közti kommunikációig. Hasznos azonban, ha ezt kiegészíti az állam támogatása is. A Bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ hagyományosan gondot visel a műfordításra különféle műfordítói műhelyek támogatásával, a mindenkori és kortárs magyar irodalom romániai bemutatásával, illetve az új fordításkötetek népszerűsítésével a román és a magyar olvasóközönség körében.
2022-ben Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti igazgatója Márton Evelin kolozsvári íróval, a Helikon folyóirat prózaszerkesztőjével együttműködésben elindított egy rendezvényt a román–magyar irodalmi kapcsolatok ápolása és népszerűsítése érdekében. A románul Corzi literare, magyarul előbb Elbeszélő, később Irodalmi szálak néven emlegetett kis fesztivál, amelynek szervezésében kezdetben a Román Kulturális Intézet (ICR) is részt vett, egyaránt kapcsolódik a magyar és a román kultúra napjához (január 22, illetve január 15), kihasználva ezek véletlen adta időbeli közelségét. Az első Elbeszélő szálak két napján, 2022. január 18-án, illetve 19-én a bukaresti Román Kulturális Intézetben, illetve Liszt Intézetben négy műfordításkötetet mutattak be, amelyek a marosvásárhelyi Lector gondozásában jelentek meg. Ennek a kiadónak a fordításkiadási tevékenysége állt ugyanis a 2022-es minifesztivál fókuszában, amit következetes és átgondolt kiadói programjával érdemelt ki. A műsorban Bogdan Suceavă, a nyolcvanas írónemzedék három alakja (Gheorghe Crăciun, Ioan Groșan és Mircea Nedelciu), Alexandru Mușina és Elena Vlădăreanu művei szerepeltek, amelyeket Vallasek Júlia, Lövétei Lázár László, Szonda Szabolcs és Király Zoltán fordítottak le magyar nyelvre. A bizonytalan kultúrfinanszírozási környezetben boldogulni kénytelen szervezők bátorságát jól szemlélteti az a tény is, hogy az első Elbeszélő szálak még a járvánnyal járó korlátozások idején folyt le; a korabeli felvételeken látható, hogy a maszk csak a felszólalások idejére került le a résztvevők arcáról. A még életben levő szerzők sem tudtak megjelenni az eseményeken; egyikük utolsó pillanatban volt kénytelen lemondani a részvételt pozitív tesztje miatt, és végül online kapcsolódott be az estbe.
A következő években olyan szerzők és fordítók művei szerepeltek a minifesztiválon, mint Gabriela Adameșteanu, Daniel Bănulescu, Andrei Dósa, Stejărel Olaru, Octavian Soviany, Szántó T. Gábor, Balázs Imre József, Vida Gábor, Fekete Vince, Demény Péter, Király Zoltán és mások. A románról magyarra fordított művek mellett megjelentek a programban a magyar–román fordítások is. 2024-ben a paletta kiegészült a könyvillusztrációkkal: az Ilarie Voronca román avantgárd költő Ulysses című poémájának magyar kiadását illusztráló kollázsokat Hatházi Rebeka fiatal képzőművész állította ki a Román Irodalmi Múzeumban az Elbeszélő szálak keretében (a következő évben módosították a magyar nevet Irodalmi szálakra).
Az alapítása óta eltelt öt évben az Irodalmi szálak a két nemzet közti irodalmi párbeszéd legfontosabb fórumává vált a Romániai Írók Szövetsége marosvásárhelyi fiókjának őszi szimpóziuma (Román–magyar irodalmi interferenciák) mellett, de mára már vitathatatlanul felsorakozott melléjük a sepsiszentgyörgyi SepsiBook Könyvvásár és Kortárs Irodalmi Fesztivál is. Bár nem rendezvény, hanem könyv, valóságos kultúrák közti intézménnyé alakult Adriana Babeți Regényszótár a 20. századi közép-európai irodalomból című nagyszabású vállalkozása is, amely magyarul Karádi Éva és Csordás Gábor közreműködésével a Cser Kiadónál jelent meg 2025-ben a Dicționarul romanului central-european din secolul XX fordításaként. Hasonló jelentőségűek minden egyes évben Románia rendezvényei a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amiben meghatározó szerepe van a Budapesti Román Kulturális Intézet (ICR) mindenkori munkatársainak – nem mindegy ugyanis, melyik könyvet emelik ki a fordításkötetek kínálatából, amely sajnálatos módon még mindig jóval nagyobb, mint amennyit a magyar olvasóközönség be képes fogadni; másrészt egy ilyen rendezvénysorozat szervezése: a kommunikáció, az infrastruktúra biztosítása stb. egész éves munka. 2025-ben Románia volt a Könyvfesztivál díszvendége, mégpedig számottevő sikerrel, ami elsősorban a rendezvények látogatottságában, valamint a sajtóvisszhangban nyilvánult meg. A román irodalom külföldi népszerűsítését gyakran említik pozitív példaként Magyarországon; e sorok írásakor is folyamatban van egy nemzetközi könyvfesztiváli díszvendégség, mégpedig Kairóban, olyan nagyszerű román írók szerepeltetésével, mint Radu Vancu meg Matei Vișniec. 2028-ban Románia lesz a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége.
A bukaresti Irodalmi szálak idei, 2026-os rendezvényeinek szervezésében már nem vett részt az ICR; a Liszt Intézet egymaga állta a költségeket meg a munkaerőt. A rendezvény első estjén, január 21-én három magyar prózafordítást mutattak be a Liszt Intézet bukaresti székházában Daniel Bănulescu, Doina Gecse-Borgovan és Hanna Bota szerzőkkel és Szonda Szabolcs, illetve Vallasek Júlia fordítókkal. Másnap, január 22-én a Román Irodalmi Múzeumban Kondor Vilmos, Andrei Dósa és az Erdélyi Magyar Írók Ligája költőinek művei szerepeltek Bara Hajnal, Horváth Benji és ugyancsak Andrei Dósa fordításában.
Ezekhez a rendezvényekhez számtalan kevésbé látható és nehezebben mediatizálható, de annál hasznosabb elem kapcsolódik – említhetném a résztvevők között kialakult beszélgetéseket, amelyekből aztán új műfordítások és rendezvények születhetnek, máskor egy-egy, itt mintegy mellékesen elhangzott információ jön kapóra utólag. Az Irodalmi szálak elindulásának 2027-ben esedékes ötéves évfordulóján érdekes lenne majd valamilyen formában bemutatni a minifesztiválból sarjadt kis univerzumot.
A borítóképen Szonda Szabolcs, Daniel Bănulescu, Demény Péter és Kósa András László.
