Médiajelentés konferencia Kolozsváron
Az alapításának kétszázadik évfordulóját idén ünneplő Magyar Tudományos Akadémia működési köre nemcsak Magyarországra, hanem Erdélyre is kiterjed. Területi egysége, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) csatlakozott a jubileumi ünnepségsorozathoz, amint arról előző lapszámunkban beszámoltunk. A tudománynépszerűsítő szereppel is bíró eseményről hírt adni különösen fontos ma, egy oly korban, amikor a ráció tekintélyvesztése a nagyközönség körében egyre gyakrabban veszélyezteti mindennapi életünket.
A KAB Ion Ghica utcai székházában egész évben folyik a tevékenység: találkozók, műhelyek, konferenciák követik egymást ebben a kellemes, nyugodt, az összpontosításnak kedvező kultúrtérben. A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottságának Média- és Kommunikációtudományi Szakbizottsága minden évben júniusra időzíti konferenciáját, az Erdélyi Médiajelentést, amelynek előadói az erdélyi, tág értelemben vett médiavalóság kérdéseit vizsgálják. Rendszeres résztvevői közé tartoznak a romániai felsőoktatási intézetek oktatói, kutatói, mesteri és doktori hallgatói, illetve a médiaintézmények képviselői.
A júniusi rendezvény főszervezője, Vallasek Júlia bevezetőjében felidézte az immár a 23. kiadásához érkezettMédiajelentés indulását, amikor a mostani tekintélyes tudósok közül sokan még a doktori dolgozatukat írták, és ehhez keresték a keretet. A konferenciának ez a jellege megmaradt, az előadásokat követő hozzászólások során a tapasztaltabb kollégák általában véleményt mondanak a doktoranduszok munkájáról. Kívülállóként érkezve ebbe a műhelybe, feltűnt nekem az emberséges, szimmetrikus kommunikáció: az oktatók nem egyszer súlyosabb kritikai megállapításokat is úgy tudnak közölni az előadóval, hogy az mosolyogva és épülve fogadhatja azt. Ugyanez a gondoskodó, empatikus attitűd érzékelhető az előadások utáni vitákban. Hiszen a tudományos módszer legyen bármennyire is objektív, az ezt alkalmazó tudósemberek motivációi a lehető legszubjektívebbek, és ez így van jól. Mert milyen szubjektívebb tulajdonságot ismerünk a kíváncsiságnál? Hogy feltegyük a világ egyik legegyszerűbb, legzsigeribb kérdését: miért? A kíváncsiság nem kizárólag emberi tulajdonság, hanem az élővilág minden egyes fajánál a sikeresség kulcsa.
A konferencia első, médiatörténeti panelében az előző évi Médiajelentések rendszeres szereplője, Nagyi Orsolya doktori kutatásait folytatva jelentkezett „A másik város”. Nagyvárad zsidó lakosságának sajtóbeli reprezentációja a második világháború éveiben című előadásával, amelyet a többinél valamivel bővebben ismertetek a helyi vonatkozásokra való tekintettel. A szerző azért választotta Nagyváradot a romániai magyarság városai közül, mert itt élt a legnagyobb számú zsidó közösség, a lakosság 23%-át téve ki. A korabeli sajtóból az OSZK-ban van a legteljesebb gyűjtemény. Nagyi Orsolya az Esti Lap, a Nagyvárad, valamint a Magyar Lapok 1940–1944 közötti évfolyamait vizsgálta, de óriási anyagot talált, végül az előadásában az Esti Lapra szorítkozott, kiegészítve a hiányos időszakokat a Nagyvárad 1944-es számaival. A nagyváradi közvéleményt foglalkoztatta a zsidókérdés, az újságok rendszeresen közöltek a témában. A hatóságok és a lakosság célja a zsidó vagyon megszerzése és a zsidóság eltávolítása volt.
A panel következő szereplője Gálfalvi Ágnes végzős doktorandusz volt A könyvkiadás reprezentációja A Hét rendszerváltás utáni évfolyamaiban című bemutatójával. Az utolsó médiatörténeti előadásban Patkó Katalin doktori hallgató identitás és média viszonyát vizsgálta a Covid-19 járvány idején.
A második, Vizuális reprezentációk panel első előadója Zágoni Bálint volt, aki Janovics Jenő híres némafilmje, a Sárga csikócselekményének rekonstrukciójáról beszélt. Deák Anita is törzselőadónak számít a Médiajelentésen animációs és rajzfilmekről szóló előadásaival. Mostani bemutatója, a Környezet- és állatábrázolás a Pannónia Filmstúdió egész estés rajzfilmjeibenérdekes szempontokat vetett fel mindannyiunk gyermekkoránakemlékezetes rajzfilmszereplői kapcsán. Megállapítása szerint akörnyezetvédelem korábban kevéssé volt jelen ebben a művészeti ágban, tematizálása az utóbbi idők forradalmának eredménye. A harmadik filmes előadó Benedek Szabolcs volt, aki a Midsommar című 2019-es horrorban vizsgálta közösség és identitás viszonyát.
A konferencia harmadik panelje (Kortárs médiakapcsolatok)meglehetősen éles váltást képezett az előző, hagyományosabb témákhoz képest: egy szempillantás alatt a 21. században találtuk magunkat. Az első előadás (Desztinációk az online térben) a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének két oktatója, Vincze Hanna Orsolya és Benedek István vizsgálatait mutatta be Erdély turisztikai imázsával kapcsolatban, amelyet a Tripadvisoron közzétett vélemények alapján mértek fel. A következőkben három doktorandusz mutatkozott be. Petru Barbara folyamatban levő kutatásának témája Az Alfa generáció szegmentálása digitális kompetenciák és kommunikációs stratégiák mentén, míg Csóka-Antal Erika Digitális érzelmek: emojik, GIF-ek és internetes mémek az online identitásformálásban, Herbály Dorottya pedig A Red Dot Community kreatív dokumentálási módszerei címen tartott előadást. A panel Vicsacsán Réka beszámolójával zárult a mesterséges intelligencia használatáról az oktatásban a Grand Canyon University kampánykommunikáció kurzusa során.
A Médiajelentés konferenciákon hagyományosan két programpont teszi fel a koronát az előadásokra: az egyik egy kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája idén már második éve a mesterséges intelligenciával volt kapcsolatos (MI és mi. Kerekasztal-beszélgetés a mesterséges intelligencia használatáról), s a szervezők következtetése szerint a következő években előreláthatóan így is marad, hiszen a forradalom folyamatban van, és évről évre bőven összegyűl a megbeszélnivaló ebben a tárgyban. 2025-ben Balázs Imre József, Györgyjakab Izabella, Szikszai Mária és Virginás Andrea beszélgetett Vincze Hanna Orsolya moderálásával. A másik és egyben záró, visszatérő esemény Botházi Mária bemutatója szokott lenni a Me.dok média- és kommunikációtudományi folyóirat aktuális lapszámairól, amelyet idén Virginás Andrea ismertetője egészített ki aPatterns of Miscommunication in Contemporary East-Central European Cinema konferenciakötetről.
